Figyelt kérdés Igazából egy se segitett semmit, a konzulens a tartalomjegyzéket futotta át, és közölte hogy neki jó, csinágköszönni szivem szerint csak az ipari konzulensemnek köszönném, nélküle bele se tudtam volna kezdeni, ő segitett mindenben, volt hogy este 8kor hivtam mobilon, és segitett. De muzsáj megköszönni a tanároknak is... De mit? egy leendő mérnök 1/9 anonim válasza: Hogy érted azt, hogy muszáj megköszönni? Én megírtam, a konzulens megnézte, rábólintott, mondtam, hogy köszönöm, aztán ennyi, beadtam, levizsgáztam. 2010. máj. 12. 11:44 Hasznos számodra ez a válasz? 2/9 A kérdező kommentje: köszönetnyilvánitás is tartozik a szakdolgozathoz... (igen, jó vicc, de nekünk kötelezően kell bele) egyszer megköszönöm a tanároknak, utána az ipari konzulensnek mega cégnek, majd anyáméknak... Szakdolgozat köszönetnyilvánítás minha vida. bár az egyetlen nőn aki a labort vezeti, rajta kivül senkinek se köszönném meg ha lehetne 1 oldalon keresztül köszöngetni... hányingerkeltő, de kötelező... 3/9 anonim válasza: Nem kell annyit köszöngetni.
elég 3-4 sorban... köszönd meg azt kész:D Egy TTK-s 2010. 11:48 Hasznos számodra ez a válasz? 4/9 anonim válasza: igen, köszönd meg az ipari konzulensnek és a laborosnőnek is meg a többinek is. Max. 5 sor. 11:49 Hasznos számodra ez a válasz? 5/9 A kérdező kommentje: 6/9 anonim válasza: Hát ez elég mókás... Köszönd meg, hogy x kérdésben segítséget nyújtott, támpontokat adott a téma kidolgozásához, elmondta a véleményét, a cégnek, hogy tapasztalatot szerezhettél, stb. Minta. Rizsázz egy kicsit. Több oldalról tudtad megközelíteni a kérdést, érveléseket hallhattál, ilyenek. 13:47 Hasznos számodra ez a válasz? 7/9 A kérdező kommentje: cégnek, szülőknek megköszönés megvan bőven csak most irjak bele olyat, ami nem is igaz? tényleg magasról tett rá mindenki hogy mit csinálunk, ha rajtuk múlik, üres papirt is beadhattam volna... de amugy idióta hozzáállás, szakdolgozat nem erről szól, és ezek megkikötik, hogy 12es betűmérettel 1 oldalnyi terjedelmű köszönetnyilvánitást irjak... érdemi részt könnyebb volt... 8/9 anonim válasza: én is most í se segít a belsős tanárom, csak ránéz.. jólvan XD.. hát kösz.
Szöveg Sorkizárt, 12 pt, 1. 5 sortávolság. Új bekezdés Az új bekezdés első sorát nem előzi meg üres sorköz. Cím utáni bekezdés kivételével ez legyen behúzott. Változók szövegben Dőlt. g) irodalomjegyzék Az irodalomjegyzék legyen pontos és visszakereshető, a jegyzék elemei között 1 sorköz van. Szakdolgozat köszönetnyilvánítás minta film. Az irodalomjegyzék tételeit 1-sel induló növekvő sorszámmal kell ellátni. A használt betűméret 10 pt. Weboldalakra való hivatkozások esetén is meg kell adni az adott oldal szerzőjét (ha releváns), az oldal címét, valamint az utolsó megtekintés dátumát. h) nyilatkozat A nyilatkozat szövege titkosnak nem minősített dolgozatban a következő: Alulírott........... szakos hallgató, kijelentem, hogy a dolgozatomat a Szegedi Tudományegyetem, Informatikai Intézet............. Tanszékén készítettem,............... diploma megszerzése érdekében. Kijelentem, hogy a dolgozatot más szakon korábban nem védtem meg, saját munkám eredménye, és csak a hivatkozott forrásokat (szakirodalom, eszközök, stb. ) használtam fel.
A dolgozat alakja: A4 formátum, bekötött fekete kemény kötésben. Oldalbeállítás: álló lapok (a melléklet lehet fekvő), tükörmargó 2, 5 cm (kötésmargó értelem szerint, kb. 1 cm), betűtípus Times New Roman, oldalszámozás: jobb alsó sarokban arab számok (2. oldaltól). Nyomtatás: minden lap egyoldalasan és ugyanazon az oldalon nyomtatva. A dolgozat részei: első kötéstábla, címoldal, feladatkiírás, tartalmi összefoglaló, tartalomjegyzék, érdemi rész, irodalomjegyzék, nyilatkozat, köszönetnyilvánítás, melléletek, hátsó kötéstábla, Elektronikus melléklet. A dolgozat terjedelme mellékletek nélkül alapszakon 25-50 oldal mesterszakon 30-60 oldal. Szakdolgozat, köszönetnyilvánítás. Mit köszönjek meg a tanáraimnak?. A dolgozat előírt terjedelmébe a következő részek számolandók bele: d), e), f), g). Az a) i) j) és k) részek opcionálisak. Dolgozatban felhasznált anyagok Idézetek A dolgozatban idézni (betű szerint átvenni szövegeket) csak indokolt esetben lehet (elsősorban jól megírt definíciókat, irodalmi szövegeket), ezek körét mindenképp egyeztetni kell a témavezetővel, konzulenssel.
