Ny. :KTK-2000836/2022/22/11793625 2022. 31-04. 01 Jelenléti oktatás - Győr Ny. :KTK-2000836/2022/22/11498609 2022. 04. 05-06. Jelenléti oktatás - Szigetvár Ny. :KTK-2000836/2022/22/11498248 2022. 07-08. A fogászat aktuális kérdései Ny. :KTK-2000836/2022/22/11613474 2022. 08-09. Kommunikáció és konfliktuskezelés Ny. :KTK-2000836/2022/22/11614395 2022. 21-22. Betegbiztonság a gyermekellátásban Ny. :KTK-2000836/2022/22/11467929 Jelenléti oktatás - Veszprém Ny. :KTK-2000836/2022/22/11721795 2022. 29-30. Ny. :KTK-2000836/2022/22/11793527 2022. 05. 10-11. Kötelező szakmacsoportos továbbképzések | DE Klinikai Központ. Jelenléti oktatás - Budapest-DPC Ny. :KTK-2000836/2022/22/11498870 Bemosakodás, sterilizálás a műtéti ellátás során Ny. :KTK-2000836/2022/22/11620373 Ny. :KTK-2000836/2022/22/11822506 2022. 19-20. Jelenléti oktatás - Dombóvár Ny. :KTK- 2000836/2022/22/11696021 Ny. :KTK-2000836/2022/22/11722048
2022. 02. 14-15. Jelenléti oktatás - Pécs Betegjogok Ny. sz. :KTK-2000836/2022/22/11390405 2022. 16-17. Jelenléti oktatás - Kaposvár Az egészségügyi szakdolgozók jogai, kötelezettségei Ny. :KTK-2000836/2022/22/11392963 2022. 24-25. Jelenléti oktatás - Szombathely Adatvédelem az egészségügyben Ny. :KTK-2000836/2022/22/11399384 2022. 03. 03-04 Korszerű sürgősségi beavatkozások Ny. :KTK-2000836/2022/22/11448838 2022. 04-05. Jelenléti oktatás - Zalaegerszeg Betegfelvétel, a beteg állapotának felmérése Ny. :KTK-2000836/2022/22/11812275 2022. 17-18. A szülésznők testi - lelki egészségének védelme Ny. :KTK-2000836/2022/22/11613698 2022. 22-23. Jelenléti oktatás - Tatabánya Ny. :KTK-2000836/2022/22/11497625 2022. 28-29. Jelenléti oktatás - Budapest-Jahn Ny. :KTK-2000836/2022/22/11498151 2022. 29-30. Jelenléti oktatás - Kecskemét Jogi felelősség az egészségügyi szolgáltatások során Ny. Magyar Védőnők Egyesülete - Kötelező szakmacsoportos továbbképzés tematikája védőnők számára. :KTK-2000836/2022/22/11795624 2022. 30-31. Napjainkban megjelenő fertőző betegségek (pl. : Ebola, ZIKA, stb. )
Az alábbiakban közreadjuk - a megjelentetett szakmai tartalmak alapján összeállított és nyilvántartásba vett kötelező szakmacsoportos továbbképzések adatait. Amennyiben a tisztelt olvasó a kötelező szakmacsoportos továbbképzések valamelyikén részt kíván venni, tájékoztatjuk, hogy a tanfolyamra lehetősége van jelentkezni regisztrációt követően a honlapon keresztül. Sok sikert kívánunk a továbbképzési pontok megszerzéséhez! Szaftex kötelező továbbképzés online. Kötelező szakmacsoportos továbbképzés szervezésére jogosult intézmények jegyzéke
Elérhető a SZAFTEX oldaláról a kötelező szakmacsoportos továbbképzések listája 2016. évre. Az alábbi linken érhető el a SZAFTEX 2, melyen elérhetőek az aktuális Kötelező Szakmacsoportos Továbbképzések országos szinten, ahol könnyen rákereshet az Önt érdeklő témákra, helyszínekre egyaránt. Tájékoztató a 2016. évi kötelező szakmacsoportos továbbképzésekről aktuális hírdetményben ITT megnyitható:
