Elmondta azt is, a döntést természetesen meg fogják támadni bíróság előtt. Arató úgy látja, "ostobaságot követett el saját szempontjából a hatalom, mert eddig legalább lehetett hivatkozási alap a rádió, hogy lám, itt is folyton kritizálják őket. " "Annak, hogy meghosszabbítják a frekvenciánkat, örül az a pár százezer ember, aki hallgatja, de ennél nagyobb hangja olyan nagyon nincsen. Viszont, ha ők tevőlegesen részt vesznek az elhallgattatásában, annak nagy visszhangja van" – mondta Arató András. Ahogy azt mi is megírtuk korábban: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa úgy döntött, nem hosszabbítják meg a Klubrádió frekvenciahasználati engedélyét, indoklásuk szerint ugyanis a műsorszolgáltató többször is megsértette a médiatörvényt. Kedden "El a kezekkel a Klubrádiótól! " címmel petíció indult az aHang oldalán: a cél, hogy a Médiatanács visszavonja jogsértő határozatát, valamint meghosszabbítsák a frekvenciaengedélyt hét évvel. Hiszen "a Klubrádió működéséhez jelentős közérdek, népakarat fűződik", írják.
Arató András - Az elmúlt fél év - A Klubrádió és én | 9789635443161 A termék bekerült a kosárba. Mennyiség: • a kosárban A belépés sikeres! Üdvözlünk,! automatikus továbblépés 5 másodperc múlva Az elmúlt fél év - A Klubrádió és én Arató András Kötési mód keménytábla Dimenzió 165 mm x 235 mm x 27 mm Kétezerhúsz július közepétől írtam ezt a könyvet a következő év márciusáig. Megírtam a Klubrádió történéseit az ő szűkebb és tágabb környezetébe illesztve. A Klubrádió a főszereplő, nem elfeledkezve rólam és a világ többi részéről. Amit összehoztam, azt ajánlom azoknak, akiket érdekel a világhírű magyar adó legújabb kori története, nem idegenkedik a szarkazmustól, kételkedik abban, hogy a lehetséges világok legjobbika a nemzeti együttműködés rendszere, vagy annak, aki pont fordítva gondolja, de szüksége van egy kis gyűlölet-utánpótlásra. Utóbbiak vigyázzanak, nehogy elkezdjenek kételkedni! Eredeti ára: 4 200 Ft 2 920 Ft + ÁFA 3 066 Ft Internetes ár (fizetendő) 4 000 Ft + ÁFA #list_price_rebate# +1% TündérPont A termék megvásárlása után +0 Tündérpont jár regisztrált felhasználóink számára.
Ez a cikk több mint 1 éves. A Klubrádiónak nem lesz vége, mindent megteszünk, hogy működjön, lehetőleg analóg frekvenciával együtt – erről beszélt a HVG Terasz című műsorban Arató András, a rádió tulajdonosa. Arató arról is beszélt, hogy vállalja, független rádiót tart fenn és extra felelősségnek érzi, hogy erre az elmúlt 10 évben másfél milliárd forintot adtak az emberek. Arató szerint független az, akinek "a döntései, gondolatai, szavai nem függenek mások akaratától. " Ügy látja a klubrádió egész története során megfelelt ennek a kritériumnak, de aki nem teljes elfogadással, hanem kritikával él a rendszerrel és vezetőjével szemben az a miniszterelnök és környezete számára elviselhetetlenné válik. A Médiatanács határozata kapcsán, ami szerint szabálytalanságok miatt meg kellene válniuk a frekvenciától, Arató azt mondta: ez a határozat "még a magyar jogrendben is törvénytelen. " Szerinte egyetlen jogszabály sem tartalmaz arra vonatkozó kijelentést, ami a felhozott érvek mentén a közösséget megfoszthatóvá tenné a frekvenciától.
