Az űrből is látszik az alacsony Duna Látványos műholdfelvételek a rekordalacsony vízállású Duna egyes szakaszairól, szerkesztőségünk fotóival. Soha nem volt még ilyen kevés víz a Dunában Több városban, így Budapesten is megdőlt a negatív vízállási rekord, jelentősebb vízszintemelkedés a következő napokban sem várható. Rekord alacsony vízállás jöhet a Dunán A hosszú ideje tartó tartó csapadékmentes időben folyóink vizei is elapadtak, jövő hét közepén a Dunán több helyen is rekord alacsony vízállás jelentkezhet. Rekord alacsony a Duna vízállása Három mérési ponton is megdőlt a legalacsonyabb vízszint rekordja az eddigi mérésekhez képest. 15 éve nem volt ilyen alacsony a Duna nyári vízállása Helyenként csak 50 cm-rel haladja meg a vízállás a valaha mért legalacsonyabb értéket, Budapesten felszínre bukott az Ínség-szikla. Kritikus a vízszint a Balatonnál Több part menti településen is készültség van a tó magas vízszintje miatt. Áradást okozott a meleg A tavaszias hőmérsékleteknek köszönhetően elolvadt a folyók vízgyűjtőjén felgyülemlett hó, többfelé áradnak vizeink.
A Dunán az eddigi legkisebb vízállást 2018. október 25-én mérték, 33 centimétert. Újra nagyon alacsony a Duna vízállása, el kell indítani a szivattyús vízpótlást a Ráckevei-(Soroksári-) Duna-ágon - közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF). Azt írták, hogy az alacsony és - a száraz időjárás miatt - tovább apadó dunai vízszint miatt a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság szombattól megkezdi a Ráckevei-(Soroksári-)Duna-ág szivattyús vízpótlását. Erre az élővilág védelme, valamint az öntözési és egyéb igények miatt van szükség. Amint jelentősebb mennyiségű csapadék érkezik, és a Vigadó téri vízmércén újra 200 centiméternél magasabb vízállás mérhető, ismét biztosított lesz majd a gravitációs vízpótlás a Kvassay-zsilipen keresztül - tették hozzá. Közölték azt is, szeptemberben csapadékszegény időjárás jellemezte a dunai vízgyűjtőket, amelyekre ebben a hónapban mindössze a sokéves átlag 35 százaléka hullott. Az előrejelzések szerint a következő tíz napban sem várható eső. Az Országos Vízjelző Szolgálat előrejelzése szerint emiatt további vízszintcsökkenésre lehet számítani: a jövő hét elejére a Duna vízállása a fővárosban várhatóan mindössze 150 centiméter körül alakul - hívták fel a figyelmet.
2018-10-25 Környezetvédelem, Zöldinfó Újabb alacsony vízállási rekordok dőltek meg a Dunán csütörtökön – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) az MTI-vel. Csütörtök hajnalban Budapestnél és Adonynál is megdőlt a múlt heti alacsony érték. Budapestnél a vízállás 9 órakor 38 centiméter volt, amely 3 centiméterrel alacsonyabb a 2018. október 17-i negatív rekordnál – írták. Megjegyezték, hogy a Budapest alatti szakaszokon a következő 24 órában újabb negatív rekordok várhatók. A csapadékszegény időjárás következtében a Dunán a múlt héten a víz szintje a Komáromtól kezdődő szakaszon, egészen a déli határig, alulmúlta a valaha mért legalacsonyabb értéket. A 10-20 centiméteres emelkedést követően az elmúlt napokban újabb apadás volt tapasztalható, a vízállás Nagybajcsnál is alulmúlta a legkisebb vízszint értékét: szerdán 9 órakor mínusz 32 centiméter észleltek. Ez az érték 10 centiméterrel alacsonyabb a múlt hét elején észleltnél – jegyezték meg. Szerdán Komáromban 14, Esztergomban 9 centiméterrel dőltek meg a múlt heti valaha mért legalacsonyabb értékek.
Evangélikus lelkész, valamint pedagógus, pedagógiai és gazdasági szakíró, növénynemesítő volt. Mind elméleti, mind gyakorlati pedagógiai munkássága a felvilágosodás pedagógiai eszméinek hazai meghonosítását szolgálta. Az apja, idősebb Tessedik Sámuel Albertin, a szlovák telepesek evangélikus papja volt, édesanyja Lang Erzsébet német származású. Hét éves korában az édesapja meghalt és ő anyjával Pozsonyba költözött, ahol a gimnáziumot elvégezve hét évig nemes ifjaknál nevelőként dolgozott. Azért, hogy a magyar nyelvben és a magasabb tudományokban kiképezze magát, a debreceni főiskolára ment tanulni és a kollégiumban lakott. Pozsonyba visszatérve gyalog tette meg az utat. 1763-ban az erlangeni egyetemre (Németország) iratkozott be, ahol két évet töltött, teológiai, filozófiai és mezőgazdasági tanulmányokat folytatott. Megismerkedett a német filantropisták pedagógiai törekvéseivel. Meglátogatta a jénai, lipcsei, hallei és berlini egyetemet. Innen visszatért Pozsonyba, ahonnan nemesi udvari, majd az egyházközségi lelkészi hivatást töltötte be.
Van jelentősége annak, hogy ki hol nőtt fel. Mi, a testvéreimmel az alberti parókia falai között valóan éreztük Tessedik szellemiségét, gondolkodását, ami kézzelfoghatóvá vált. Az édesapám lelkészi munkája és élete során azt valósította meg, amit Tessedik Sámuel. A falun az emberek nagy része mezőgazdaságból élt. Azt tanultuk meg édesapámtól és Tessediktől is, hogy szeretni kell a földművelő parasztembert, a mezőgazdaságot, szeretni kell a földet, a növényeket, mindazt, ami a gazdaságban benne van. Nemcsak az atyai házban, az egész faluban és a gyülekezetben mindenki tudta, hogy ki volt Tessedik Sámuel. Megmaradt olyan prédikációja, amelyet a helybeli kántortanító, Tessedik kortársa lejegyzett. A prédikációiban, az áhítatokban a Szentírás tanításaira utalt, a növények világából merített példát, ezzel hozta a természetet közelebb az emberekhez. Tessedik az ő korában egyszerűen prédikált, hogy a parasztember megértse az ige üzenetét. " Roszík Gábor evangélikus lelkész Tessedikről beszél A Szarvasi Tessedik Öreggazdász Egyesület örökös elnöke, dr. Köhler Mihály címzetes egyetemi docens tartott előadást "Tessedik meszes altalajjal végzett talajjavításának a fejlesztése a 20. században és további alkalmazásának lehetőségei" címmel.
2000 januárjában, halálának 250. évfordulóján emlékülés t szervezett Békéscsabán a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület, a Csabai Szlovákok Szervezete és a Békéscsabai Evangélikus Egyház. Az Evangélikus Kistemplomban emléktábla tiszteleg munkássága előtt. Békéscsabán 1983-ban és 2010-ben Tessedik-emléktáblát avattak. Születésének 300. évfordulója alkalmából Békéscsaba ünnepségsorozattal emlékezett. Művei Commentatio historico theologica de seripturae sacrae etque antiquitatis ecclesiasticae in theol. usu et auctoritate. Jena. 1733 Nábozné kázánj pri poswecenj chramu ev. cabanského r. P. 1745. Pest. 1745 Via regia ad promovendam veram cognitionem Christi secundum Actor XX. 17–21. 1746 Lásd még Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba) Tessedik Sámuel (1742–1820) Források A művelődés évszázadai Békéscsabán. főszerk. : Kafer István és Köteles Lajos. Békéscsaba: Békéscsaba Megyei Jogú Város, 1991. 223–225. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia.
ISBN 963 8146 47 8 Külső hivatkozások Czupy György: Tessedik Sámuel - Hetedhéthatár Tessedik Sámuel - Berzeviczy Gergely: A parasztok állapotáról Magyarországon Lúczi András: Tessedik Ferenc emlékezete. Szarvasi Krónika
"Születésem óta kapcsolatban vagyok a tessediki talajjavítási tevékenységgel. Apai nagyapám, aki jómódú sváb gazda volt, jó földet kapott Gyomán, a házat viszont egy Körös-menti mély fekvésű területen építették fel. Ismerve a tessediki tevékenységet, a telekosztáskor a területet megterítette meszes altalajjal, sárga földdel, ezért a mi udvarunkon sosem volt vízállás az esős évszakban, csak a szomszédokén. Ők nem tudták, hogy alkalmazni kellene Tessedik talajjavító módszerét. Anyai nagyapáméknak még a család örökségéből volt 11 hold Körös-menti szikes területe, azt is tessediki módszerekkel javították, kézi erővel termelték ki a bányából a márgát és billentős, szekrényes-kordélyos fogattal szállították. Hat évesen láttam mindezt. A szarvasi középiskolában Tessedik szelleme orientált. Egész életemben hű maradtam a mezőgazdasághoz, mindig Tessedik volt a példaképem. Ő alkalmazta először a melioráció kifejezést: ebben benne volt a belvízrendezés, a talajjavítás, az öntözés, a területek fásítása, a gyümölcstermesztés, azt én is végigvittem.
Ez a publikus lista minden látogatónk számára elérhető.