Képes a fa törzsének és ágainak belsejében károsító hernyókat is kiszedni, többek között ezért nevezik a "fák doktorának". Télen csonthéjas gyümölcsöket és makkokat is fogyaszt, de az etetők környékén is rendszeresen feltűnik. Ahol költésre alkalmas fát talál, a nagy fakopáncs, ott hosszú évekre jó szomszédunkként üdvözölhetjük Az egyesével kihelyezett cinkegolyókra és kisebb, zárt madáretetőkhöz nem jön, mert ezekből nagy mérete miatt nem tud táplálkozni, viszont közvetlenül a fák törzséhez illesztett, nyitott harkályetetőket előszeretettel látogatja. Nagyobb magvakat, diót, zsíros eledelt fogyaszt szívesen. Közép fakopáncs A közép fakopáncs ( Dendrocoptes medius) a ritkább hazai harkályfajainkhoz tartozik. Közép- és Dél-Európában fordul elő gyakrabban. Élő bokortanyák - Nagy kócsag. Hazánkban a középhegységekben és a Duna ártéri erdeiben találkozhatunk vele elsősorban, ritkábban városi parkokban is feltűnhet. Más fakopáncsfajokhoz képest jobban kötődik az erdőkhöz. Állandó madarunk, de télen kóborolhat. Testhossza 20-22 cm, fejtetője vörös, nyaka és háta fekete.
Abban az esetben találkozhatunk vele az etetőnknél, ha erdő vagy nagyobb facsoport mellett lakunk. A harkályetetőkben (fatörzshöz illesztett etető) nagyobb magvakat és zsíros eledelt keres. A nagy fakopáncs a közvetlenül a fák törzséhez illesztett, nyitott harkályetetőket előszeretettel látogatja, a közép fakopáncs jóval ritkább vendég itt Kis fakopáncs A kis fakopáncs ( Dryobates minor) szinte egész Európában elterjedt faj. Hazánkban a többi fakopáncsfajhoz hasonlóan állandó madarunk. Veréb nagyságú madár, testhossza mindössze 14-15 cm. A közép fakopáncshoz hasonlóan a hímjének fejtetője vörös. A tojó fejtetője fekete. Háta keresztsávozott, testalja fehér, de nincs fehér vállfoltja. Évente egyszer költ, de annak meghiúsulása esetén ő is pótköltésbe kezdhet. A nagy fakopáncshoz hasonlóan a nászidőszakban a hím csőrének gyors dobolásával hívja fel magára a tojó figyelmét. Az odú kialakításában mindketten részt vesznek, melyet rendszerint puhafákba és gyümölcsfákba vájnak. Fészekalja 5-6 tojásból áll.
A költésben mindkét szülő kiveszi a részét. Kicsiny termetének köszönhetően a fa vékony ágain is képes táplálkozni. Nyáron főként a lombkoronában élő rovarokkal, hernyókkal, levéltetvekkel, pókokkal és kétszárnyúakkal táplálkozik. Télen többet láthatjuk a fa törzsén, ahol a kéreg alatt keres táplálékot. A hideg hónapokban a madáretetőkön is találkozhatunk vele. A harkályetetőkben, de kisebb énekesmadaraknak kihelyezett etetőkben is felbukkanhat, ha éppen nincsenek sokan az asztalnál. Ez az óvatos kismadár is magvakat, faggyút, kisebb darabokra tört diót "rendel". Érdekességek A szajkó kitűnő hangutánzó: élethűen tudja utánozni más madarak hangját, úgymint az egerészölyv kiáltását, a varjak károgását és a fácánkakast is. Az embereket is megtévesztve képes utánozni a szekérnyikorgást és a kutyaugatást is. Képességéből adódik a "szajkóz" kifejezés is. Természetes élőhelyén kiváló riasztó: éles, figyelmeztető hangjára az erdő minden vadja felfigyel. A szajkó – a legtöbb galambfajhoz hasonlóan – mindenevő madár Másik érdekesség a szajkóról, hogy fészekrabló, ezért természetvédelmi és vadgazdálkodási szempontokból is ellentmondásos a megítélése.
A túl sok cink azonban gondokat okozhat. Már az is csökkentheti a vér rézszintjét, ha a napi ajánlott mennyiségnél kicsit több (18-25 mg) kerül a szervezetbe, napi 50 mg pedig egy idő után az immunrendszer gyengüléséhez vezethet. Ha ennél is többet fogyasztunk belőle (50-75 mg naponta), akkor csökkenhet a "jó" HDL-koleszterin szintje, s ezzel megnőhet a szívinfarktus veszélye. Együnk húst? A legtöbb cinket az állati eredetű ételek, vörös húsok, belsőségek és a tojás tartalmazzák. Az állati forrásból származó cinket könnyebben vesszük fel, mint a növényi eredetűt: a marhahúsban lévő cinknek 25%-a szívódik fel a szervezetünkbe, míg a korpából alig 5%. Noha sokan egészségügyi megfontolásokból kevesebb állati eredetű táplálékot fogyasztanak, ez csak ritkán vezet cinkhiányhoz. Magas C-vitamin-tartalmú élelmiszerek | Gyógyszer Nélkül. A kiegyensúlyozott étrend – még ha vegetáriánus is – a napi szükséglet fedezéséhez bőven elegendő cinket tartalmaz. Ha hetente néhányszor eszünk egy tojást vagy sovány húst, az biztosan nem árt, és sok cinket juttat a szervezetünkbe.
Szelénben gazdag zöldségek: brokkoli, káposzta, spenót, lima bab, szójabab, spárga, fekete bab, gombafélék. Szelénben gazdag gyümölcsök: banán, grapefruit, szőlő, kiwi, citrom, sárgadinnye, mangó, szeder, narancs. A csonthéjasok közül érdemes megemlíteni a dióféléket, a paradió szeléntartalma különösen magas. Magas cink tartalmú gyümölcsök cukorbetegeknek. Egyéb magas szeléntartalmú ételek: marhahús, halak, főleg a tengeri halak (tonhal, hering, tőkehal), gabonafélék, leginkább a teljes kiőrlésű gabonákban található nagy mennyiségben szelén. Amennyiben szelént szeretnénk pótolni, érdemes a fent említett ételeket becsempészni étrendünkbe, ajánlott minden nap legalább 1 szelet teljes kiőrlésű lisztből készült kenyeret elfogyasztani, hetente 2-3 alkalommal fogyasszunk halat vagy marhahúst, magasabb szeléntartalmú zöldségeket és gyümölcsöket pedig minden nap ajánlott fogyasztani, naponta legalább egyszer.
Magok, diófélék A tökmagban, a szezámmagban és a lenmagban található a legtöbb cink. Gyümölcs, a természetes vitaminforrás - gyumolcsbolt.hu. Keverhetjük őket a reggeli müzlinkbe, pirítva megszórhatunk velük salátákat, húsételeket. A diófélék közül a kesudiót, a földimogyorót és a mandulát érdemes gyakran fogyasztani, ha több cinket akarunk bevinni, de csak mértékkel, mert kalóriatartalmuk viszonylag magas. Hüvelyesek A hüvelyesek nemcsak növényi fehérjében, hanem cinkben is gazdagok - különösen a babfélék, a csicseriborsó és az edamame, vagyis a zöld szójabab. Forrás: