A salakkal burkolt sétautak közül a pázsitos foltok halványzöldje igérkezik ki. A kedvező időjárás csakhamar belombosítja az ültetvényeket, melyeket szorgalmasan locsolnak. " 1907. Hétvégén nem jár a HÉV a Batthyány tér és a Margit híd között : HunNews. május 30-ára aztán elkészült Győr új parkja a városi faiskolából származó 6138 fa és cserje elültetésével. "Szomorú szilfa, nyírfa, vérlevelű szilvafa, tarkalevelű juhar, vadgesztenye, zöldjuhar, vörösvirágú galagonya, különleges fenyő, lucfenyő, lonc, jázmin, aranyeső, fagyal, hóbogyó, zöld és vérlevelű borbolya, tamariska, feketeribizli, orgona" és még sok más növényfaj színesítette az egykori délkeleti bástya helyét. Az átadás örömére a Győri Hírlap szerkesztője igazán szépen összefoglalta a Batthyány-tér addigi történetét: "Amióta azt a bástya alatti mocsaras, nádas mélységet városrendező elődeink feltöltötték, mindig legvonzóbb pontja volt Győrnek a Szedres. A kiváló érzékkel befásított pázsitos térség emberöltőn át a játszó ifjúság otthona volt. Majd a gyárak fejlődésével a munkások százainak ebédlő és pihenő helye.
Tenyészettek itt selyemhernyókat, az elöregedett szederfákat akácokkal pótolták, majd az évek során több más fajtát is hoztak ebbe a kis közösségbe a juhartól a japán akácon át a diófákig. A XX. század elején, amikor felvetődött a terület rendezése, sok terv és elképzelés született a térrel kapcsolatban. Felvetődött korcsolyapálya, sport-tér, vendéglő, vagy vásárcsarnok létesítésének gondolata is, de végül két új lehetséges funkció maradt az asztalon. Az egyik szerint egész területet a gyerekek kapják meg, a másik pedig a kor igényeinek megfelelő park kialakítását szorgalmazta. [Szavazás update] Ha most hétvégén új területet kaptak volna vissza a gyalogosok, akkor a szavazás alapján a Belvárost kapták volna vissza : hungary. Ahogy azt ma is láthatjuk, az utóbbi lett végül a befutó, de Szauter Ferenc előterjesztésében kikötésként szerepelt, hogy "onnan a gyermekek ki ne zárassanak", s lám, ez az elmúlt száz év alatt így is lett, sőt, ma is külön, modern játszótér, és KRESZ-park szolgálja a gyerekek önfeledt szórakozását a parkban. Érdekes momentuma Győr történetének, hogy bizonyos hiányosságai évszázadosak. Erre a közgyűlési jegyzőkönyveinkben számos bizonyíték sorakozik, ilyen az az 1905-ös bejegyzés is, mely szerint "Győr város aránylag oly szegén sétányokban, hogy e helyre szép angolparkot kellene létesíteni fákkal, cserjékkel. "
A győri parkok közül nekem ez a személyes kedvencem. Nincs rá magyarázatom, miért. Ugyanúgy kedvelem a Bisinger-sétányt, csodálom az ottani szobrokat, megállok az országzászló tövében, és szinte bármelyik győri parkban ugyanolyan jól érzem magam, de a Batthyány-tér valamiért több. A hely szellem is máshogy és mást susog a fülembe a fák lombjain keresztül. Talán ezért is esett a választásom erre a helyre akkor, amikor először ültettem fát a városban 5 éve. Akkor egy fehér szederfát ültettünk el Gárdonyi szobrának közelében, mely szépen erősödött az elmúlt években. Idén pedig a madarak és fák napja alkalmából újabb lakót hoztunk e közösségbe egy három méter magas juharfa személyében, mely a park közepén ültettünk el. Szeretem Győrt. Szeretem a természetet. Nem kell ennél több ahhoz, hogy az ember kitartóan küzdhessen a szülővárosáért. Kovács László
Ha pedig még a középiskolások számára is létesítenék azt, akkor szinte nem is maradna hely fásításra, parkosításra. Véleménye szerint "Győr város aránylag oly szegén sétányokban, hogy e helyre szép angolparkot kellene létesíteni fákkal, cserjékkel és csak egy kisebb játszótér lenne csak kisgyermekek részére. " A gazdasági bizottság szerint azonban a Szedres parkosítása nem volt szükséges, mert a régi vásártér és a Rábca meder beültetése folytán két új, nagy kiterjedésű parkkal gazdagodik a város. Javasolták ezért, hogy Meszes Ignác bizottsági tag terve szerint az akkori átlós utakat hagyják meg, azok széleit ültessék be fasorokkal, a fák közötti gyepes területeket pedig engedjék át a gyerekeknek játszótér számára. Ezzel szemben két szakértő terv állt, amelyek "a pompás területből a szépészeti és kertművészeti igényeknek és alkalmatosságnak megfelelő üdülőhelyet akartak csinálni. " 1906. április 15-ére Kirchlechner Emil margitszigeti főhercegi kertészeti ellenőr két tervet készített a Szedres-kert rendezésére, melyeknek lényege, hogy a leendő park sok és változatos sétaúttal rendelkezzen, ezért lehetőleg kerülik az egyenes sétányokat, a szabályos idomokat.
