Hyundai A Hyundai név jelentése modern idők, A döntött H alakú embléma pedig két kezet fogó embert szimbolizál, a gyártót és az elégedett vásárlót. Ju-Yung Chung az alapító 1947-ben 31 évesen alapította meg személy és tehergépkocsi szerelőműhelyét, és elnevezte a céget Hyundainak. Hyundai fénykora a 80-as 90-es évek voltak még hatalmas tankhajókat is készített a Hyundai. De bekövetkezett a cég történelmében az össze omlás. A Hyundai állami segítséggel talpon tudott maradni és tovább fejlődött. Az első önálló modelljük a Hyundai Pony volt, amit 1974-ben mutattak be Torinóban. Sok európai országba exportáltak belőle. 1985-től már az USA-ba is importált a Hyundai, méghozzá a Pony 2. generációját. A Hyundai azóta se állt meg a fejlődésben, 2006-ban megújult az egész személyautós modell paletta. Hyundai autóalkatrészek: Napjainkban a Hyundai világelsők közé nőte ki magát, ez annak is köszönhető, hogy csak is jó minőségű alkatrészekkel dolgozik a Hyundai. Webáruházunkban széles választékban talál Hyundai alkatrészeket kedvező áron.
830 oldalsó díszítéssel) Magasság: 1680 mm (1. 730 mm tetősínnel) Nyomtáv elől/hátul: 1540/1540 mm Tengelytáv: 2630 mm Túlnyúlás elől/hátul: 885/810 mm
Sportage és a Tucson De még mielőtt paránylátó alá venném a Tucsont, le kell szögezni: az összehasonlítás teljes badarság. Olyan, mint ha egy Peugeot 807 -et és egy C8 -at hasonlítgatnák. A belbecs ugyanaz, minden lényeges technikai megoldás azonos, csak a csomagolás különbözik egy kicsit. Legszívesebben fognám az egész Sportage cikket, és copy-paste parancsokkal a Sportage szót Tucsonra cserélném. Kívülről mintha Hammer Virtuáltuning pályázatának két győztesét látnánk. Ugyanabból az alapból faragták szorgos szöuli kezek, erős Photoshop támogatással. Nekem a Sportage is tetszett, de a Tucson külseje talán még jobban sikerült. Érdekes a motorháztető megoldása az éles, határozott vonalakkal, amelyek a gigantikus lökhárítón is folytatódnak. A homorú tető kihangsúlyozza a szép első lámpákat, aminek víz tiszta burája alatt mint ágyúcső meredezik a helyzetjelző optikája. Oldalról a vaskos C oszlop teszi azonnal felismerhetővé, ami igazából D oszlop, csak a hátsó ajtó mögötti igazi C oszlop az üvegtől nem látszik.
Madarász Isti a film első percétől jó tempóban adagolja a képet és a szöveget, jó helyre teszi a kamerát, és tiszteli a kollégáit, ami mindenben megnyilvánul: az igényes díszletben, jelmezben, a szemet gyönyörködtető, giccsmentes képi világban, a finoman kimunkált trükkökben és a tökéletes zenei aláfestésben. Válogatott csapatot toborzott, mindenki érti a dolgát, nincs köztük gyenge láncszem. Radnay Csilla és Szervét Tibor A fekete múmia átka című filmben Fotó: Sebestyén Gábor - Film Positive Egyedül a színészek között érezhető némi színvonal-ingadozás, mintha nem mindenki érezne rá a műfaj ízére, vagy nem mindenkinek állna jól. Haumann Péter például kissé túltolja a harsányságot, váltásai esetlegesnek tűnnek. Olyan érzést kelt, mint egy elszabaduló ló, akit a gazdája nem tudott kordában tartani. Kovács Lajos az ellenkezője: annyira visszafogott és eszköztelen, hogy ez meg túl kevésnek hat a hangzavaros, enyhe ripacsériát elviselő műsorban. (Egyáltalán, a három írót tömörítő törzsasztal valamiért nem áll össze egységgé, mindenki egymagában küzd a szerepével. )
A fekete múmia átka sajnos nem az a Rejtő-rajongókat knockoutoló film, amire vártunk. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA. A közvélekedéssel ellentétben hálás dolog Rejtőt adaptálni. Az érdeklődés garantált, és nem is lehet annyira elrontani, hogy a végeredmény ne legyen a magyar vígjátékok átlagánál viccesebb. Bármennyire is rossz film A három testőr Afrikában, és bármilyen modorosan is igyekeznek benne lekaszabolni a rejtői poénokat, akinek egy véletlen folytán sikerül végignéznie, aligha tudja megállni nevetés nélkül. A Rejtőről levakarhatatlan közhely (megfilmesíthetetlen) elsősorban a rossz aránynak köszönhető ( Férjhez menni tilos!, Meztelen diplomata, A három testőr Afrikában – háromból semmi), és annak, hogy nagy nevek buktak bele (Zsurzs Éva, Palásthy György, Bujtor István). Hogy ennek ellenére szükségünk van Rejtő-filmekre, az nem kérdés, ahogy az sem, hogy a Rejtő-filmeknek elsősorban egy jó fantáziájú rendezőre lenne szükségük. Akinek kiugró a vizuális érzéke, hajlik az abszurdra, és érzi a karikatúrát.
Azt hitte, elég, ha csinál egy jó filmet A Hurokkal újra olyan magyar film került a mozikba, ami felveheti a versenyt a nemzetközi kínálattal, mert történet-központúságával, látványvilágával és hőseivel egy kisebb költségvetésű amerikai filmre emlékeztet. Nem véletlen: Madarász Isti rendező gyerekkora óta a hollywoodi filmek bűvöletében élt, és Steven Spielberg, Ridley Scott és Christopher Nolan nyomdokain haladva kizárólag szórakoztató, profi, műfaji filmeket szeretne rendezni. Egy nap majd remélhetőleg ott, Hollywoodban. Az Origo Filmklubnak mesélt a Hurokban elrejtett titkos kódokról és idézetekről, az itt forgató amerikai sztárok mellett ellesett pillanatokról, és arrról... Van valami jó film a moziban? Moziba szeretne menni, de nem tudja mit nézzen meg? Segítünk! Most a miskolciak a legszerencsésebbek, náluk még még mindig tart a CineFest. De az ország más részén lakók se búslakodjanak, most a mozi székében maradva is megmászhatja a világ legmagasabb csúcsát, ha pedig az otthonát sem akarja elhagyni, Rejtő Jenő szédületes világában merülhetk el.