Ez az a kérelem, amelyet a médiaszolgáltatási jogosultságuk meghosszabbításának elutasítása kapcsán nyújtottak be, azt kérve, hogy amíg a pereskedés le nem zárul, átmenetileg tovább használhassák a frekvenciát. Arató szerint a Kúriának már döntenie kellett volna, hiszen azért hívják a kérelmet azonnali jogvédelemre vonatkozó kérelemnek, mert arról azonnal dönteni kell. Ezért nem pályáztak a 95, 3-ra Végül Arató András elmondta azt is, hogy a várhatóan a Karc FM által 10+7 évre birtokba vehető 95, 3 MHz-es rádiós frekvenciára (amit 2014-ig a Klubrádió használt, majd azóta üres volt) ők azért nem adtak be pályázatot kedden, mert ehhez egyrészt le kellett volna tenniük további mintegy 80 millió forintot egy elkülönített bankszámlán a pályázati eljárás idejére, miközben a 92, 9 MHz rádiós pályázat esetében is ezt meg kellett tenniük. Ennyi pénzt már nem tudtak volna előteremteni egyszerre, ráadásul bíztak a 92, 9-es pályázat sikerében. Arató jellemzőnek nevezte, hogy a Médiatanács 2014-tól mostanáig, 7 éven át hagyta parlagon heverni a 95, 3 MHz-es rádiós frekvenciát, amelyet korábban a Klubrádió visszaadott, most mégis pont akkor írta ki a pályázatot a hasznosítására, amikor a 92, 9 MHz pályázat is zajlik.
A frekvencia elvételével anyagilag sem sikerült ellehetetleníteni a kormánykritikus rádiót. Ennek az a legfőbb oka, hogy már korábban is túlnyomórészt hallgatói támogatásokból működtek. Arató szerint a reklámpiacot 2010 után felváltotta "egy állam által dominált köztörvényes bűnözés", a Klubrádió reklámbevételei minimális szintre csökkentek, "viszont a hallgatók felismerték, hogy egy ingyenesen elérhető szolgáltatásért is érdemes fizetni, ha az ki van rekesztve a piacról". Bár a rádió reklámbevételei az elmúlt másfél évben egy kicsit még tovább csökkentek, ezt ellensúlyozza, hogy a féléves gyakorisággal megrendezett "túlélőgyakorlatokra" több hallgatói támogatás érkezik, mint korábban. Arató András tájékoztatása szerint a frekvencia elvesztése előtti időszakban 80 millió forint körüli összeg folyt be egy-egy ilyen akció során, azóta inkább 100-130 millió. Néhány ezer hallgató továbbá havi rendszerességgel utal a rádiónak, így összességében évi 250-300 millió forintnyi támogatásból működnek.
A Klubrádiónak nem lesz vége, mindent megteszünk, hogy működjön, lehetőleg analóg frekvenciával együtt – erről beszélt a HVG Terasz című műsorban Arató András, a rádió tulajdonosa. Elmondta, tíz év alatt az emberek másfél milliárd forintot adtak, hogy ez a csatorna működjön, így ezt egy extra felelősségnek tekinti. Arató vállalja, hogy független rádiót tart fenn, "független az, akinek a döntései, gondolatai, szavai nem függenek mások akaratától. " A Klubrádió, úgy látja, az egész története során mindig független volt. Szerinte aki pedig nem teljes elfogadással, hanem kritikával viseltet a rendszerrel és vezetőjével szemben, az elviselhetetlen lesz a miniszterelnök és környezete számára. A Médiatanács határozata kapcsán, ami szerint szabálytalanságok miatt meg kellene válniuk a frekvenciától, Arató azt mondta: ez a határozat "még a magyar jogrendben is törvénytelen. " Mint mondta, nem tartalmaz egyetlen jogszabály sem arra vonatkozó kijelentést, ami szerint a felhozott érvek mentén meg lehetne fosztani a közösséget a frekvenciától.
Egyharmadra csonkolt terület A diktátum következtében a történelmi Magyarország (Horvátország nélküli) 282 ezer négyzetkilométernyi területéből csupán 93 ezer négyzetkilométer (33%) maradt magyar fennhatóság alatt. Az 1910‑es népszámláláskor összeszámolt 20, 9 millió főnyi népességből 7, 6 millió (36%) került az új államhatárok közé, 3, 3 millió magyar rekedt az új határokon kívül. Az Országos Menekültügyi Hivatal szerint 1924‑ig 350 ezer ember menekült át a trianoni Magyarországra, de egyes történészek 420–425 ezer menekültről írnak. Becslések szerint közülük 40–50 ezren éltek hosszabb‑rövidebb ideig vagonlakóként. A gazdaság beleszaladt egy hiperinflációs spirálba. A tojás ára például 1924‑ben 36 818‑szorosára nőtt a háború előttihez képest. Trianon társadalmi, gazdasági, etnikai hatásai -. Az Osztrák–Magyar Monarchia az első világháború előtti Európa egyik legnagyobb, bár nem túl fejlett országa volt, ahol a történelmi Magyarország önmagában véve is jelentős tényezőnek számított. A Monarchiát az első világháborús vereség következtében a nagyhatalmi érdekeknek megfelelően "kiiktatták" az európai hatalmak sorából.