- április 30. Szilvaorrú keszeg Szivárványos ökle keserűhal, lapistyán, laponya, ökle, petikehal, pohé, sároglya, Szent-Péter hala Vágó csík fövenyvágó, halbába, jégfúróhal, kőfúró, kőharapó, kővágó, sibrikhal, vágóhal Vágó tok halszűke, szűkehal, tetelmestok, vészhal, orosz tok Vak ingola firis, fizis, folyóvizi orsóhal, ingola, ingolna, kígyóhalacska, kilenczszemûhal, olajhal, olhal, orsóhal, szivóka, vakcsik Viza orhal, szinviza, vizahal, viza-tok
Ide tartoznak az Azov beluga, a sterlet, a Volga hering, a Volhov whitefish, a fű ponty, a Baikál fehér harjca, a Baikális tok, a közönséges sculpin, a Kamcsatkai lazac és mások. Ezek a halak a kihalás szélén vannak. Vegyük például a Volhov-halhalot, amely korábban, a Volhovi vízerőmű építése előtt (1925) nagy szerepet játszott a halászatban, és óriási számban található meg a Volhov, Szjaz, Svir folyókban. A baikális tokhal fogása a tizenkilencedik századbanelérte a három ezer centert, és a huszadik század kilencvenes éveiben ez kétszáz centenre csökkent. Manapság ezeket a folyami halakat a Bajkál-tóban és az ahhoz folyó folyókban - Angara, Kitoy, Belaya, Selenga, Barguzin és Khamar-Daban találják meg. Gyönyörű halak: fajok, nevek. A legszebb hal a világon. Hasonló sors érkezett Baikál fehér szürkére, amely szintén korábban elterjedt ezekben a vizekben. Egy másik veszélyeztetett fajkihalás, a fű ponty. Mivel a halak száma a múlt század hetvenes éveiben hirtelen csökkent, betiltották a fogását. Manapság fű pontyok találhatók a Khanka-tóban, valamint az Amur és az Ussuri folyókban.
Az a megoszlás függ, hogy a folyami halak közvetlenül esznek. Az előbbi e osztály kisebb képviselőivel táplálkozik, míg utóbbiak idejük nagy részét plankton és növényi élelmiszerek keresésére tölti. Oroszország víztesteiben, különösen a nyári időszakban, különféle algák gyorsan növekednek, amelyek menedékként szolgálnak a rákfélék és puhatestűek számára. És ez nem csak étel, hanem egyfajta finomság a halak számára. A ragadozók (például csuka, sügér, sügér) viszont kisebb halakra táplálkoznak. A folyami halak legnagyobb képviselői Manapság bármilyen folyami hal, amelynek hosszanagyobb, mint 1, 80 méter, és súlya legalább 90 kg, nagy személynek tekinthető. A méretrekordőrök ezeknek a gerinces víziállatoknak több faja. Az egyik a beluga. Édesvizi halak: édesvízi halak (képek). Súlya eléri a 1400 kg-ot, hossza körülbelül öt méter. Tartja fenn a beluga és a csuka méretét. Legfontosabb képviselői Oroszország északi folyói között találhatók. Az európai (rendes) harcsa kb350 kg és 4, 5 méter hosszú. Oroszország és a FÁK szinte az összes nagy folyójában él.
