Nyitvatartási időn túl a Látogatóközpont legalább 10 fő előzetes bejelentkezése alapján, eseti jelleggel tart nyitva. Belső tó tihany 4. Jegyárak: 2022 Belépődíjak: Gyermek 3 éves korig: ingyenes Gyermek jegy (3-14 éves): 600 Ft/fő Gyermek jegy (15-18 éves): 1 000 Ft/fő Felnőtt jegy: 1 300 Ft/fő Kedvezményes* jegy: 1 000 Ft/fő * ld. Letöltések: Igazgatói utasítás / Kapcsolódó: Kedvezmények Családi csomag (2 fő felnőtt, max. 3 fő 3-14 éves): 3 300 Ft/csomag Kiegészítő gyermekjegy családi csomag vásárlása esetén: 400 Ft/fő Kombinált felnőtt jegy (Levendula Ház & Lavender Tihany, csak helyszíni értékesítéssel): 1 500 Ft/fő Szolgáltatások díja: Természetismereti és kézműves foglalkozás (ld. Letöltések / Foglalkoztató-terem ajánlata) díja: 600 Ft/fő Kreatív kézműves foglalkozás díja (díj tartalmazza: kreatív kézműves foglalkozást, kiállítás megtekintését, mosdó használatát): 5 000 Ft/fő Foglalkoztató terem bérlet gyermekrendezvény céljára (díj tartalmazza: igény szerinti kézműves foglalkozást, kiállítás megtekintését, mosdó használatát): 800 Ft/fő, de min.
A bojlizás itt is megéri a be fektetést. 10-15 kilós pon tyok fogása támasztja alá sikerességét. Ha tehetjük próbálkozzunk vele. ~ A tó igen változatos partja és aljzata egyaránt jó lehetöségeket kínál. A nádas elõtt kimondottan jól megy a hal. Balaton-felvidékére jellemzõ vulkáni eredetre itt is sok minden emlékeztet. A Tihanyi-félsziget magasabb pontjai való sággal körülölelik a tavat. Ez a medenceszerû, alacsony fekvésû terület a vulkáni utótevékenységnek köszönheti létét, s nem sokkal a nagy testvér, a Balaton után alakult ki. A félsziget talajtanilag teljesen zárt rendszert alkot. Tápláló vízek nem folynak be, esetleg csak a fölöslegesek próbálnak elcsörgedezni. A felszín alatti rétegvízekbõl, talajvízekbõl és a lehulló csapadékból nyeri vízkészletét a tó. Pontosabban nyerik vízkészletüket a tavak. Ugyanis két víz található a tihanyi föld nyelven. A jól ismert Belsõ-tó és a ritkán emlegetett Külsõ-tó. Ez utóbbi sekély, sûrû nádassal benõtt, kevésbé optimális a halak számára. Mélysége átlagban 1, 5 m. Természetesen találhatunk kisebb gödröket és sekélyebb részeket is, de kicsik az eltérések.
Habár napjainkban gyakran kísérleteznek azzal, hogy eltüntessék a magokat a termésből, ez még nem változtat a helyzeten. (A gyümölcsjelleget támasztja alá a termés magyar elnevezése is, mely a paradicsom almája kifejezés rövidítéséből származik. ) De akkor miért sorolják sokan mégis a zöldségek közé a paradicsomot? A válasz a felhasználás módjában rejlik. Ugyanis – hiába gyümölcs –, a paradicsomot leginkább különféle zöldségekkel együtt használják a konyhaművészetben, emellett főként szószt, ketchupot vagy paradicsomlét készítenek belőle. A paradicsom zöldséglétét egykor még jogi úton is igazolták, történt ugyanis, hogy 1893-ban egy amerikai paradicsomimportőr nem volt hajlandó a behozott zöldségekre kivetett nagyobb vámot megfizetni, állítván, a paradicsom valójában gyümölcs. Az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága azonban cáfolta őt, kimondva, hogy a paradicsom esetében nem a termés jellemzői, hanem a felhasználás módja számít, vagyis igenis zöldségről van szó. Minden nézőpont kérdése tehát, vagy akár úgy is mondhatjuk, hogy a paradicsom valójában zöldségként kezelt gyümölcs.
Itt az örök kérdés: mi a paradicsom? A paradicsom a burgonyafélék családjába tartozik, így távoli rokona a paprikának, a padlizsánnak és a krumplinak is. Világszerte az egyik legkedveltebb zöldségnövény. Számtalan fajtájának változékonyságát a bogyók mérete, száma, színe, alakja adja. De akkor még mindig itt a kérdés: a paradicsom zöldség vagy gyümölcs? A botanikai definíció szerint a paradicsom azért számít gyümölcsnek, mert vannak benne magvak és a növény virágjából fejlődik ki. Így viszont a paradicsomleves tulajdonképpen egy gyümölcsleves. Termesztéstechnológiai és felhasználási szempontból nézve inkább zöldség, mivel a gyümölcsök termesztése a legtöbb esetben évelő, több évig termő ültetvények formájában jellemző. Eltekintve a szamóca napjainkban használatos egyéves technológiájától. A zöldségféléket – így a paradicsomot is – jellemzően egyéves kultúraként termesztjük, melyet minden évben újra kell telepíteni. Tehát a paradicsom eszerint mégiscsak zöldség. A termésének fejlődése szempontjából pedig inkább gyümölcs, hiszen a növény virágjából fejlődik ki és még magok is vannak benne.
