Csepel Királyerdőn a Hollandi úttól 200 méterre, csendes, rendezett környéken, egy ikerház-fél Eladó. A 655 nm-es telken található, nettó 83 nm-es vasbeton mennyezetű téglaépítésű ház, valamint a hozzá tartozó nettó 23 nm-es kisház akár két generáció számára is kitűnő választás. A ház egy szintes. Tágas étkezős konyha, 2 hálószoba, fürdő Wc-vel és egy külön Wc is található benne. A kisház tulajdonképpen egy 1 szoba összkomfortos kis lakrész. Kiváló környéken, stabil ház, ami rengeteg lehetőséget rejt magában és egy hangulatos kert várja leendő lakóit. A hálószobában parketta, a többi helyiségben járólap a burkolat. A fűtést és a meleg vizet gázcirkó biztosítja, de rendelkezésre áll egy vegyestüzelésű kazán is. Eladó ikerház Budapest, XXI. kerület, 21.9 M Ft. Azonnal költözhető. Irányár: 52 M Ft
millió Ft - Millió forintban add meg az összeget Esetleges építmény területe (m²): Akadálymentesített: mindegy igen Légkondicionáló: mindegy van Kertkapcsolatos: mindegy igen Panelprogram: mindegy részt vett Gépesített: mindegy igen Kisállat: mindegy hozható Dohányzás: mindegy megengedett Városrészek betöltése... Hogy tetszik az
bongolo {} megoldása 1 éve 1) A felhajtóerő felfelé hat, tehát csökkenti azt az erőt, amivel tartani kell. Szóval annyi a felhaktóerő, amivel kisebb erővel kell tartani: vond ki őket. 2) Ha `V` a térfogat és `ρ` a sűrűség, akkor a tömeg `m=V·ρ`. A térfogat most dm³-ben van megadva, a sűrűség meg kg/m³, ezeket csak akkor szabad összeszorozni, ha mondjuk mindkettőben m³ lenne, Tehát váltsd át a dm³-t először m³-re (ugye tudod, hogy 1 m³ = 1000 dm³), aztán szorozhatsz. Azzal kijön a tömeg kg-ban. Ha jól számoltál. akkor nagyon pici szám lesz. Okostankönyv. Olyan pici, amilyen könnyű kő nincs is, legfeljebb a habkő. Az úszik a vízen, lefelé kell nyomni, hogy víz alatt legyen. Ez a lenyomó erő a kérdés. Amikor lenyomtuk, akkor hat rá 3 erő. Két erő lefelé, egy fölfelé: - A nyomóerő lefelé, ez a kérdés, nevezzük F-nek - A nehézségi erő lefelé: `G=m·g=... ` számold ki - A felhajtóerő felfelé: Ez akkora, mint a kiszorított víz súlya. 5 dm³ a habkő térfogata, a kő teljesen víz alatt van, tehát ennyi a kiszorított víz.
Arkhimédész törvénye azt mondja ki, hogy a folyadékba vagy gázba merülő testre akkora felhajtóerő hat, amekkora a test által kiszorított folyadék vagy gáz súlya. Ha egy vízbe tett test sűrűsége nagyobb a folyadékénál, a test lesüllyed. Ugyanakkor ha a test sűrűsége a kisebb, a test úszni fog. Ha a két sűrűség megegyezik, a test lebeg. Különböző anyagok sűrűségét Arkhimédész törvényének segítségével mérhetjük meg. Ha rendelkezésünkre áll egy ismert sűrűségű folyadék, akkor ismeretlen sűrűségű szilárd testet a folyadékba merítve, s megmérve a felhajtóerőt, kiszámíthatjuk a test térfogatát. Így tömegmérés után a sűrűség is kiszámolható. Folyadékok sűrűségének mérésére szolgál az aerométer. a hosszúkás, belül üreges üvegtest alján viaszpecséttel ólomsörétet rögzítenek. Fizika 7 osztály felhajtóerő feladatok - Utazási autó. Az aerométert különböző sűrűségű folyadékokba merítve, más és más lesz a felhajtóerő nagysága is. Így a merülés mélységéből az aerométer szárán lévő beosztás segítségével megállapíthatjuk a folyadék sűrűségét. A Mohr-Westphal mérleget is folyadékok sűrűségének meghatározására használják.