/Harmat Árpád Péter/ Báthory István 1533-ban, a vajda címet több alkalommal is megszerző somlyói Báthory-ág sarjaként látta meg a napvilágot Szilágysomlyón. Famíliája az akkoriban Erdélyhez tartozó Partiumban birtokolta a somlyói mellett a szatmári és szinéri uradalmat is. Báthory István gyermekkorában I. Báthory istván erdélyi vajda kayaks. Ferdinánd bécsi udvarában apródoskodott, ahol humanista műveltséget szerzett. Felnőtt ifjúként tért haza a Habsburg uralom alatt álló Erdélybe és előbb Habsburg Ferdinánd, majd Izabella és János Zsigmond híve lett belőle. Kiváló diplomáciai és katonai képességei révén gyorsan emelkedett a társadalmi ranglétrán, így megszerezte a váradi főkapitány tisztségét is. Később, János Zsigmond uralkodásának végén jogosan merült fel neve az elkövetkező lehetséges fejedelemként. Ekkoriban az osztrákok kivonulását követően, 1556 és 1565 közt komoly határharcok zajlottak a János Zsigmond uralta Erdély és a Magyar Királyságot vezető osztrákok közt. A helyzetet súlyosbította Balassa Menyhért osztrák oldalra való átállása és az ezt követő 1562 –es nagyarányú császári támadás.
[4] 1523. augusztus 3-án a rokonai – Bátori Szaniszlófi János fiai, Péter és Imre – által kibocsátott oklevél ismét szabolcsi ispánként említi. 1524. szeptember 13-án Mária királyné Ártándi Pállal együtt beregi ispánná és munkácsi várnaggyá nevezte ki, amely tisztségeket a mohácsi csatáig együtt viselték. [5] 1523–24-ben ecsedi Báthori Andrással együtt ismét szabolcsi ispán is volt. [6] 1530 februárjában Szapolyai János, már mint magyar király megtette őt erdélyi vajdának. Az erdélyi szászok I. Ferdinánd király hívei lettek, őket fegyverrel kényszerítette vissza Szapolyai hűségére. A hasonlóképpen Ferdinándhoz hű Torda városát pedig 1531 -ben felégette. [2] Családja [ szerkesztés] Felesége az előkelő nemesi Thelegdy családnak a sarja Telegdi Kata volt, akinek a szülei Telegdi István († 1514), királyi tárnokmester és pelsőczi Bebek Margit voltak. 1586. december 12. | Báthory István lengyel király halála Grodnóban. Báthory Istvánné Telegdi Katalin anyai nagyszülei pelsőczi Bebek György és Héderváry Fruzsina voltak. [7] Báthory István és Telegdi Katalin frigyéből négy fia és négy lánya született: Báthory Erzsébet (1528–1562) Pekry Lajos, majd Kerecsényi László felesége Báthory Miklós (?
For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Báthory István (erdélyi vajda, 1477–1534). Connected to: {{}} A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Báthory István a Magyar Királyság erdélyi vajdája Hivatali idő 1530 februárja – 1534. március 17. Előd Perényi Péter Utód Majláth István Született 1477 [1] nem ismert Elhunyt 1534 (56-57 évesen) Gyulafehérvár Szülei Zsofia Bánffy de Losoncz Nicholas Báthory Házastársa Thelegdy Katalin Gyermekei Báthory István Báthory Kristóf Báthory Anna Andrew Báthory Foglalkozás arisztokrata Vallás római katolikus Ez a szócikk a somlyói Báthory István vajdáról szól. Hasonló címmel lásd még: Báthory István (egyértelműsítő lap). Somlyói Báthory István ( 1477 – 1534. ) erdélyi vajda, Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király apja. Báthory istván erdélyi vajda papir. [2] Élete Somlyói Báthori Szaniszlófi [3] Miklós (1462–1500) és losonci Bánffy Zsófia fiaként született, 2 fiú- és 4 lánytestvére volt. [2] 1519. november 26-án egy egyezséggel valamint törvénytelen foglalásokkal ágának tagjaival együtt megszerezte Szinyér várat, valamint Szinyérváralja mezőváros (oppidum) és uradalom felét a Bátoriak ecsedi ágától.
