– Mi nem ilyen menyecskét akartunk! Bár ez a megjegyzés a kormányfőre nem a legtalálóbb volt – jutott el elmélkedésében a teljes képzavarig. Mi tudjuk, hogy mi jár a kormány fejében – érkeztünk el aztán a gondolatolvasásig egy huszárvágással, majd a finn iskolarendszerről elmélkedett egy rövid ideig az ellenzék vezetője. Fotó: Gyurcsány Ferenc Facebook-oldala (képernyőfotó) – Ez egy feslett hatalom! (…) Mint amikor elfeslik egy kosztüm varrása, amikor már darabokra esik minden, (…), amikor már nem tartja semmi egyben a kormányzást – bontotta ki sajátos szabósági allegóriáját a pártelnök. Itthon: Kvízjátékot indít Gyurcsány Ferenc | hvg.hu. Megtudhattuk, politikai, erkölcsi és kulturális értelemben is feslett a kormány Gyurcsány szerint. Azt is kijelentette, szerinte a kormány elfáradt. Az elmúlt évszázad legkorruptabb kormánya a mostani – húzta alá, majd kultúra és politikai viszonyáról kezdett összefüggéstelen elmélkedésbe. – Az orbáni hatalom nem erős, bár annak mutatja magát, ilyen kis mokány fickónak. A jobboldal sértéstömeget, gyalázatot, embertelenséget képvisel – hangoztatta annak az ellenzéknek a vezére, akik kormányfőjelöltje naponta sértegeti a társadalom széles rétegeit: vidékieket, fogyatékkal élőket, időseket vagy épp a nőket.
Sok évnyi, évtizednyi támadás után most azt mondják, kövessek el öngyilkosságot. Megfontoltam: nem – rögzítette. A gyurcsányozás a Fidesz narratívája. Szól egy egykori pápai fickóról, aki már hatvanéves meg egy pici. A gyurcsány egy jelző, egy magatartást, viselkedést leíró jelző: Az istennek nem akar elmenni, itt van és küzd és csinálja. Hogy megölhetetlen, kitartó és küzd. Ahelyett, hogy eltűnt volna, még egy új pártot is szervezett. Az a legkevesebb, hogy tüske a köröm alatt (a Fidesz számára – szerk. ), annál én több szeretnék lenni – mondta el Gyurcsány. Ne védekezzetek, akarjatok inkább ti is Gyurcsány lenni! Legyetek Gyurcsányok! – javasolta híveinek. Je suis Gyurcsány! – kiáltott fel. Gyurcsány volt Karácsony is. Jó, hát miniben, de Gyurcsány volt a jelölt is. Dobrev is Gyurcsány volt – jött lendületbe. Szerinte aki már őt fényképen is látta valaha, az is Gyurcsány lenne. Nem én vagyok Gyurcsány. Nem tudom, hogy mondanám meg ezt apámnak, szegény elment – mondta egy éles váltással rezignáltan.
Miután szolgája hazavitte, ágyba tette Nietzschét, aki innentől kezdve élete hátralévő tíz évét némán, szellemi leépülésben töltötte. Tarr Béla saját elmondása szerint nem készít több nagyjátékfilmet, ahogy nyilatkozott is róla, amit meg akart csinálni, mindent megcsinált. Ennek ellenére persze nem ül a babérjain, és ha nem is játékfilmet, de egy dokumentumfilmet letett idén az asztalra Missing People címmel, mely a bécsi hajléktalanok és az alacsony társadalmi rétegekben élők mindennapjaival foglalkozik. Két úr szolgája - Szolnoki színház - Színházak - Theater Online. Kapcsolódó cikkek Kiemelt téma Legutóbbi cikkek
Repültek, mint a nyíl, át a túlsó partra. Mert nemcsak szolgájuk, gazdájuk is voltam; ha sírtam is néha, kedvvel abrakoltam. De mindez régen volt. Hol van az a két ló? Gazdátlan a kantár, gazdátlan a béklyó. Csillag-zabot esznek, hold szalmáján hálnak, csengős táncot már csak álmaimban járnak.