Közép- és Kelet-Európa vizeiben megtalálható, hazánkban a legértékesebb és legkeresettebb őshonos halaink egyike. A tisztább vizű nem túlságosan gyors folyóvizeket kedveli, az üledékes, mocsarasodó vizeket nem, de az oxigénben gazdagabb állóvizekben is megtalálja életfeltételeit. SÜLLŐ - Sander lucioperca Kedveli az áramlatokat és az örvényeket, de igazán a kövek és fagyökerek mellett szeret tanyázni, ahol lesből támad áldozatára, melyeket nem faj, hanem méret szerint válogatja. Erősen megnyúlt, oldalról összenyomott, aránylag alacsony hátú hal. Feje és csúcsba nyíló szája is nagy. Szájában erős fogak vannak, melyek között nagyobb, a többi közül kiemelkedő "ebfogak" is találhatók. Pikkelyei aprók, zöldesszürke alapszínét szabálytalan alakú és elrendeződésű sötétebb harántsávok mintázzák. Kedvelt táplálékai közé tartozik a szélhajtó küsz, a bodorka vagy a vörösszárnyú keszeg. Rablására jellemző, hogy a kishalak legyezőszerűen menekülnek. Ha áldozata elmenekül, visszavonul a fedezékébe, nem üldözi.
Felelőtlen akvaristák raknak bele olyan halakat, melyeket akváriumi céllal tartanak az országban. Az idei nyár végén a Hévízi-tó kifolyó vizében, a Gyöngyös-patakon fogott furcsa halat kukorica-giliszta csalival egy horgász, de nem ismerte fel, írta a Veol. Beküldött fotója alapján a Magyar Haltani Társaság megállapította, hogy a horgász egy Közép-Amerikából származó díszhalat, a tűzfejű tarkasügért – melynek jellemző példánya kiemelt képünkön látható -, illetve hibridjének egy sötétebb színezetű hím példányát foghatta. Télen sem fagy be A haltani társaság öt éve, 2015 februárjában és márciusában a Hévízi‐tó fölös vizét elvezető Hévíz‐lefolyó csatornában végzett faunisztikai vizsgálatokat, és már akkor is több, magyarországi természetes vízből eddig nem ismert halfajt mutatott ki. Akkor olyan édesvízi trópusi halak kerültek ki a vízből, mint a pompás malawisügér, citromsügér, jaguársügér, ötfoltos tarkasügér, tűzfejű tarkasügér és jukatáni fogasponty. De hogyan kerülnek ilyen trópusi halak a vízfolyásba?
A vizek biológia alapú rendszerezése Mint azt az előző részben említettem, a folyók és úgy általában a vizek egyik legkedvesebb időtöltése, hogy a szakembereket megvicceljék, alkalom adtán meglehetősen otromba módon. Nos, a biológiai alapon történő rendszerezéskor ezt olyan művészi szintre vitte a természet, hogy már-már azt gondolhatnánk, ezt a minősítési rendszert csak és kizárólag a saját életük megkeserítésére találták ki a tudósok. Lássuk tehát miről is van szó! A szakemberek felismerték, hogy a víz mérhető jellemzőinek értékeit sokkal jobban mutatja egyes fajok megléte, avagy hiánya, mint maga a mérés. Ennek egyszerű a magyarázata. A hal egész életét a vízben tölti, míg a mérés, bármilyen körültekintően is hajtják végre, csak egy adott pillanat állapotát tükrözi. Így lehet, hogy egy kiemelkedően jó, vagy éppen rossz állapotot vélünk belőle kiolvasni. Ellenben a nap 24 órájában az adott víztérben élő élőlények pontosan mutatják, hogy ez csak alkalmi, vagy állandóan jellemző érték volt.
Elsősorban a tengeri halak érintettek: tonhalak, szardíniák, makrélák. A hisztamin allergiaszerű panaszokat okoz, allergiás, asztmás betegséggel, csalánkiütéssel küzdő emberekre veszélyesebb. Ezen kívül vérnyomásesést és fejfájást is okozhat. A feldolgozási folyamatok (például füstölés) növelik a halhús hisztamin tartalmát. Túlhalászat és nemzetközi útmutatók Szintén a tengeri halak esetében az egyik legnagyobb gond a világméretű túlhalászat, illetve a nem megfelelő – nagyarányú járulékos halveszteséggel járó – halászati eljárások. Ennek eredményeként egyes fajok fennmaradása veszélybe kerültek, mások túlszaporulata pedig veszélyezteti az adott ökoszisztémát. Azt, hogy mely területekről befogott, mesterséges telepeken vagy vadvizeken nevelkedő milyen haltípusok kerülnek fel a fogyasztásra nem ajánlottak listájára, nem egyszerű követni. Magyarországon ennek hagyománya nem lévén leginkább a nagy és etikus halfogyasztó országok – így Nagy-Britannia, a Skandináv államok vagy az Egyesült Államok – által kiadott aktuális listákat érdemes figyelni, arra pedig még kisebb az esély, hogy az ezeken szereplő, ajánlott halakat itthon beszerezhetjük.