Elhivatottak vagyunk a sport és a divat iránt, így garantáljuk, hogy első kézből vásárolhatsz biztonságosan és kényelmesen olyan világmárkák közül, mint a Nike, Adidas, Under Armour, Puma, Converse és sok más márka. Több mint 10 év kereskedelmi háttér, óriási tapasztalattal és szakma szeretetével, valós készlettel várunk folyamatosan. Ha fontos számodra a minőség és a garancia, akkor bátran nézz körül nálunk, ha pedig bármi kérdésed lenne keress bennünket bizalommal.
Az Under Armour márkát 1996-ban Kevin Plank amerikai futballedző alapította. A cég főhadiszállása Baltimore -ban található. Európában 2004. óta van jelen. A cég első terméke a máig kiemelt fontossággal bíró ún. HeatGear kompressziós póló volt. Fő fókuszban a sportoló és az ő igényeire kifejlesztett innovatív technológiák állnak. Kiemelt kategóriák: fitness/training, futás, kosárlabda, golf ill. mára az utcai viseletre szánt ún. sportstyle. A legismertebb nemzetközi Under Armour sportolók (vannak már köztük akik visszavonultak, de továbbra is kapcsolatban állnak a márkával): Michael Phelps, Stephen Curry, Tom Brady, Lindsey Vonn, Anthony Joshua, Teddy Riner, és bár nem kimondottan élsportolóként, de mostanra mégis vélhetően a legismertebb nemzetközi arcunk Dwayne "The Rock" Johnson. Magyarországon többek között Karakas Hedvig, Rubint Réka, Szilágyi Áron, Illovszky Dominik, Benk András, a Budapesti Farkasok csapata is Under Armour által támogatott sportoló. Elérhetőség: +36 30 953 3375
UNDER ARMOUR A márka, mondhatni véletlenül alakult, amikor Kevin Park futballista szeretett volna javítani a sportfelszerelésén. Az amerikai futball népszerű volt, mégsem gondolt senki arra, milyen alsó trikót hordanak mezeik alatt a sportolók. Kevin a hagyományos pamut trikóját egy kellemesebb anyagúra cserélte, és pár pólót varratott a sporttársainak is. Gyorsan népszerűvé vált, nem csak a futballisták között és így jött létre az Under Armour márka, 1999-ben. Ma már a kínálatukban rengeteg kényelmes, sportos ruhát találsz, nem csak pólókat. Hétvégi pihenéshez egy férfi melegítő szett, vagy egy kényelmes leggings a hölgyeknek. Kínálatában bármilyen sporthoz vagy aktivitáshoz megtalálod a szükséges felszerelést.
Under Armour Típus üzleti vállalkozás nyilvánosan működő részvénytársaság vállalkozás Alapítva 1996 [1] Székhely Baltimore Alapító Kevin Plank Iparág ruházati ipar Forma részvénytársaság Termékek sportfelszerelés Tőzsde New York Stock Exchange Az Under Armour weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Under Armour témájú médiaállományokat. Az Under Armour egy amerikai sportruházat-gyártó cég. A főhadiszállása a Maryland állambeli Baltimore -ban található. Baltimore-on kívül több nagyvárosban is van egy főhadiszállása a vállalatnak. Jelenlegi jelmondata: I Will (jelentése: "Meg fogom csinálni"). Korábban "Protect This House" ("Védelmezd ezt a házat") volt a szlogen. Ez a szlogen a márka legelső reklámfilmjéből származik, ahol egy futballedző kiabálta ezt. A régi cipős dobozokon a "Protect This House" és az "I Will" szlogenek egyszerre szerepeltek. Az újabb dobozokon már csak az UNDER ARMOUR feliratok és a logó láthatók. Az Under Armour-t 1996-ban alapította Kevin Plank futballedző. Plank eleinte a nagymamája alagsorában dolgozott, de hamar áttette székhelyét Baltimore-ba.
Szóval ez csak látszatindok. A valódi okok között ott van pl. az erőfitogtatás, főleg a Szovjetunióval szemben (történész ismerősök ezt a hidegháború legelső megnyilvánulásaként emlegetik), illetve az, hogy rengeteg dollármillióba került megépíteni a bombákat (az adófizetők pénzéből), így nagy felháborodást váltott volna ki, ha végül nem használják fel, és persze visszavágás Pearl Harbor-ért. 20:48 Hasznos számodra ez a válasz? Pearl harbor visszavágás 20. 8/19 anonim válasza: 67% "Több oka volt, és ezek közül a "hogy megadják magukat" a leggyengébb, mert a bombák ledobása előtt már tárgyaltak a Japánokkal a békekötésről. " Ja. Az lényegében csak a casus belli volt. Indok arra, hogy ne kelljen kimondani az első kettőt. "rengeteg dollármillióba került megépíteni a bombákat (az adófizetők pénzéből), így nagy felháborodást váltott volna ki, ha végül nem használják fel, és persze visszavágás Pearl Harbor-ért. " Amiatt nem fáj az ember feje, amiről nem tud. Addig nem sokan tudtak arról, hogy egyáltalán létezik az atombomba.
