A 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb írójának és társának, a tanatológia magyarországi úttörőjének több mint 700 darabból összeállított levelezése két erős és nagy hatású személyiség összefonódó sorsáról, sokat próbált, de elszakíthatatlannak bizonyult kapcsolatáról tanúskodik. Mészöly Miklós (1921‒2001) és Polcz Alaine (1922‒2007) levélváltásaiból azonban nem csupán a híres házaspár közös életének jelentős és hétköznapi pillanatai tárulnak fel, de érzékletesen rajzolódik ki a félmúlt, a szocializmus és a rendszerváltás történelmi korszaka.
Hanem, hogy fölszabadítsalak. Merjél helyettem bátor lenni, ha úgy érzed, hogy távolodnunk kell egymástól. Csak éppen segítsél elviselni... " (Polcz Alaine) A híres íróházaspár egyébként állandóan úton volt. Utaztak, írtak, leveleztek. S eleinte Miklós aggodalma és féltékenysége jól látszik a levelekből, miszerint "remélem, egyedül vagy, és nem flörtölsz más férfiakkal", amit később felvált az aggodalma, ugyanis Polcz Alaine rengeteget betegeskedett. A kapcsolatuk kezdetén nyomon követhető, mennyire hiányolják egymás társaságát, és mindenre kíváncsiak, ami a másikkal történt. Később viszont Mészöly nőügyei beárnyékolják az életüket. "Biológiai szükséglet – amiről beszéltél. Úristen, mit tudhatsz Te erről... És, ha tudnád, amit én, miért nem elégíted ki a biológiai szükségleteidet érzelmek nélkül? Pedig azt a férfiak megtehetik. – De igazad van, az ember nem állat. Gellért püspök szeretője - Rónaszegi Miklós - Régikönyvek webáruház. Ez nem szemrehányás, és ne essél kétségbe, csak ne hazudjunk már. – Biztos, hogy valahol Neked van igazad a Te életedben, és nekem az enyémben.
A kiállítás ezt a képszerűséget, a művek filmszerűségét próbálja megragadni. De ezek csak kiragadott pillanatok a változatos élettörténetből. Ahogy kiragadás a jogi diploma, a malomőri munkáslét korábbról, a Kossuth-díj, az írószövetségi elnökségi tagság későbbről, vagy a Demokratikus Charta szóvivősége 1993-tól. Egyedül Polcz Alaine-t, a vele való megismerkedést és a vele leélt élet nem lehet kiragadni. Az van, volt, lesz, aminek nyilván külön fejezetet, külön kiállítást lehetne szentelni. Vagy Kisoroszi, az élet- és alkotóhely, innen is vannak képek. Szép ember volt, nagyon szép ember, olyan, akin nem fog az idő. Elegáns is. Bomlottak utána a nők, és ezt ki is használta. "Nem gondolta, hogy az emberi létezésnek bármi értelme lenne. Idomtalan szenvedéllyel kereste az értelmét. Mindenről és állandóan gondolkodott. Bárkivel, bárhol, bármikor mindent megbeszélt, s mindezt abban a reményben, hogy talán mégis, most, véletlenül, a kegyelem ajándékaként, éppen ő, épp a másik, éppen együtt. Mindenféle kollektivizmust mélyen megvetett, gyűlölte az emberi csordaszellemet.
Temetésére csak hárman mennek el, ott mondja el Ármin, hogy ő is író volt. Regényének hőse és címe is egy francia festő, Géricault ( Théodore Géricault, ejtsd téodor gerikó), ami összecseng "Jerikó"-val, az ő regényének címével. Géricault lovakat is festett, néha emberekre is hasonlító lovakat. Az íróhoz beállít az álrendőr, aki a regény elején elkérte a Jerikó egy példányát. Most elolvasta a Géricault -t is és azért jött, mert a regény utolsó mondata arra szólít fel: "Öld meg a szomszédomat. " A következő abszurd jelenetsor: az álrendőr fejbelövi magát, és Temesi, a házban lakó hóbortos kísérletező feltámasztja – valószínűleg az író-elbeszélő félálomban született víziója, ötlete (322. odal), és talán a könyv több más része is az, hiszen eleve "az alvásból az ébredésbe sodródva" kezdődött. Szülei lakásában csak Apát találja otthon, aki újra inni kezdett. – Anyád ma elment. – Hol van? – Tudod te jól, hol van – feleli az Apa, de nem mond többet. Az elbeszélő legközelebb a gazban, egy tisztáson ülve látja meg Anyát.
Egyes források szerint egy különösen húzóssá sikeredett trip után Lennon három napja rótta London utcáit, és úgy esett be a galériába, hogy fogalma sem volt arról, hogy ott a Befejezetlen alkotások című tárlat másnapi megnyitójára készülnek. A művek már ki voltak állítva, Lennon látott is egy létrát, azon fölkapaszkodott, belenézett a tetején lévő távcsőbe, és annak lencséje mögött egyetlen szót pillantott meg: IGEN. Később úgy nyilatkozott, hogy abban az állapotában igencsak mellbe vágta ez a rövid és egyszerű, ám annál pozitívabb üzenet. Az "igen" szócska tényleg sorsfordítónak bizonyult. Miután ugyanis John Lennon lemászott a létráról, barátai, a galéria tulajdonosai bemutatták neki a másnap nyíló kiállítás alkotóját, a japán avantgárd művészt, Yoko Onó t. Ugyancsak ez a szócska áll Vámos Miklós új könyvének címlapján. A kötetbemutatón a szerző elárulta a cím eredetét. Eszerint hajdanában két barátjával megalapította az Igen Klubot, amelynek az volt a deklarált szándéka, hogy a tagok soha ne mondjanak nemet.
