2021. feb 4. 21:14 Baráti a viszony Zsani és Czutor Zoli exfelesége között /Fotó: RTL Klub Korábban soha nem hallott titkokról meséltek a házasságukkal kapcsolatban Czutor Zoltán és felesége, Zsanett. A feleségével való megismerkedéséről mesélt Czutor Zoltán. Czutor Zoltán – CzutOrchestra - | Jegy.hu. A Belmondo énekese a Fókusz riportjában vallott arról, hogyan élnek mozaikcsaládként, hiszen mostani felesége, Kilián Zsanett tíz évvel ezelőtt egy háromgyerekes elvált apukaként ismerte meg őt. Czutor továbbá arról is mesélt, hogy szerinte miért olyan jó a viszony a mostani felesége, Zsanett és az exneje, Ildikó között. ( A legfrissebb hírek itt) – Abban, hogy Zsani és a gyerekeim, valamint Zsani és a volt feleségem között is nagyon jó a viszony, amit talán mondhatok felhőtlennek, vastagon benne van az a körülmény, hogy én a válásom után több mint három évvel ismertem meg Zsanit. Ez az árnyék semmilyen módon nem vetült a kapcsolatunkra, hogy esetleg Zsani miatt szűnik meg az a család, vagy hogy a gyerekek Zsani miatt elvesztik vagy ritkábban láthatják az édesapjukat.
– Hasonló, ahogy a fiúk figyelnek, amikor mondok valamit, meg amikor a gyerekeim. A zenekar baráti társaság, ahol én vagyok a legidősebb, és éppen ezért én vagyok nem csak a szellemi, hanem más értelemben is az atyja, de leginkább báty-öcs kapcsolat van közöttünk. Látom, hogyan fejlődünk és csiszolódunk egymáshoz, és azt is látom, hogyan örülnek annak a tapasztalatnak, vagy bölcsességnek, amit megosztok velük. Persze ők is mutatnak újdonságokat és jólesik azokból tanulni. – Mitől van benned ez az egyensúlytalanság? – Mindentől. Mint nagyon sok alkotó ember, elég sok önértékelési veszteségem van, amit megpróbálok kompenzálni. Azt gondolom, hogy a kreatív dolgok nagy részének ez a mozgatórugója. Alapvetően boldog ember vagyok, de nagyon tudok parázni. Képes vagyok egy vissza nem hívásnak túlzott jelentőséget tulajdonítani, majd azon rágódni. Legtöbbször persze másnak könnyedén meg tudnám magyarázni, hogy miért hülyeség, amit csinál, de magamnak mégse. Szegedi Tudományegyetem | Czutor Zoltán. Zoli a családjával – A Belmondo klipforgatásán nem féltél, hogy elvágják az arcodat a lányok, amikor borotválnak?
Kedves Látogatónk! A Zeneszö oldal teljes értékű használatához minimum Internet Explorer 8 vagy Google Chrome v8. 0, illetve Mozilla Firefox 4. 0 böngésző ajánlott. Az alábbi linkeken elérhetők a legfrissebb változatok. Google Chrome letöltése Mozilla Firefox letöltése Internet Explorer letöltése Amennyiben korlátozott lehetőségekkel folytatni kívánod a böngészést oldalainkon, kattints a TOVÁBB gombra.
Őket szeretik, akiket szeretünk. Sztárok. Szeretjük, ismerjük őket. Legalábbis eddig ezt hittük... De vajon házastársuknál jobban ismerheti-e őket bárki is?
– Nem, mert előtte kivettük a borotvából a pengét, mert paráztam, hogy megvágnak. A víz alatti énekléstől is nagyon féltem. Amikor úszom, ki-kinyitogatom a szemem, de egy egész refrént kellett végigénekelni egy levegővétellel. Sikerült, meg lehet nézni… – A legtöbb férfi az apaságtól fél, és a tartós elkötelezettségtől… – Aki elmenekül a felelősség elől, örökre gyerek marad, de senki sem kerülheti el, hogy felelősséget vállaljon a saját életéért, és a gyerek is a saját élet része. Az ember úgy van kitalálva, arról szól az egész élete, hogy gyerekei legyenek. Ez az élet értelme és célja. Először ő vigyáz a gyerekére és az unokáira, majd ők vigyáznak rá. A poklot olyannak festik le, ahol vörös arcú ördögök böködik az embert, de nem ez a pokol, hanem a semmi. Amikor semmi sincs.