2 X 3 = 252 kJ Q össz. Q össz. 7120 P vill = ------------ = ----------------- = 4. 39 kW Txη 1800 x 0, 9 = 7120 kJ 19. Feladat: Számítsa ki egy hűtőkamra külső hőterhelését, ha a környezeti hőmérséklet: +28 OC, a belső hőmérséklet: - 8 OC, a talaj padló alatti hőmérséklete: 12 OC, az oldalfalak, és az ajtó felülete 240 m2, a kamra alapterülete 140 m2. Megoldás táblázatba foglalva: ( A hőátbocsátás alapegyenlete) A A kamra külső hőterhelése: 4894, 4 W 20. feladat Mekkora felülettel kell rendelkeznie az elpárologtatónak, ha a hűtőteljesítménye: Qo = 3500W kell legyen az alábbi feltételek mellett: Elpárolgási hőmérséklet = -8 OC Teremhőmérséklet = +/- 0 OC Hátbocsátási tényező: k = 21 W /m2K Qo = A x k x Δt A = Qo/ k x Δt = 3500W / 21 W/m2K x 8K = 20, 83m2 Az elpárologtató felületének tehát kb. Mozaik digitális oktatás és tanulás. 21 m2-nek kell lennie. 21. feladat Egy folyadéktartályba 60 m hosszú, 18 mm átmérőjű rézcsövet helyezünk be. Mekkora a hűtőteljesítmény, ha a tartályban lévő víz hőmérséklete +6 OC és az elpárolgási hőmérséklet to = O OC?
Feladat Mennyi hőmennyiség szükséges V=100 liter víz t1=18OC-ról t2=48 OC- ra történő felmelegítéséhez? Q =? ( kJ) A víz fajhője: c = 4, 2 KJ/kg K A víz sűrűsége: ρ = 980 kg / m3 Felhasznált összefüggések Q = m x c x Δt m= V x ρ (a V-t m3- be) Δt= t2 - t1 Megoldás Q = V x ρ x c x ( t2-t1) Q = 0, 1x 980x4, 2x(48-18) Q = 12348 kJ 6. Feladat: Mennyi a szobába jutó külső hőmérsékletű szellőző levegő (filtrációs) hőszükséglete? Qf =? ( W) - ha a szoba térfogata: 89 m3, - légcsereszáma: n = 0, 5 / óra, - külső hőmérséklet: tk = -12 OC, - szoba belső hőmérséklete: tb = +22 OC, - a levegő sűrűsége: ρ = 1, 18kg/m3, fajhője: c = 1008 J/kgK Megoldás: Qf = V x n x ρ x c x (tk – tb) / 3600 Qf = 89 x 0, 5 x 1, 18 x 1008 x 34 / 3600 Qf = 500 W (kerekítve) 7. Feladat Egy 5 m x 5 m x 3 m méretű iroda levegőjének hőmérsékletét tl =15 OC-ról t2 =20 OC-ra kell felmelegíteni. Számítsa ki, mekkora hőmennyiség szükséges a levegő felmelegítéséhez! Adatok: ρ = 1, 29 kg/m3 c = 1 kJ/ kg K kg 8. Feladat: Számítsa ki a gravitációs szellőzőkürtőben keletkező huzat ( felhajtóerő) nagyságát, ha a magassága: h = 5 m, Alapadatok: a külső levegő átlagos sűrűsége: ρk = 1, 368 kg/m3, ( -15 OC) a helyiség belső levegő sűrűsége: ρb = 1.
A mérlegkar végén függő üvegtestet a mérleg másik karján lévő nehezék pont kiegyensúlyozza. A mérendő folyadékba merítve a próbatestet az egyensúly megbomlik. Az egyensúly visszaállítására használt kis súlyok, a "lovasok" megadják a folyadék sűrűségét.
A vizet egy keverőmotor tartja áramlásban. Táblázatból vagy számítással a cső fajlagos felülete: 0, 0565 m2/m A = 60 m x 0, 0565 m2/m = 3, 39 m2 k = 200 W /m2K Qo= A x k x Δt = 3, 39m2 x 200 W/m2K x 6K Qo = 4070 Watt
A felhajtóerőtArkhimédész törvénye alapján számíthatjuk ki. Ha például a vízbe egy térfogatúhasáb merül, akkor az általa kiszorított víztérfogata is. A kiszorított víz tömege, a térfogatával és a sűrűségével számolva:. Ennek súlya s így a felhajtóerő is. Felhajtóerő a levegőben tartózkodó tárgyakra is hat. Mivel azonban a levegő sűrűsége sokkal kisebb a folyadékok sűrűségénél, ezért a felhajtóerő is lényegesen kisebb. Mégis tapasztalhatjuk jelenlétét, amikor a levegőnél könnyebb gázzal töltött léggömb vagy a melegebb, s ezért kisebb sűrűségű levegővel töltött hőlégballon a magasba emelkedik.