JELENKOR, 2007. június - színházi szám MIKLÓS MELÁNIA A behelyettesíthetetlenség allegóriái Örkény István: Pisti a vérzivatarban – Janus Egyetemi Színház A fennállásának tizedik évfordulóját ünneplő pécsi Janus Egyetemi Színház (JESZ) februárban három előadással vendégszerepelt a budapesti Szkénében. Az Én, Kassák Lajos, a Pisti a vérzivatarban és az Arisztophanész madarai című előadások mindegyike koncepciózusan kötődik az immár legendássá vált egyetemi színjátszás hetvenes évekbeli hagyományához. Ez a tradíció állandó viszonyítási pontként határozza meg az előadások beszédmódját, "nyelvét", és talán túlságosan befolyásolja a nézés, az értelmezés mikéntjét is. A JESZ mint a színházi struktúrán kívül egy évtizede folyamatosan működő és nemzetközi viszonylatban is sikereket elérő műhely méltó büszkeséggel vallhatja magát e folytonosság hordozójának – legitimálva ezzel saját helyét, identitását, módszereit –, a múltidéző ünnepi produkciók kapcsán felmerülő legfontosabb kérdés mégis az, hogy a létrehozott előadások mennyire képesek a hagyomány megújítására, "maivá fordítására", azaz egyszerűen szólva: meg tudják-e szólítani, és ha igen, hogyan, éppen azt a közönségréteget, amelyik ezt a hagyományt legfeljebb csak hírből ismeri.
Pistipistipistipisti PISTI Tordy Géza A tevékeny PISTI Balázs Péter A félszeg PISTI Garas Dezső A kimért PISTI Szombathy Gyula PAPA Miklósy György MAMA Szegedi Erika A SZŐKE LÁNY Halász Judit RIZI Gobbi Hilda EGY FÉRFI Sörös Sándor MÉG EGY FÉRFI Szakácsi Sándor EGY FIATAL NŐ Peremartoni Krisztina MÉG EGY FIATAL NŐ Kovács Nóra KISLÁNY Vaday Viktória Farkas Lilla KISFIÚ Forgács Gyuri Díszlet: Fekete Tamás m. v. Jelmez: Kemenes Fanny m. v. Rendező: VÁRKONYI ZOLTÁN Örkény drámáinak a legösszetettebb szerkezetű szövege a Pisti a vérzivatarban. Dramaturgiailag a legbonyolultabb felépítésű, akár azt is mondhatnánk, hogy formailag a leglazább szerkezetű - csak gondolatilag a legkeményebb, a legmélyebb, a bírálataiban leggazdagabb. Stílusában groteszk is meg abszurd is, hisz a szerző mindkét stílusjeggyel él - és mindkét stílusjegy alapelemeivel építi hőseinek fejlődési ívét. Teszi ezt úgy, hogy valamennyiünk számára, akik persze ismerjük is, meg tudjuk is, meg elfogadjuk a helyzetek abszurd kifejezését - érthető és élvezhető, olykor szellemesnek tűnő, máskor morbidnak látszó, gyakran pedig reálisnak ható helyzeteket - állapotokat lássunk - halljunk!
Tíz év huzavona után mutathatták csak be a remekművet Örkény István elég sokat kényszerült várni életében. A legtöbbet arra várt, hogy az 1969-ben megírt, Pisti a vérzivatarban című darabját színházban bemutathassák. A premier most volt negyven éve. A diktatúra, a hatalom (értsd: Aczél György) azért volt kellemetlen helyzetben, mert nem tudta elvenni a mű élét azzal, hogy itt-ott változtatásokat kér benne. Maga az egész darab a huszadik századi magyar történelemmel való kemény szembenézés. Mellesleg bohóctréfák formájában, de ez csak még kíméletlenebbé teszi Örkény remekművét.
Ki az a Pisti? Férfi? Vagy egy nő? Te, én, vagy ő, esetleg mindnyájan? Egy ember, akinek az életén átsüvített a XX. század? Igen. Én, te, ő – bármelyikünk. S hogy milyenek vagyunk? Nem jók vagy rosszak, hanem jók és rosszak. Hol jobbra fordulunk, hol balra, hol így döntünk, hol úgy. Mi vagyunk a halkan, lesütött szemmel suttogók és az önmagukból kivetkezve ordítozók. Gyilkosok és áldozatok. Szereplők Pisti: Ruppert Tamás, Szemerédi Bernadett Rizi: Illésy Éva Szőke lány: Szuromi Bernadett Félszeg: Kun Beáta Mama: Lipcsei-Rácz Zsuzsanna Papa: Kálmánczhelyi Gábor Kislány: Kasza Nikoletta Tevékeny: Kálmánczhelyi Gábor, Bódis Dániel, Szarvas Balázs Kimért: Kasza Nikoletta, Bódis Dániel, Szarvas Balázs I. Férfi: Szarvas Balázs II. Férfi: Bódis Dániel I. Lány: Kasza Nikoletta Zenészek: Ábel Andrea, Ipsics Áron, Molnár Viktor, Varga Máté Tánc: Décsi Zsófia Dalszövegíró: Pivarnyik Anikó Díszlettervező: Szeredai Enikő Jelmeztervező: Kiss Kósa Annamária Zeneszerző: Molnár Viktor, Nádaslaki István Koreográfus: Podmaniczky Dorottya Rendezőasszisztens: Szőnyi Franciska Dramaturg: Somogyi Anna Rendező: Somogyi Anna
László Sándor rendezőpedagógus is éppen ezt a vonalat követi. Sem többet, sem kevesebbet. Logikus, hisz valamennyien egy abszurd helyzetben vagyunk, ahol egyszer cselekvő hétköznapi emberek vagyunk /naivak, gonoszak, becsapottak és becsapók, máskor áldozatai ugyanannak a valóságnak, ismét máskor bírái; egyszer ítélünk - másszor elítéltek vagyunk; egyszer bírók, máskor szolgák - kihasználtak és kihasználók/. Egyszer fent vagyunk, egyszer pedig lent. Mindehhez remek színpadképi kitaláció László Sándor díszlete, az égig érő csigalépcső, amelyen az életünket spirálszerűen csavarodva éljük. A csigalépcső kanyargásában olyan, mint a hajladozó gerincünk - vagy mondjuk az életünk lehetőségei alakulások folyamatában. Egyszer jobbra, egyszer balra. Ugye ismerős állapotok. Egyszer egyik párt tagja, vezére - másszor a másik párt tagja, fővezére. Ugye ismerős, ugye behelyettesíthető. Hát ezért van négy Pisti a drámában. Mert, ha az egyik párt veszít, megmarad még a másik párt, a másik Pistink és így folytatható a sor.
Sem többet, sem kevesebbet. Logikus, hisz valamennyien egy abszurd helyzetben vagyunk, ahol egyszer cselekvő hétköznapi emberek vagyunk /naivak, gonoszak, becsapottak és becsapók, máskor áldozatai ugyanannak a valóságnak, ismét máskor bírái; egyszer ítélünk - másszor elítéltek vagyunk; egyszer bírók, máskor szolgák - kihasználtak és kihasználók/. Egyszer fent vagyunk, egyszer pedig lent. Mindehhez remek színpadképi kitaláció László Sándor díszlete, az égig érő csigalépcső, amelyen az életünket spirálszerűen csavarodva éljük. A csigalépcső kanyargásában olyan, mint a hajladozó gerincünk - vagy mondjuk az életünk lehetőségei alakulások folyamatában. Egyszer jobbra, egyszer balra. Ugye ismerős állapotok. Egyszer egyik párt tagja, vezére - másszor a másik párt tagja, fővezére. Ugye ismerős, ugye behelyettesíthető. Hát ezért van négy Pisti a drámában. Mert, ha az egyik párt veszít, megmarad még a másik párt, a másik Pistink és így folytatható a sor. Egy történelmi valóság, amely fejlődésében hozta magával ezt az ambivalens állapotot.
A JESZ előadásának sikeressége több olyan átgondolt rendezői elképzelésnek köszönhető, amelyek mindegyike ezt az olvasatot látszik erősíteni. Egyrészt a színészek karakterének megfelelően jól eltalált a szereposztás, nagyszerű érzékkel lett meghúzva a szöveg, ennek következtében az egypercesek ritmusához hasonlóan peregnek a jelenetek, így nem ragadnak be a poénok, és működnek az esetlegesebb sablonalakítások. Másrészt az előadás elsősorban nem formai elemekre támaszkodik, hanem a játszók személyiségére épít, ezáltal hitelesek a színre lépő figurák megszólalásai. Különösen szerencsés ebből a szempontból a generációs különbségeket kihasználó koncepció, miszerint a társulat idősebb tagjai csak a korban nekik megfelelő szerepeket (Papa, Mama, Pap, Rendőr) alakítják. Kiváló dramaturgiai megoldás Volentik bácsi és Rizi szerepének összevonása – a misztikus üzenetek közvetítésének képességével ily módon felruházott Volentik bácsi egy személyben jeleníti meg az égi-földi közvetítőt, a lélekvezetőt és a sokat tapasztalt, öreg, bölcs, kívülálló megfigyelőt –, amellyel nemcsak egyszerűsödnek és átláthatóbbá lesznek, hanem át is értelmeződnek a szereplők közötti viszonyok.