A képek csak tájékoztató jellegűek és tartalmazhatnak tartozékokat, amelyek nem szerepelnek az alapcsomagban. A termékinformációk (kép, leírás vagy ár) előzetes értesítés nélkül megváltozhatnak. Az esetleges hibákért, elírásokért az Árukereső nem felel.
Jelezze nekünk!
A gyártók által megszabott feltételekről alább olvashat. Metabo szerszámgépekre 1+2 év garanciát vállal a gyártó. A +2 év abban az esetben érvényes ha a gépeket regisztrálják a gyártó honlapján. Vásárlás: Metabo ASR 35 L ACP (602057000) - Árak, Akciós porszívó boltok, olcsó Metabo ASR 35 L ACP (602057000). A regisztrációs linket ide kattintva találja: Metabo termékregisztráció A regisztrációra a vásárlástól számított 30 napig van lehetőség! Azoknál a gépeknél amelyeket regisztrálni kell a regisztrációra a vásárlástól számított 30 nap áll rendelkezésre! Termék részletei Cikkszám 690887000 Megadott referenciák Blog Értékelések (0) Nincsenek felhasználói értékelések Értékelje ezt a terméket Értékelés * Név: * E-mail: * Tárgy: * Szöveg: * Ajánlaná ezt a terméket ismerőseinek? Igen Nem Captcha * Megismertem és elfogadom az Adatkezelési tájékoztatóban foglaltakat 1250W, 125 mm
légteljesítmény: 4380 l/min - Vákuum: 248 hPa (mbar) - Szűrőfelület: 8600 cm2 - Max. Metabo ASR 35 L ACP Univerzális porszívó. felvett teljesítmény: 1400 W - Tartályűrtartalom: 35 l - Szívótömlő átmérő: 35 mm - Tömlőhossz: 3. 2 m - Súly:16 kg - Kábelhossz: 8 m Csomagolás: - kartonpapír Szállítási terjedelem: - Szívócső (átmérő 35 mm / 3, 2 m) - Markolati köztes idom - 2 db műanyag szívócső - 2 db poliészter szűrőkazetta (M kategória) - PE porzsák - Szívófej hézagokhoz - Padlószívó fej (370 mm széles) Az ábrázolt gép a konfigurációtól függően felszereltségben és műszaki adatokban eltérhet. Kérjük, vegye figyelembe a szállítási terjedelmet és a termékleírást. A tartozékokat csak akkor tartalmazza, ha az a szállítási terjedelem része.
Berzeviczy Gergely 1763. június 15-én született a tátrai Kakaslomnicon, a család reneszánsz stílusban épült kastélyában. Apai ágon tiroli–meráni felmenői voltak, míg anyja horvátországi protestáns ősökkel rendelkezett. A Berzeviczyek jövedelme javarészt bányaművelésből, boraik és más termékeik eladásából származott, és csak jóval kisebb hányadban földesúri jogon nyert járandóságaikból. És nemcsak a gazdálkodás terén különböztek az átlagos magyar nemesi famíliáktól, hanem műveltségükkel, nyelvtudásukkal, amely tükröződött kastélyaik igényes berendezésén és impozáns könyvtárán is. A látottak rádöbbentették A családi idill nem tartott sokáig, mert Gergely kilencéves korában elvesztette apját. Anyja és nagybátyja azonban továbbra is gondoskodott arról, hogy a legmagasabb szintű oktatást kapja. Középiskolai tanulmányait ezért a Felvidék egyik legjobb iskolájában, a késmárki evangélikus líceumban végezte. Tizenhét éves volt, amikor Mária Terézia halála után II. József lépett a trónra. Családi hátterének és késmárki tanulóéveinek hatására a felvilágosult abszolutizmus hívévé vált.
Szerző: Tarján M. Tamás "Etetni kell a juhot, ha nyírni, fejni akarjuk! " (Mária Terézia az úrbéri rendelet kiadásakor) 1780. november 29-én hunyt el Habsburg Mária Terézia (ur. 1740-1780), a magyar történelem második saját jogon uralkodó királynője, a felvilágosult abszolutizmus egyik legjelentősebb európai képviselője, a Habsburg-Lotharingiai-dinasztia "ősanyja. " Bár Mária Terézia édesapjának, III. Károlynak (ur. 1711-1740) az uralkodása azon erőfeszítés jegyében telt, hogy leánya számára biztosíthassa az öröklést, a Pragmatica Sanctio jogi biztosítékai végül a gyakorlatban nem bizonyultak elegendőnek. Alig temették el ugyanis Károlyt, Nagy Frigyes porosz király (ur. 1740-1786) megzsarolta a trónjait elfoglaló fiatal királynőt, 1740 végén pedig háborút is indított Szilézia meghódítására. Ausztria pillanatokon belül végveszélybe került, ugyanis Poroszország után előbb Károly Albert bajor választófejedelem (ur. 1726-1745), majd Franciaország, Spanyolország és Nápoly is kinyilvánította szándékát a Habsburg Birodalom felosztására.