Tárja fel a gazdasági változások társadalmi következményeit! Előzmények A Párizs környéki békekonferenciát, ami az zárta, 1919. január 18-án Versailles-ban a tükörteremben nyitották meg. 27 állam vett részt, több, mint 1000 küldöttel. A tényleges döntést a Tízek Tanácsa hozta, amiben az öt nagyhatalom (Amerika, Anglia, Franciaország, Olaszország, Szovjet-Oroszország) 2-2 képviselője volt jelen. Hivatalosan a wilson-i rendezőelv szerint hozták meg a döntéseket, aminek a lényege, hogy a határokat etnika alapon, a népek önrendelkezése alapján húzzák meg. Ám a határokat végül az antant hatalmak szövetségeseinek érdekében alakították. Trianon gazdasági következményei tétel. Így vált Magyarország számára nagyon előnytelenné az 1920. június 4-én megkötött trianoni béke. Hazánk küldöttségének vezetője Apponyi Albert volt. Vele tartott még gr. Teleki Pál földrajztudós, aki lerajzolta a Kárpát-medence etnikai térképét, az ún. vörös térképet, de mind ezt, mind Apponyi beszédét figyelmen kívül hagyták a béke meghozásakor. Következményei a jóvátétel fizetésén és a különböző kereskedelmi, katonai korlátozásokon kívül az ország területének csökkenése (Horvátoval együtt) 325 ezer km 2 –ről 93 ezer km 2 lett, 3, 9 millió magyar került az országhatárokon kívülre.
"Beyond Trianon. The exit from war in Danubian Europe: a new era? (1918–1924)" ("Trianonon túl. A háború vége a dunai Európában: új korszak? Ájékoztatás az orosz-ukrán háború gazdasági következményeivel kapcsolatban : HungarybutBased. [1918–1924]") címmel tart nemzetközi konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia, amely az elmúlt években kiemelten foglalkozott a trianoni békeszerződéssel és következményeivel. Az önálló kutatócsoport létrehozása, az új tudományos eredményeket bemutató kiadványok megjelentetése, valamint az eddigi előadások, konferenciák után idén június elején egy olyan háromnapos, nagyszabású tanácskozást szervez, amelyen a hagyományos politika- és diplomáciatörténet helyett Közép- és Kelet-Európa újjászervezésére, a Magyarországon történtek regionális összehasonlítására és a társadalmi tapasztalatokra összpontosítanak. Az angol nyelvű konferenciára a magyar kutatók mellett mintegy harminc külföldi résztvevő érkezik Ausztriából, az Egyesült Államokból, Németországból, Franciaországból, Romániából, Ukrajnából, Svájcból, Olaszországból, Horvátországból és Szlovéniából.
2020. február 10. Az 1920. június 4-i trianoni békeszerződés Magyarország számára sorsfordító, máig ható esemény volt. A társadalmi-gazdasági veszteségek mellett a magyar tudományosságot is súlyos csapás érte: határon kívülre kerültek jelentős szellemi műhelyek, más országok állampolgárai lettek neves kutatók. Egy egész tudósgeneráció kényszerült kisebbségi létbe vagy szülőhelye elhagyására. A békeszerződés aláírása után a magyar delegáció távozik a Nagy-Trianon palotából (1920. június 4. ) Forrás: Wettstein-hagyaték A hazai tudományos közösség, az egyetemek, a Magyar Tudományos Akadémia egy évszázad múltán is érzik a trianoni veszteség következményeit. Ugyanakkor a történelmi eseményeket tudományos alapon kell vizsgálniuk. Az 1920-ban Párizsban megkötött békeszerződés történelmi távlata lehetővé teszi, hogy a történettudomány módszereit használó, a tényeket és forrásokat annak szabályai szerint feldolgozó szakemberek foglalkozzanak a problémával. Következtetéseik azonban nagyon eltérőek lehetnek (ahogyan az más tudományterületeken is előfordul).