A B–25-ösök felszálltak, a hordozók pedig visszafordultak. Az első gép 8. 20-kor, az utolsó 9. 19-kor szállt fel. [4] Valamennyi pilótának speciális célpontja volt: repülőgép-gyárak, acélművek, erőművek. [5] A repülők az öböl felől közelítették meg Tokiót, ahol éppen ebédidő volt. Az amerikaiak láttak egy japán járőrgépet, de az nem riasztotta a légvédelmet. Szerencséjükre a japán légierő légiriadó gyakorlatot tartott, amelynek keretében bevonták az alacsonyan szálló repülők elleni ballonrendszert. A gépek a déli elővárosok felől érkeztek a főváros központjához, ahol kioldották a bombákat. [5] Tizenhárom gép Tokiót, a másik három pedig egyéb városokat – Nagoja, Oszaka és Kóbe – bombázott. A visszavágás lehetősége. [4] Tokióban az utcák tele voltak, az emberek kíváncsian figyelték az alacsonyan szálló repülőket, amelyekről azt hitték, a japán légierőhöz tartoznak. A hazafelé tartó amerikai hordozók hallották a japán rádióadásokba beszűrődő szirénazúgást, így tudták, hogy Doolittle és emberei eljutottak Japánba. A japán légvédelem teljes zavarban volt, így a levegőben lévő vadászgépek sem avatkoztak közbe, csak a földről tüzeltek az amerikaiakra.
Nem így történt, a Hornet-alakzat Japántól jóval távolabb egy japán halászhajóval találkozott, amelynek személyzete (a rombolók sikertelen tüze után csak egy másik hordozóról felszálló zuhanóbombázók találták el az apró járművet) huszonhét percen át tudta leadni a jelzéseit Tokiónak a semmiből felbukkant flottakötelékről. Nem volt mit tenni, Doolittle döntött, a tervezett négyszáz helyett 650 mérföldnyi távolságból azonnal indultak Japán felé. Az időjárás is erősen ellenük dolgozott, a kötelék szétszóródott, voltak gépek, amelyek nem Tokiót, hanem Jokohamát és más városokat támadtak: a felbolydult légvédelem ellenére valamennyi gépnek sikerült átrepülnie a szigetországon, de egy tudott csak épségben leszállni, nem Kínában, hanem Vlagyivosztokban (Sztálin előzőleg nem engedélyezte, hogy a támadás résztvevői szovjet területen landoljanak, ezért a személyzetet deportálták), a többi gép vagy Kína partjai előtt szállt vízre, vagy a partvidéken zuhant le, miután a személyzetek ejtőernyővel ugrottak ki, mivel nem volt esély leszállásra.
A Doolittle Raid hetvenötödik évfordulóján az amerikai légierő Ohio állambeli múzeumánál zajlottak a legautentikusabb megemlékezések. Tizenegy B-25-ös hajtott végre tisztelgő repülést a daytoni Wright-Patterson bázis fölött, az első felszálló az a Panchito nevű, ezüstös Mitchell volt, amelynek floridai légifotózásáról nemrég portálunk is beszámolt. A kétmotorosok formációját két, a támaszponton állomásozó B-1-es szuperszonikus bombázó követte, az egyik négyes B-25-ös kötelék pedig azok tiszteletére, akik életüket vesztették a különleges akcióban, bemutatta a "Missing Man" formációt, az egyik kísérő kiválását az alakzatból. Pearl harbor visszavágás 9. A megemlékezésen ott volt a nyolcvan fős, egyébként csupa önként jelentkezőből álló alakulat egyetlen, még élő tagja: a most százegy éves Richard Cole másodpilótaként repült Doolittle mellett a tokiói támadókat vezető B-25-ösben. Az idén ő lesz a világ legnagyobb repülőtalálkozója, Oshkosh díszvendége. * * * Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik.
A B–25 Mitchell mellett döntöttek, bár kérdéses volt, hogy a típus fel tud-e majd szállni a Hornet fedélzetéről. A Virginiai Norfolk közelében tesztek kezdődtek, amelyek azt mutatták, hogy a felszállás megoldható, de a landolás különlegesen kemény dió. Addig az volt a terv, hogy a gépek felemelkednek a hordozóról, megbombázzák Japánt, majd leszállnak a repülőgép-hordozókon, amely visszaviszi őket Amerikába. Ezt az elképzelést elvetették, és úgy határoztak, hogy a gépeknek Kínában, habár az a hatótávolságot tekintve kritikus távolságban volt, a Csang Kaj-sek által ellenőrzött területeken kell leszállniuk. Támadás Tokió ellen: egy hihetetlen akció évfordulóján. [1] [4] Az egység parancsnokának James Doolittle alezredest nevezték ki. A 17. bombázócsoport 24 gépét jelölték ki a feladatra, és az oregoni Pendletonból a dél-karolinai Columbiába vezényelték őket. Az akcióra gondosan válogatták a személyzetet, majd a katonákat a floridai Eglin Fieldre irányították gyakorlatozni. Az első katonák február 27-én érkeztek meg a bázisra. A repülőszemélyzet ott tudta meg, mi az akció célja, de senki nem élt a felkínált lehetőséggel, hogy kimaradjon a rajtaütésből.
Még az USÁ-ban sem. 20:51 Hasznos számodra ez a válasz? 9/19 anonim válasza: 84% Egyik fizika órán kiselaődást tartott az egyik lány az atombombáról és ő úgy fogalmazott a Hiroshima-Nagasaki esetről, hogy "az elsőt próbaképpen dobták le, a másodikat pedig azért, hogy megmutassák, hogy több is van - szám szerint kettő, de ezt ugye csak ők tudták. ":D Egyébként szerintem részben mindenképp az erejüket akarták mutatni, részben ki akarták próbálni, mit is tud, részben bosszú, részben egyéb okok... szóval nem hiszem, hogy csak egyetlen ok miatt vetették be. 20:52 Hasznos számodra ez a válasz? 10/19 anonim válasza: 50% Hopsz, páran beelőztek, miközben lassúztam a billentyűkön... :D 2010. 20:54 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések: