A kérdező meg van nevezve Vándorként, de a válaszadó személyére vonatkozóan nincs a szövegben utalás. Ebből következik, hogy többféle értelmezés is lehetséges. Vagy Zrínyi az, aki felel a Vándor kérdéseire, vagy ha nem, akkor két lehetőség marad: egy, a jelenben élő személy (költő-politikus) adja a válaszokat a Vándornak a kérdező és a válaszadó személy is Zrínyi, aki önmagával beszélget, azaz a Vándor (Zrínyi) adja a válaszokat a saját kérdéseire A cím az utóbbi értelmezést erősíti meg (vagyis az egész vers Zrínyi dala, önmagával folytatott belső párbeszéde). A válaszok tehát az időben utazó Zrínyi saját tapasztalatai, amiket a jelenben lát. Ez esetben a párbeszédes forma olyan belső dialógus, amelynek szerepe az idő-és értékszembesítés. A kérdező és a válaszoló személy persze valóban azonos, hiszen Kölcsey beleéli magát mind a válaszadó, mind a kérdező (Vándor) szerepébe. A kérdés és felelet tehát valóban egy belső vita, mely a verset alkotó költő lelkében játszódott le. A Vándor kérdései a páratlan versszakokban (az 1., 3. és 5. Kölcsey Ferenc: Zrínyi dala (elemzés) – Oldal 2 a 3-ből – Jegyzetek. versszakban) hangzanak el.
A szótagok száma hogyan alakul? Milyen szabályosságot veszel észre? Mit tükröz a verssorok különböző hossza? Rímképletét megadom: a, a, b, c, c, b. Magyarázd meg. A Zrínyi dala című vers elemzésére vonatkozó korrepetálásnak itt vége van. Nagyon igyekszem, hogy a másik Zrínyi-vers is sorra kerüljön. Figyeld a blogot továbbra is, kedves Olvasóm! A kérdések patetikusak, emocionális telítettségűek, túlzóak. E túlzott érzelmi motiváltság a felidézett korok és tettek, alakok értékhordozó funkcióját hivatott képviselni. Jelentőségük, értékük azonban a válaszokban válik igazán érthetővé. A kérdések anaforikus indítására (" Hol van... Kölcsey Ferenc: Zrínyi második éneke (elemzés) - verselemzes.hu. ", "Hol van... ", "És hol... ") felelve a második és negyedik szakaszban ismétlődik a válasz indítása is, sőt a válaszok kontrapontozva – más kontextusban – olykor ismétlik a megidézett képeket, fogalmakat is. A múlt értékei a jelenben elsilányultak, elpusztultak, csak romok, a feledés homályába vesző emlékek. A múltat idéző kérdés a válaszokban a jelennel szembesül.
"Egyenlő felek párbeszéde" a vers. A Zrínyi második éneké ben a vándor nem kérdez, nem követel, hanem kérlel, könyörög (" Te lásd meg, ó sors... ", "Hatalmas, ó légy gyámja... ", "Szánjad, ó sors... ", "Ah tartsd meg őt... "), s a kérések nem találnak meghallgatásra. Mindkét vers a lírai szerepazonosulás példája, melyben a beszélő teljesen azonosul szerepével. A Zrínyi dalá nak kérdéseiben a dicső múlt emlékeit és alakjait (Árpád, Szondi) idézi meg, konkrét eseményekre (honfoglalás, a drégelyi ostrom) utalva. Zrínyi dala A vers eredeti címe: Szobránci dal. A vers egy lírai párbeszéd, de a valós dialógus helyére belső párbeszéd lép: megidézi: Zrínyi Miklós alakját. A vándor kérdez és a költőnek Zrínyivel egybeolvadó énje válaszol. A téma: a hősi múlt és a sivár jelen szembeállítása. Ennek aktualitást ad: a vándor, aki messze földön jár és keresi a régiek dicső világát (páros strófák), a válasz azonban leverő, kiábrándító, elutasító (páratlan strófák) "Hol van a hon, … a bérc, … a nép? Zrínyi Dala És Zrínyi Második Éneke Összehasonlító Elemzés | Kölcsey Ferenc: Zrínyi Dala Elemzés - Irodalom Kidolgozott Érettségi Tétel | Érettségi.Com. "
Amúgy furcsa, hogy pont Zrínyi adja ezeket az elkeseredett, csüggesztő válaszokat! (Ez nagyon különbözik a reformkorban Zrínyiről élő képtől. ) A kor olvasója könnyebben beleláthatta Zrínyit inkább a múltbeli erényeket számon kérő Vándorba, mint a párbeszéd másik szereplőjébe. Van olyan értelmezés is, mely szerint a versbeli Vándor a címben szereplő Zrínyi Miklós, akinek lelke, szelleme messziről, az időből számon kéri az utódoktól, hol van a hősi áldozat, amit ő a nemzetért hozott, miért tékozolták el az utódok? Azonban mivel a lírai hős (a fontosabb szereplő) egyértelműen nem a kérdező, hanem a válaszadó fél, valószínűbb, hogy mégiscsak ő a címben szereplő Zrínyi. A költő tehát Zrínyi nevében ad választ a Vándor kérdéseire, de mind a kérdések, mind a válaszok Kölcsey vívódásait, elkomoruló lelkivilágát tükrözik. Ezenfelül lehet értelmezni a verset belső monológ ként is, ez esetben a kérdező és a válaszadó személy egy és ugyanaz, tehát a költő önmagától kérdez és önmagának válaszolgat keserűen a tapasztalatai alapján.
Az ellentét ek és túlzás ok, valamint a szenvedélyesség, a végletesség, a zaklatott képek, az érzelmi telítettség, az időnként ellágyuló, érzelmileg hullámzó hangvétel azonban erősen a romantiká hoz kötik a verset. Vannak képei, amelyek nem is romantikusak, hanem már-már szentimentális ak, pl. "Vérkönnyel ázva nyög feléd", "kies határa", "ki bájkörébe lép"). Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9
A második versnél már ismert költő, esztéta és politizáló értelmiségi, akinek tapasztalatai is vannak a jelenbeli politikai életről (megyei hivatalnok), és jól ismeri a kor uralkodó eszméit is. Politikai, eszmei nézetrendszere ekkorra már kialakult, letisztultak történelmi tapasztalatai és tisztában van a kor és a korban élő ember feladataival. Annak ellenére, hogy Kölcsey politikai gondolkodásának centruma a jelen és a jövő kérdései, a Zrínyi dalában a magyar történelmi múlt egyik héroszát, Zrínyit idézi meg. Eredeti erdélyi töltött káposzta reception Esterházy péter bevezetés a szépirodalomba Bosc kobak karate érési ideje online Arany jános toldi első eneko Opel astra g ablaktörlő lapát méret
Eredetileg g... Megosztom Üzlet kereső Veszprém Partnereink Facebook