Budavári Nagyboldogasszony-templom Ez a templom évszázadok óta színhelye a magyar történelem jeles eseményeinek. Itt koronázták meg például 1309-ben Károly Róbertet, a Székesfehérváron megkoronázott királyokat itt mutatták be a főváros népének. Ebben a gyönyörű épületben ravatalozták fel a halott uralkodókat, és ez a templom volt a színhelye a királyi fogadalmaknak és szövetségi esküknek is. A név eredete A Nagyboldogasszony-templom másik neve Mátyás-templom, melyet Hunyadi Mátyás után kapta, mert minden bizonnyal ő volt a legbőkezűbb támogató a templom építési munkálatai során. A 74 méteres déli torony is az ő nevét viseli, ugyanis ő rendelte el annak újjáépítését, illetve hogy helyezzék el rá a címerét, a hollót is. Mátyás kétszer is megházasodott itt. Aragóniai Beatrixszal való egybekelésének emlékét a Menyasszony-kapu neve őrzi. MTVA Archívum | Budavári Nagyboldogasszony-templom, közismert nevén: Mátyás-templom. Ezeréves Mária-egyház? Az esztergomi főegyházmegye hagyománya szerint e helyen Szent István király 1015-ben alapított először templomot. Ennek az alapja, az 1690-ben emelt, majd 1748-ban leégett barokk főoltáron állt felirat, illetve egyéb XVII.
Múltébresztők címmel adott ki képregényt a Mátyás-templom gondnoksága a Budavári Nagyboldogasszony-, közismert nevén Mátyás-templom történetéről. A templom gondnokságának tájékoztatása szerint a kiadvánnyal az a céljuk, hogy megszólítsák a többnyire osztálykirándulás vagy templomi kirándulás résztvevőiként a templomba érkező 10-14 éves fiatalokat, és számukra is élvezhető formában meséljenek nekik az épületről. A kerettörténet szerint a főszereplő, Berci egy unalmasnak ígérkező osztálykirándulás során leszakad társaitól, és kódfejtéssel életre kelt két szobrot, Tabulát és Rasát, a múltidézőket. Budavári nagyboldogasszony templom. A két alak egy időlift segítségével visszaröpíti a kisfiút IV. Béla idejébe, hogy az 1200-as évekbeli építéstől követhesse a templom és Magyarország történetét, és közben szelfit készíthessen Károly Róbert vagy épp Ferenc József és Sissi koronázásával a héttérben. Az időutazás során kiderül, miért hívja mindenki Mátyás-templomnak az épületet, amelynek Nagyboldogasszony-templom a neve, hogy kiket koronáztak, kik házasodtak a falai között, hányszor kellett újraépíteni, felújítani, miután egy-egy része vagy a tornya összedőlt, felrobbant, leégett a századok során.
Művész Helyszín Időintervallum:
XX. század 1916. december 30-án itt koronázta meg Csernoch János bíboros-hercegprímás IV. Károly királyt és Zita királynét a Szent Koronával. A jóakaratú és békére vágyó király már nem tudta elhárítani a katasztrófát, amely 1918-ban az ő uralmát is elsöpörte. Az I. világháború és a trianoni tragédia után a templom még őrizte ugyan nemzeti főtemplom-jellegét, számos országos esemény színhelye volt, itt zajlottak az országos úrnapi és Szent Jobb-körmenetek – de koronázásra többé nem került sor. Az épület Budapest 1944-45-ös ostroma során igen súlyosan megsérült. Tetőzete kiégett, boltozatai megsérültek, orgonája elnémult. Altemplomában a német tábori konyha korma 1993-ig feketéllett. A szentélyben szovjet lóistálló volt, a főkapu lépcsőjét harci jármű járta. Az épületet életveszélyesnek nyilvánították, és az erősödő kommunista befolyás alatt álló hatóságok a közeli Mária Magdolna-templomhoz hasonlóan lebontásra ítélték. Máig titok, hogy kinek köszönhető a Budavári Főtemplom megmenekülése a teljes leromboltatástól.