Itt az év vége, törvényszerűen elkezdődnek a toplistázások, és tekintve, hogy 2019-et írunk, lassan-lassan a mögöttünk álló évtizedet is summázni kezdik a legnagyobb művészeti fesztiválok és lapok szerkesztői és rendezői. Az egyik ilyen listának pedig Tarr Béla személyében magyar szereplője is akadt. A torinói ló A Torontói Filmfesztivál rendezői nemrég közzétették a saját tízes listájukat, amin az elmúlt 10 év legnagyobb hatású filmjei közül válogattak. A lista végére a nemrég New Yorkban újra bemutatott Sátántangó rendezője, Tarr Béla is bekerült, méghozzá utolsónak szánt filmjével, a 2011-ben megjelent A torinói ló című alkotással. Tarr mellett olyan alkotók filmjei kerültek még fel a listára, mint Barry Jenkins, vagy Jean-Luc Godard. A torinói ló A címe arra az állatra utal, amelyet Friedrich Nietzsche pillantott meg 1889. Szersén Gyula – Wikipédia. január 3-án, lakásából kilépve Torino utcáján. A kocsi elé kötött ló váratlanul megmakacsolta magát, mire a kocsis ostorral próbálta menetre bírni. A világhírű filozófus odalépett a lóhoz, majd hatalmas zokogásban kitörve átölelte.
- a Feneketlen tónál József Attila a Dunánál /Bp. / József Attila a Liszt Ferenc téren /Bp. / Ady Endre a Liszt Ferenc téren /Bp. / Vas István: Rapszódia egy őszi kertben Csapzottan tarka lett az a fényteli kerted, Későn süt fel a nap, hamar homálylik, Napraforgóid, dáliáid, Még nyílnak, őszien égnek – már nem sokáig – Napszomjas, késő helianthusok: Az elmúlásból is itt körül az világít, Ami nekünk meg nem adatott. Piroslik már a kis meggyfád – milyen lesz, Ha jön a nagy esőzés hirtelen? Szebbek a rőt levelek, ha kerengnek Nedves szelekben is tündérien. Már várja a nemes, növényi sejtelem Novemberi esők verését: Itt győzni fog minden enyészeten Magunkra gondolok – a szívre, a gyomorra, Nem a haláltól félek, féltelek. De miért kell nekünk magunktól undorodva Megérni – ha megérjük – a telet? Szépségben boldogult virágok, levelek – S ha holdba, csillagokba ér az ember, Csúnyán közelítő telében mire mehet Ezzel a földi förtelemmel? Két jó ló szolgája - SHanna - indafoto.hu. Elfagyott rózsák, dáliák: a kertünk Új és új szépség akkor is, ha pusztul.
Az Isten szolgája gyalog is járhat Rákosnál szép tölgyerdőn vonultak keresztül a honvédek. Amint kiértek az erdőből, egy görögkeleti esperes hintójára bukkantak, amelybe két pompás ló volt fogva. A honvédek megállították az esperest, aztán felszólították, hogy szálljon ki a kocsiból, mert a lovakra szükségük van. Az esperes savanyú képet vágott, de engedelmeskedett. Eközben odajöttek a tüzérek is, akik nagy hiányt szenvedtek ágyús lovakban. –Jó lesz az a két ló nekünk – mondták a tüzérek – Hát akkor én hogyan megyek haza – sopánkodott az esperes. – Ha az apostolok tudtak gyalog járni, akkor a tisztelendő úr is mehet gyalog – volt a válasz. Az esperes zúgolódott, de bíz' a két lovát mégis az ágyúk elé fogták, s ezzel vigasztalták a papot: – Isten szolgája gyalog is járhat. – Hát önök nem járhatnak gyalog? – Nem bizony, mert mi a halált szállítjuk, s annak paripa dukál – válaszolták nevetve a harácsoló tüzérek. Miért történt a szerencsétlenség? A kápolnai csatában egy honvéd tüzérnek mind a két lábát leszakította az ágyúgolyó, s kínjai közt nagy hidegvérrel jegyezte meg: – Lelkemet, testemet sokszor ajánlottam az Istennek, de a lábam sohasem jutott eszembe.