Tibi atya válaszolt Kulcsár Edináéknak: ismét kendőzetlenül mondta el a véleményét. Kitört a háború Tibi atya és Kulcsár Edináék között. Az "atya" kritizálta Edináék nevelési módszereit, és azt állította, gyerekükkel reklámoznak szponzorált tartalmakat. Ezt azonban határozottan elutasítják Edináék, és meg is tették a szükséges jogi lépéseke t. Kifejtették, hogy Tibi atya tevékenysége az, ami etikátlan, és persze a válasz sem maradt el. Tibi atya visszavágott Edináéknak Forrás: Facebook/Tibi atya " Kisbabátokat a nulladik napjától kezdve nevelitek a leghitványabb életre: az influenszerlétre. A hozzátok hasonló influenszerekről azt gondolom, hogy ők maguk is állatkerti látványosságként tekintenek magukra. Ezért rendelitek magatokat és a családotokat a mutogatni való állatokkal egy sorba, ezért építitek magatoknak Instagramon ezt a bizarr terráriumot, ahol a bámész tömeg kocogtathatja egy lájkért az üvegfalat, miközben ti etettek, mosdattok és játszotok! Jogunkban áll lájkkurvának lenni - ebben én magam sem vagyok különb.
Bűnösnek találta Tibi atyát a bíróság, ministránsát első fokon egy év próbaidőre bocsátották kedden, amiért közösségi oldalán kritizálta a Kulcsár házaspár Instagram-szereplését. Mintegy kétmillió feliratkozó követhette végig Kulcsár Edináék és Tibi atya kommentháborúját. A mémgyárostól csak úgy röpködtek a jelzők, mint például lájkprostitució, szponzorációs szülők, stb. A közösségi médiából nem derült ki, hogy a tinédzserek körében népszerűsített tivornyozás, vagy a gyerekfotókba csempészett termékmegjelenítés okoz-e nagyobb kárt a hazai közízlésnek. A TV2 műsorvezetője és férje, Csuti jogi útra terelték az ügyet, rágalmazásért jelentették fel a blog szerzőjét. Tibi atya ministránsát első fokon elmarasztalta a bíróság. Az ítélet szerint Kulcsár Edina és Csuti nem számít közszereplőnek, ezért nem kell tűrniük a nyilvános kritikát. A jegyzőkönyv még nem érhető el. Tibi atya ministránsa szerint a bírónő azzal érvelt, hogy Kulcsár Edina és Csuti Instagram posztjai a magánéletük részét képezik, és nem tekinthetők közéleti tevékenységnek.
A közösségi oldalak egyik legnagyobb hazai sztárja, Tibi atya egy keresetlen kijelentéséért kénytelen bíróság elé állni. Tibi atya pár órája írta közösségi oldalára: "Ma kell megállnom vádlottként abban a büntetőperben, amit Kulcsár Edina és tartozéka, Csuti indítottak ellenem amiért kritizáltam, hogy a gyerekük intimitása úgy kerül ki az Instagramjukra két gyomorkeserű reklám közé, mintha ez lenne a profiljuk kötőanyaga. Eközben Tóth Gabi énekesnő bejelentette, hogy a Kaleta-ügy hatására soha többé nem posztol gyermekéről, illetve visszamenőleg is törli az összes képet róla, hiszen "ő a legfontosabb". Belátni, hogy hibáztunk, és változtatni nagyon nagy dolog, az énekesnőnek pedig tisztelet jár érte. Remélem, mire a per véget ér, a közösségi média narcisztikus zsánerpárja, Kulcsár Edina és Kulcsárné Csuti is kellő közösségi nyomást kapnak majd, hogy felébredjen a lelkiismeretük, és megkíméljék gyermeküket saját lájkmohóságuktól. Sajnos, mivel Tóth Gabitól eltérően nekik semmi egyéb hozzáadott értékük nincs a nyilvánossághoz, nem vagyok túl derűlátó.
Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet További információk [ szerkesztés] Humorlexikon Szerkesztő: Kaposy Miklós (Tarsoly Kiadó - 2001; ISBN 963-86162-3-7) Filmkataló Nóti Károly a -n (magyarul) Nóti Károly az Internet Movie Database oldalon (angolul) Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Nóti Károly tréfái [antikvár]. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 655. o. Online elérés Nemzetközi katalógusok VIAF: 37907265 OSZK: 000000007035 NEKTÁR: 168576 PIM: PIM90931 MNN: 277502 ISNI: 0000 0000 1898 7238 GND: 126319790 BNF: cb17749149z
1930–1933 között Berlinben élt. 1940–1941 között a Pódium Irodalmi Kabarénál dolgozott. 1947–1949 között a Pódium Kabaré dramaturgja volt. Eredeti komikus ötletek, eleven párbeszédek, jó színpadtechnika jellemezte. műveit. Magánélete Kétszer kötött házasságot. Első felesége 1919–1920-ban Rosenberger Irén volt, akivel Budapesten, a Józsefvárosban kötött házasságot. [5] 1925. június 23-án ismét megnősült. Budapesten feleségül vette Schiller Jónás és Steiner Katalin lányát, Margitot. [6] Művei Színházban A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma (1946)-: 64. [7] Hyppolit a lakáj (író, forgatókönyvíró) Kabaré kávéház (író) Szeressük egymást (író) Vonósnégyes (író) Fővárosi Operettszínház Kemény Egon - Nóti Károly - Földes Imre - Halász Rudolf: "Fekete liliom" (1946) Romantikus nagyoperett 3 felvonásban. Nóti Károly: Nóti Károly tréfái (Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R-T.) - antikvarium.hu. Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1946. december 20. Főszereplők: Karády Katalin, Gombaszögi Ella, Fejes Teri, Somogyi Nusi, Latabár Kálmán, Nagy István, Gozmány György, Zentay Ferenc, id.
Lőrincz Miklós ( Nagyvárad, 1899. április 21. – Budapest, 1944. július 30. ) író, újságíró, kabarészerző, forgatókönyvíró. Élete [ szerkesztés] Gimnazistaként is jelentek már meg írásai nagyváradi folyóiratokban, az érettségi után jogot tanult a kolozsvári egyetemen, ám tanulmányait félbehagyta, s újságírónak állt. Nagyváradon és Kolozsvárott újságíróskodott, majd az 1920-as évek közepén Budapestre ment, ahol különböző napilapokban jelentek meg novellái. A Terézkörúti Színpadon és az Andrássy-úti Színházban mintegy 30 kabarédarabját mutatták be nagy sikerrel. Háziszerzője volt a Terézkörúti Színpadnak, és a Kiskabarénak is, ezek mellett pedig írt a Clarus, a Komikusok kabaréja, a Steinhardt Színpad, a Kis komédia, a Bethlen téri Színpad, illetve a Kamara Varieté számára is. Salamon Bélának írta legjobb jeleneteit. Nóti Károly - művei, könyvek, biográfia, vélemények, események. 1936-tól kezdve a Pódium Írók Kabaréjában is játszották műveit. 1938-tól fogva zsidó származása miatt egyre nehezebben talált munkát, 1940-ben Nóti Károly, László Miklós, Halász Rudolf és Kristóf Károly társaságában írta a Kvázi Dodó, a víztoronyőr című bohózat varietérevüt, s ugyanebben az évben több színházban is játszották még jeleneteit (Kapuzárás után, Mai házasság).
Magyar életrajzi lexikon. III. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1981. Magyar zsidó lexikon. Ujvári Péter. Budapest, Zsidó Lexikon, 1929. 541. o. Mudrák József – Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. Új magyar életrajzi lexikon. IV. Markó László. Budapest, Magyar Könyvklub. 2003. További információk [ szerkesztés] A házasságközvetítő. (Hozzáférés ideje: 2016. április 28. ) Bihar-Biharmegye, Oradea-Nagyvárad kultúrtörténete és öregdiákjainak emlékkönyve. Fehér Dezső. Oradea, 1933-1937. Kellér Dezső: Kortársak és sorstársak. Budapest, 1971. Révai Új Lexikona. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996. Nemzetközi katalógusok VIAF: 121461385 OSZK: 000000018004 NEKTÁR: 598060 ISNI: 0000 0000 7920 177X ↑ a b c Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven), 1967. (Hozzáférés: 2022. február 15. )
1944-ben rejtőzködni kényszerült, ám egy razzia során a Japán kávéházban lefogták, majd internálták a Csepel-szigeti táborba, ahol egy bombatámadás áldozatául esett. A háborút követően a Pódium, a Vidám Színpad, illetve a Kamara Varieté is játszotta műveit. Jelenetei a Délibábban és a Színházi Élet mellékleteiben olvashatók. Hagyatéka 200 bohózatot és villámtréfát őriz. Filmjei [ szerkesztés] A kék bálvány (1931, Faragó Dezső Györggyel) Sportszerelem (1936–37, Kolozsvári Andorral) Segítség, örököltem! (1937, Mihály Istvánnal, Indig Ottóval) Hetenként egyszer láthatom (1937, Nóti Károllyal) Művei [ szerkesztés] Ciprián mester (1931) Vörös kakas (1932) Tucat úr nősül (1935) Diktátornő (1935) Alibi (1937) A butaság széruma (bohózatok, Budapest, 1975) A papírtekercses ember Csal a feleségem Források [ szerkesztés] Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. XVII. Budapest, Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Budapest, Tarsoly Kiadó, 2001.
(Forrás: Veszprémi Petőfi Színház)