"Etetni kell a juhot, ha nyírni, fejni akarjuk! " (Mária Terézia az úrbéri rendelet kiadásakor) 1780. november 29-én hunyt el Habsburg Mária Terézia (ur. 140–1780), a magyar történelem második, saját jogon uralkodó királynője, a felvilágosult abszolutizmus egyik legjelentősebb európai képviselője, a Habsburg–Lotaringiai-dinasztia "ősanyja". Bár Mária Terézia édesapja, III. Károly (ur. 1711–1740) uralkodása azon erőfeszítés jegyében telt, hogy leánya számára biztosíthassa az öröklést, a Pragmatica Sanctio jogi biztosítékai végül a gyakorlatban nem bizonyultak elegendőnek. Alig temették el ugyanis Károlyt, Nagy Frigyes porosz király (ur. 1740–1786) megzsarolta a trónjait elfoglaló fiatal királynőt, 1740 végén pedig háborút is indított Szilézia meghódítására. Ausztria pillanatokon belül végveszélybe került, ugyanis Poroszország után előbb Károly Albert bajor választófejedelem (ur. 1726–1745), majd Franciaország, Spanyolország és Nápoly is kinyilvánította szándékát a Habsburg Birodalom felosztására.
századi francia királynékra specializálódott, hogy a tizenötödikként megszületett Habsburg Mária Antónia és férje, XVI. Lajos francia király között nem volt minden rendben az ágyban. Állítja: a férjet túl nagy, a feleséget viszont túl kicsi nemi szervvel áldotta meg a természet. Mária Antónia 15 évesen ment feleségül az akkor még trónörökös Lajoshoz, de hét évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy elveszítse a szüzességét. Az intimitás határait feszegető udvari beszámolóktól kezdve a diplomáciai levelezésekig mindenhol olvashatóak részletek a – francia forradalom győzelme után 1793-ban kivégzett – királyi pár nem létező szexuális életéről. Mivel a francia udvarban nyílt titok volt a probléma, az orvosok egyszerűen azzal magyarázták, hogy az együttlét túl fájdalmas számukra. Mária Terézia viszont előszeretettel kent mindent vejére. "Visszautasítok minden olyan feltételezést, miszerint a lányom tehet minderről" – írta Versailles-ban székelő követének, s egyben követelte, hogy ha kell, akár műtéti úton rendezzék Lajos "testi hibáját".
Uralkodása – talán nem minősül közhelynek – sokkal inkább a békés fejlődés korszakának tekinthető, amit az erélyes monarchának bizonyuló asszony a felvilágosult abszolutizmus ideájának megfelelően tervezett el. Az első és legfontosabb feladat a török dúlás után lassan felépülő Magyarország fejlesztése volt, aminek legfőbb zálogát a királynő a népességnövekedés gyorsításában, vagyis jelentős – főleg sváb – betelepítésben látta. Ugyanebben az időben egyébként – spontán migráció révén – jelentős román és szerb lakosság is érkezett az országba. Szintén a fejlődést szolgálta a merkantilista elvek alapján 1754-ben kialakított kettős vámrendszer, mely egyfelől megvédte a Habsburg Birodalom iparát a külső áruk jelentette konkurenciától, másfelől pedig, a belső vámhatárral munkamegosztást teremtett a tartományok között. A kettős vámrendszer Magyarország számára a mezőgazdasági termékek, a fejlettebb nyugati területeknek pedig az iparcikkek kedvező exportját biztosította, amit a reformkori tapasztalatok nyomán sokan negatívan ítélnek meg, mindazonáltal a 18. században meglehetősen racionális elrendezés volt.
Utazásai során szerzett tapasztalatait rendszerezte, elképzeléseit papírra vetette, és személyesen adta elő II. Józsefnek, aki eléggé közömbösen fogadta gondolatait. Az uralkodó 1790-ben bekövetkezett halála után még radikálisabbá vált: egyik szervezője lett a besúgók hada által figyelt Budai Olvasókörnek, amely tagjai számára egyebek közt a francia forradalom hivatalos lapját, a Moniteur t járatta. Fogalmazóként dolgozott a budai Helytartótanácsnál, ahol a kereskedelmi és vámügyeken túl a vízi közlekedés és a színházak ügyesbajos dolgaival, de új utcák elnevezésével is foglalkozott. Saját bevallása szerint is zaklatott életet élt ebben az időszakban: grófnőknek udvarolt és könnyelműen birtokrészeket kártyázott el. Csak akkor állapodott meg valamelyest, amikor nagy nehezen megszerzett engedéllyel feleségül vette unokahúgát. Nyakig belekeveredett a jakobinus mozgalomba is, szoros szálak fűzték Martinovics Ignác köréhez. Csak úgy tudta elkerülni a megtorlást, hogy 1795-ben lemondott helytartótanács-beli állásáról, és önkéntes száműzetésbe vonult kakaslomnici birtokára, ahol gazdálkodott, közgazdaságtani kutatásokat folytatott, valamint az evangélikus egyház ügyeivel foglalkozott.