03. 19. 2020-03-19 12:38:29 Az Egészségügyi Világszervezet 2020. 18-án közzétett adatai alapján, jelenleg Európa országaiban a koronavírus fertőzések s... bővebben » Nagy látogatottsággal indult a Rendelési-Idő 2020-03-06 16:35:20 Tizenhétezres, napról-napra növekvő látogatószámmal indult a Rendelési-Idő, ahol a regisztrált orvosokhoz a nap 24 órájába... bővebben » Összes megtekintése
Szerkesztőség: +36 46 432-134 Magánrendelők Magánorvosi rendelők Magánklinikák Közfinanszírozott ellátás Háziorvosi rendelők Fogorvosi rendelők Ügyeletek Orvoskereső Szakképesítés szerint Orvosok listája Orvosoknak Megjelenési ajánlat Orvos regisztráció Belépés orvosként Pácienseknek Miért regisztráljak? Páciens regisztráció Belépés páciensként Főoldal / Orvosi rendelők / Orvosi rendelő Lengyeltóti, Bem u. 20. Orvosi rendelő adatai Orvosi rendelő neve Orvosi rendelő Lengyeltóti, Bem u. 20. Cím 8693 Lengyeltóti, Bem u. Lengyeltóti orvosi rendelő. 20. Telefon (85)330-620 Fax -- Orvosi rendelő leírása Rendel: Dr. Csordás Andrea Vélemények Nincsenek vélemények Hírek Állatorvost keres? 2021-12-22 09:04:00 Elindult partneroldalunk, az Állatkliniká állatorvoskereső portál, ahol Magyarország szinte összes állatorvosa, állatklin... bővebben » Háziorvosoknak most ingyenes az időpontfoglalási rendszer 2020-04-01 16:58:50 A koronavírus járvány miatt kialakult helyzetre tekintettel a Rendelési-Idő díjmentesen kínálja időpontfoglalási rendszeré... bővebben » Koronavírus Európában - helyzetjelentés 2020.
Élénk társadalmi élet jellemezte a századelőt, nyáron különösen megélénkült a mesterséges tó, a Kék-tó környéke, amely a lengyeltótiak korzójaként szolgált. A második világháború az elhurcolt zsidó lakosság és a harctérre vitt férfiak révén érintette az embereket, ostromot azonban nem kellett elszenvedniük, mert Tótit elkerülte a front. Az 1950-es években kialakult tanácsrendszer elvette a településtől a központi szerepet, amikor Fonyódot tette közigazgatási centrummá. Lengyeltóti hol a fonyódi járáshoz, hol a Marcali járáshoz tartozott, nagyközségként sorolták Boglárlelle város vonzáskörzetébe is, míg végül a rendszerváltással 1989-ben visszakapta önállóságát. Lengyeltóti 1992-ben kapott városi rangot. Lengyeltóti | Somogy.hu. A 90-es évek második felére kitisztultak a viszonyok, a települések megfogalmazták valós érdekeiket, és önkéntes társulásokat hoztak létre. (Forrás: Pogány völgye, 1999. Szerző: Németh Márta)
Rangos és gazdag nemzetség volt a legkorábban ismert Pok nemzetség is – tagja Tóthi Móricz, csakúgy, mint a Lengyel családot követő leszármazott, báró Fechtig, majd a Zichyek. A török hódoltság idején, amikor számos somogyi település kihalt, Lengyeltóti nem néptelenedett el. 1660-ban a szigligeti várhoz tartozott, ahol még mindig a szláv lakosság volt a jelentős. A németség betelepítése csak későbbre, a XIX. századra tehető, amikor fejlődése is erőteljesen megindult. E vidék vadat és halat mindig bőven adott a lakosságnak, lombos erdei egyaránt jelentettek védelmet, építőanyagot és tüzelőt, völgyei pedig élelemmel szolgáltak: a berek gazdag halban és vadkacsában. Az itt élők könnyen bejárták a környéket, egy rönkből faragott bödönhajóikkal behajózhatták az egész dél-balatoni mocsaras vidéket. A 19. század közepén a jó adottságú Lengyeltóti környéki földeken Fechtig báró működtetett neves gazdaságot: tízezres juhászata, arab ménese használta a bőséges legelőket. Balatonujlak.hu – Balatonújlak község weboldala. 1860-ban a Zichy család vette meg a birtokot, melyen azután később áthaladt az épülő vasútvonal.
A táj, a természet szépségének leírása és forradalom gondolata egyszerre jellemzi Petőfi Sándor líráját, és egy ponton a kettő találkozik, ha az Alföld életét bemutató verseiből kiragadunk egy híres trilógiát. Loránd István irodalmár a tanári pályáján mesterien mutatta be, hogy jutunk el Az alföld című vers idilli békéjéből (1844), A Tiszán című vers haragosodó hangvételén át (1847) A puszta, télen című költemény trónfosztásáig. Az alföld egy szerelmes vallomás a szülőföldről: Lenn az alföld tengersík vidékin Ott vagyok honn, ott az én világom; Börtönéből szabadúlt sas lelkem, Ha a rónák végtelenjét látom. Csodálatos természeti leírás: Ott tenyészik a bús árvalyányhaj S kék virága a szamárkenyérnek; Hűs tövéhez déli nap hevében Megpihenni tarka gyíkok térnek. És mindjárt egy tájkép: Messze, hol az ég a földet éri, A homályból kék gyümölcsfák orma Néz, s megettök, mint halvány ködoszlop, Egy-egy város templomának tornya. Petőfi sándor a tisza vers szöveg. A három évvel később papírra vetett A Tisza még a végtelen béke birodalmából indul: Nyári napnak alkonyúlatánál Megállék a kanyargó Tiszánál Ott, hol a kis Túr siet beléje, Mint a gyermek anyja kebelére.