Elmeséli, hogy gyerekkorában erdőnél laktak; egyszer megjelent náluk valaki, üldözni kezdte őt és az erdőben utolérte. Valaki, akit a nővéreivel csak úgy hívtak: a Látogató. A metróban az író-elbeszélő újraéli a korábbi jelenetet: közeledik a szerelvény, érzi a szelét. Mintha újra megjelenne a kapucnis férfi, de most nem egyedül… "egy kis szabadcsapat… betömni a rést. Radamanthüsz magával hozta testőreit. " Szüleinél a szombati ebéd után hármasban ritus-szerűen folytatják a társasjátékot. Már csak a játékfigurák nevén szólítják egymást – igazi nevüket nem is ismerjük. Anya a sorskártyák közül egy ún. átokkártyát húz. Korábban az író-elbeszélő is kihúzott már egyet, csak megfeledkezett róla, a neve: Equimofóbia, félelem a lovaktól. Otthon felkeresi őt Kovács nyomozó, alakja és viselkedése egyre különösebb. – Ugyanaz volt… mondja. – Aki magával elbánt, és akivel én is találkoztam még gyerekként… Csak egyetlen tettes van. De nem közli a nevét. Váratlanul meghal a ház egyik lakója (Zehetmayer).
Az ősszel együtt menetrendszerűen megérkeztek a poloskák, amelyekkel szemben igazán védekezni sem tudunk. De tényleg invázióról van szó, vagy csak mi érezzük úgy? Megjött az ősz, és vele együtt a poloskainvázió is, amely pár éve ugyan még ismeretlen volt, de most már kénytelenek vagyunk ugyanúgy számolni vele, mint azzal, hogy nyaranta a szúnyogok gyötörnek minket. Itthon közel 900 poloskafaj él, és egyre több az idegenhonos, invazív faj közöttük. Elkészült Magyarország poloska térképe. Van, amelyik csak minket bosszant, de vannak, amelyek komoly veszélyt jelentenek a mezőgazdaságra is. A most a nagyvárosokban is nagy számban felbukkanó ázsiai márványpoloska akkor keltett igazán nagy feltűnést, amikor több tízmillió dolláros kárt okozott az amerikai mezőgazdaságnak – idézi vissza a rovar terjedésének kezdetét Korányi Dávid tájökológus. Ez a rovar "előszeretettel táplálkozik olyan kultúrnövényekkel, mint amivel mi is: szereti az almát, a barackot, a szóját, de akár 100 különböző növénnyel is táplálkozhat. A szúrása pedig elszínezi az alma húsát, eladhatatlanná válnak azok a gyümölcsök például, amelyekből szívogat.
Az elmúlt években viszont az ázsiai márványpoloska szaporodott el hazánkban, ami sokkal invazívabb faj, mint az afrikai poloska. Rengeteg kárt okoz a mezőgazdaságban, de a nyílászárókon keresztül még a háztartásokba is befészkelik magukat. Ezért a rovarászok, mezőgazdászok már a kétezres évek közepén elkezdték keresni a márványpoloska ősi, természetes ellenségét. A tudósok olyan parazitoid fajt kerestek (A parazitoid és a parazita közötti különbség, hogy előbbi megöli a gazdaszervezetet, melyen élősködik. ), amely a poloska petéibe rakja saját petéit, így a fejlődő lárva felfalja a poloska utódait. A kutatásokat Ázsiában kezdték meg, ott pedig a legelterjedtebb faj, amit találtak, az a szezámmagnál is kisebb szamurájdarázs volt. Később az USA-ban folytatták a vizsgálatokat, ahol számos kérdés merült fel: Milyen hatással van az őshonos fajokra a "spontán betelepített" szamurájdarázs, vagyis hogy működik a biológiai növényvédelem? Afrikában például egy dél-amerikai darázsfaj, az Apoanagyrus lopezi betelepítésével sikerült visszaszorítani az édesburgonyán élősködő bíbortetűt.
A szakértő szerint bár még éppen csak felbukkant Svájc déli részén, az Olaszországgal határos Ticino kantonban, a darázsfaj hamarosan elterjedhet máshol is. – Nehéz megmondani, milyen gyorsan terjed, illetve azt is, hogy mikor jelenik meg hazánkban, ám az szinte biztosra vehető, hogy jelen lesz előbb-utóbb Magyarországon is – folytatta dr. Vétek Gábor, akitől azt is megtudtuk, hogy mivel apró termetű rovarról van szó, így akár a szél is segíthet a szétterjedésében. – A petéit a poloska petéibe rakja, ezáltal pedig a fejlődő lárva felfalja a poloska utódait. Az új darázs megjelenése a tudósokat is meglepte, noha nem volt ismeretlen előttük a faj. Egy nemzetközi tudóscsapat Ázsiába, a poloska őshazájába utazott azért, hogy felkutassák a szezámmag méreténél is kisebb darazsakat. Ezekből több törzset importáltak az USA-beli Newarkban lévő kutatólaborba, ahol alaposan megfigyelték az elkülönített egyedeket. Azt szerették volna megtudni, szabadon engedve nem okoz-e majd gondot a faj. Eközben azonban a szamuráj darazsak maguktól megjelentek Marylandban, ahová minden bizonnyal maguk a poloskák hurcolták be azokat.