Gasztrohipszterek és műkedvelő nyelvészek népszerű témája, és ezt imádják is minél többször a tudatlan néptömegek tudomására hozni, hogy a paradicsom a közvélekedéssel ellentétb en valójában nem zöldség, hanem gyümölcs. Ennek ugyan az égvilágon semmi gyakorlati jelentősége nincs - hacsak annyi nem, hogy akkor a lecsó valójában gyümölcslevesnek számít - azért érdemes megvizsgálni, vajon igazuk van-e. Kicsit hosszabban: már magának a kérdésfelvetésnek sincsen semmi értelme. A botanika ugyanis nem tart nyilván olyan kategóriát, hogy gyümölcs. Van termés, azon belül van valódi és áltermés, de a gyümölcs, mint természettudományos kategória, nincs. A kifejezést a köznyelv leginkább a hagyomány alapján használja, és bárhogyan próbáljuk botanikai határok közé szorítani a jelentését, valami mindig kilóg. Ha csak a húsos terméseket vesszük bele, akkor a dió, ha csak a fás szárú növények gyümölcseit, akkor az eper, és így tovább. Az elterjedt definíció szerint a paradicsom azért gyümölcs, mert magvak vannak benne, és a növény virágjából fejlődik ki - akkor viszont gyümölcs a kukorica is.
Azt hogy a felhasználás módja döntsön egy növény besorolásáról, már precedens alapján dönthette el a bíróság, egy hasonló adóügyi eset alapján, ahol azzal próbálták az adófizetést megkerülni kereskedők, hogy a bab nem is zöldség, hanem botanikailag növénymag. 2005-b en New Jersey a zöldséget törvénybe is foglalta, amikor az állam hivatalos zöldségévé tette a paradicsomot. A témába vág még az a nyolcvanas évek óta tartó amerikai vita, ami arról szól, hogy zöldségnek számít-e a ketchup. A legutóbbi kongresszusi döntés értelmében igen. 2011-ben az iskolai ebédek kötelező zöldségtartalmát meghatározó szabályozás mondta ki, hogy egy pizzaszeleten 2 evőkanálnyi ketchup zöldségnek számít. A szabályozást éles kritikák érték, olyan vádak is elhangzottak, hogy nagy élelmiszergyártó cégek lobbija nyomta át ezt a döntést a szenátuson. Ma is tanultam valamit 1-2-3: Most együtt csak 9990 forintért! Megveszem most!
A paradicsom ültetése Régi jó szokás, hogy az előző évi termés legszebb paradicsomjainak mag ját eltették és ezekből nevelték a palántákat. Sok helyen még ma is így van, de ha te nem ekképpen cselekedtél, ne csüggedj, menj el inkább a közeli gazda boltba és válassz a nagyjából 30-40 fajta paradicsommag közül! A mag ok vetés ére március-áprilisban kell sort keríteni, ekkor még a lakásban kell elvégezni ezt a műveletet. Mi kis méretű tejfölös poharat használunk erre a célra, de természetesen minden ültetőedény megfelel. Nedvesítsük meg a palántaföldet még a mag elültetése előtt, majd helyezzük bele a magokat, mégpedig úgy, hogy egy edénybe maximum 3 kerüljön. Ügyeljünk arra, hogy csak néhány milliméter vastag föld takarja a magokat, ne kerüljenek túl mélyre! Ha végeztünk az ültetés sel, keressünk egy megfelelő helyet – 18-22 Celsius fok és napsütés, tehát az ablakpárkány a legideálisabb. Nevelgetés során ügyeljünk arra, hogy a föld mindig nedves legyen, de ne locsoljuk túl, ne álljon a tálban a víz, mivel a magok könnyedén rothadásnak indulhatnak.
A paradicsom már teret nyert a mediterrán konyhában, amikor Észak-Európában még gyanakodva méregették. Egyes szerzők a növény díszítő értékére hívták fel a figyelmet, és bár érdekességként tudatták, hogy "a bájos almácskákat egyesek meg is eszik", fogyasztásra mégsem tartották alkalmasnak, "túlságosan nyers és bűzös íze miatt". A paradicsom fogyasztását további évszázadokon át kifejezetten veszélyesnek tartották. Az akkoriban használt óntányérokból ugyanis a paradicsom savassága ónt mart ki, amely a táplálkozó személy szervezetébe jutva mérgezést okozott. Manapság senki nem vonja kétségbe a paradicsom létjogosultságát. Nem árt azonban, ha tudjuk, a termés (bogyók) kivételével a növény minden része mérgező! Az egészséges paradicsom A paradicsom kedvező hatásai zsiradékkal történő elkészítés esetén jobban érvényesülnek. A hőkezelés, a hő hatására lebomló vitaminok kivételével, szintén előnyére válik a paradicsomnak. Különösen igaz ez a jellegzetes színt adó antioxidáns anyag, a likopin esetében.