Befejezésként nem marad el a Petőfi által is olyannyira vágyott a trónfosztás: Mint kiűzött király országa széléről, Visszapillant a nap a föld pereméről, Visszanéz még egyszer Mérges tekintettel, S mire elér a szeme a tulsó határra, Leesik fejéről véres koronája. Kiemelt kép: Petőfi Sándor portréja (Barabás Miklós alkotása). Forrás: Wikipedia Commons
Oh természet, oh dicső természet! Mely nyelv merne versenyezni véled? Mily nagy vagy te! mentül inkább hallgatsz, Annál többet, annál szebbet mondasz. – Késő éjjel értem a tanyára Fris gyümölcsből készült vacsorára. Társaimmal hosszan beszélgettünk. Lobogott a rőzseláng mellettünk. Többek között szóltam én hozzájok: "Szegény Tisza, miért is bántjátok? Annyi roszat kiabáltok róla, S ő a föld legjámborabb folyója. " Pár nap mulva fél szendergésemböl Félrevert harang zugása vert föl. Petőfi Sándor: A Tisza. Jön az árviz! jön az árviz! hangzék, S tengert láttam, ahogy kitekinték. Mint az őrült, ki letépte láncát, Vágtatott a Tisza a rónán át, Zúgva, bőgve törte át a gátot, El akarta nyelni a világot! A mű címe egy adott, ma is létező folyó neve, s ennek a folyónak természeti valóságát Petőfi teljes hűséggel mutatja be. Ebből máris tudjuk, hogy igazi tájverssel van dolgunk, ugyanakkor A Tisza több, mint tájvers. Figyeljük meg, hogy mennyire emberi arculata van ennek a folyónak! Nem egy lelkes, kitűnő helyismerettel rendelkező "idegenvezető" beszél hozzánk a versből, hanem olyasvalaki, aki jól ismeri az emberi lelket, az emberi természet szélsőségeit, az emberi élet, az emberi társadalom feszültségeit és robbanásait.
("Piros sugárok", " sarkantyúk pengése") A 4. vsz. a költői szemlélődés pontja. Innen kiindulva a költő koncentrikus körökben, a látóhatárt állandóan tágítva írja be a tájat. A közelről a távolra haladás végpontját a mármorosi bércek jelentik. A kezdő és végső pont között láthatók a Tisza túlsó partját szegélyező tartva rekettyebokrok és az azok nyílásán kirajzolódó "kisfalucska tornya", a réten túl pedig a már homályos erdő. A hasonlatok és jelzők megfoghatóan és festőien ábrázolják a tájat és egyben a költő érzelmeit is. Az uralkodó csendet csak a madárfütty és a távoli malom zúgása töri meg. Idilli a hangulat. Ezt még tovább fokozza a megjelenő,, pár menyecske". képe. Petöfi Sándor: A Tisza | Vers videók. Ettől a pillanattól kezdve már a költői vallomás leírására helyeződik a hangsúly. " A,, Lelkem édes mély mámorba szédül" sor a táj által kiváltott érzelem gazdaságát érzékelteti. A 10. a minden költői képzeletet felülmúló gazdag természet dicsérete. A 11-12. sor a késői estét írja le a tanyán. A friss gyümölcsből készült vacsora és a társaival a Tiszáról folyó disputa a vers nyugalmas lezárás is lehetne.
("Piros sugárok", " sarkantyúk pengése") A 4. vsz. a költői szemlélődés pontja. Innen kiindulva a költő koncentrikus körökben, a látóhatárt állandóan tágítva írja be a tájat. A közelről a távolra haladás végpontját a mármorosi bércek jelentik. A kezdő és végső pont között láthatók a Tisza túlsó partját szegélyező tartva rekettyebokrok és az azok nyílásán kirajzolódó "kisfalucska tornya", a réten túl pedig a már homályos erdő. A hasonlatok és jelzők megfoghatóan és festőien ábrázolják a tájat és egyben a költő érzelmeit is. Az uralkodó csendet csak a madárfütty és a távoli malom zúgása töri meg. Idilli a hangulat. Ezt még tovább fokozza a megjelenő,, pár menyecske". képe. Ettől a pillanattól kezdve már a költői vallomás leírására helyeződik a hangsúly. Petőfi sándor a tisza vers la. " A,, Lelkem édes mély mámorba szédül" sor a táj által kiváltott érzelem gazdaságát érzékelteti. A 10. a minden költői képzeletet felülmúló gazdag természet dicsérete. A 11-12. sor a késői estét írja le a tanyán. A friss gyümölcsből készült vacsora és a társaival a Tiszáról folyó disputa a vers nyugalmas lezárás is lehetne.