Ezért megkapta a Erdély és a Partium princepsi címét. A princeps (herceg) ebben az esetben az erdélyi vajda rangot takarta, aki a Magyar Királyság egyik tartománya felett gyakorolt nem szuverén fennhatóságot. Az egyezmény a török hódítás miatt a földrajzi Erdélyhez kapcsolódó Partium korábban vitatott kiterjedését is tisztázta: Bihar, Kraszna és Közép-Szolnok vármegye területére terjedt ki. A Szapolyai-családra nézve örökletes princepsi címről volt szó, de a család kihalása után Erdélyben újra a Habsburg-háznak lett volna joga princepset kinevezni. Török támadás esetén a két fél kölcsönösen segítséget nyújt egymásnak, János Zsigmond feleségül kapja I. Miksa unokahúgát, Albert bajor herceg leányát, Máriát. Báthori István (erdélyi vajda, 1430–1493) – Wikipédia. János Zsigmond 1570. december 1-jén ratifikálta az egyezményt, Miksa 1571. március 10-én. [1] A fejedelmi cím megszerzése Miután János Zsigmond 1571 tavaszán befejezte életét, két befolyásos erdélyi nemes szállt harcba a hatalomért. Erdély két pártra szakadt: a Bekes Gáspár vezette osztrák pártra, és a Báthory vezette törökös pártra.
Később, testvére halálát követően, 1581-ben annak kiskorú fia Zsigmond állt a fejedelemség élére. [3] Uralkodásának jellemzői Báthory művelt humanistaként igyekezett bekapcsolni a fejedelemséget Európa szellemi vérkeringésébe, a jezsuiták 1579-es behívásával pedig – békés eszközökkel – óvatos kísérletet tett a katolicizmus pozícióinak megerősítésére. Ugyanakkor tény az is, hogy katolicizmusa néha erőszakos jelleget öltött, mint amikor például a dévai várbötönbe záratta Dávid Ferenc unitárius püspököt. Az uralkodó országlása alatt nem csak Vilniusban alapított egyetemet, hanem a fenti szerzetesrend letelepítésével a kolozsvári kollégium születésénél is múlhatatlan érdemeket szerzett. Báthory istván erdélyi vajda kajak. Az általa Kolzsváron alapított jezsuita kollégium a mai Szegedi Tudományegyetm jogelődje lett. [2] Báthory rendezte az erdélyi fejedelmek birtokügyeit biztosította az abból befolyó jövedelmeket, támogatta az oktatást és az iskolákat. Mindezen túl a fejedelem gondoskodott a kereskedelem és bányászat fejlesztéséről is.
Ám később, 1564 –ben János Zsigmond aratott győzelmeket – Kassáig előretörve – amit újabb osztrák ellentámadás vert vissza Schwendi Lázár vezetésével. A háborúskodást végül az 1565 március 13 –án kötött Szatmári egyezség zárta le ideiglenesen. Ebben János Zsigmond lemondott magyar királyi címéről, lehetséges fiai számára csak Erdélyt ismerte el örökségül, gyermektelensége esetére pedig Erdélyt az osztrákokra hagyományozta, néhány északi megye azonnali átadásával. Az egyezséget Bárthory vitte Bécsbe, ám mivel közben az alkut visszavonta János Zsigmond, így Báthoryt két évre börtönbe vetették, a szultán pedig megtorló hadjáratot vezetett Magyarország ellen. Somlyai Báthory István (1571-1586) |. A török hadműveletek során esett el Gyula, Jenő, Világos, majd a Zrínyi által hősiesen védett Szigetvár is. A harcokat a drinápolyi béke zárta le 1565 február 17 –én, az Erdély és Magyarország közti vitákat pedig az 1570 augusztus 16 –án aláírt Speieri egyezmény. A szerződésben foglaltak szerint János Zsigmond lemondott a rex electus címről, amely a magyar királyságra támasztott igényeinek alapja volt.