video Magyar vállalkozók törnének be az elektromos rollerek piacára 2022. január 23. 18:16 Varga Martin és Nagy Zsombor, a WeR MAMBA tulajdonosai 5 millió forintot kértek a Cápáktól 15 százalékért cserébe, hogy Magyarországon minél többen az ő elektromos rollereikkel közlekedjenek. # cápák között # wer mamba # elektromos roller # 4. évad # 4. rész # pitch # rtl klub
A Bubit átlagosan mintegy 15 percig használják, 2021-ben több mint 2, 5 millió kilométert tettek meg a használóik, ennek köszönhetően 414 tonna szén-dioxid-kibocsátásától mentesül a főváros évente. A Jövő Mobilitása Szövetség szerint a mikromobilitási eszközök a fenntarthatósági szempontokat figyelembe véve is jó választást jelentenek. Egy kilowattórányi energia felhasználásával egy benzines autó 2 kilométert, egy elektromos autó 6 kilométert, egy elektromos robogó 35 kilométert, egy elektromos roller pedig 100 kilométert képes megtenni. Utóbbiak ráadásul helyben nem okoznak levegőszennyezést, ezért a belvárosok – ahol a legelterjedtebb ezeknek az eszközöknek a használata – élhetőbbek maradnak, és csökkennek a forgalmi dugók is. A szervezet közleményében kitért arra is, hogy a kerékpárok esetében sokkal egyértelműbb a szabályozás, de a rolleresekre egyelőre semmilyen előírás nem vonatkozik. A mikromobilitás dinamikusan fejlődő piac, ezért a jövőben a városok fejlesztésénél számolni kell ezeknek az eszközöknek a meglétével is.
Az elektromos rollerek a közhiedelemmel ellentétben nem járulnak hozzá a környezet védelméhez a német szövetségi környezetvédelmi hivatal, az Umweltbundesamt (UBA) honlapján közzétett tanulmány szerint. A tanulmány megállapításait összefoglalva Maria Krautzberger, az UBA elnöke rámutatott: az elektromos rollerek ökológiai lábnyoma természetesen jóval kisebb, mint az autóké, a kerékpárnál azonban lényegesen környezetszennyezőbb megoldást jelentenek és nem nyújtanak vele szemben előnyös közlekedési alternatívát. Az elektromos roller a használt akkumulátor miatt számít környezetszennyező közlekedési eszköznek. Az elektromos rollerrel pont az a legnagyobb probléma – állapítja meg a tanulmány, – hogy a belvárosi gyalogos és kerékpáros közlekedés helyettesítésére vált népszerű eszközzé, holott a városi életminőség javítására és környezetvédelmi szempontból éppen a gépjárműforgalom kiváltásában kellene szerepet vállalnia. Az elektromos rollereket kölcsönző vállalkozásoknak ezért tehát a belvárosok helyett elsősorban a külvárosokra kellene összpontosítaniuk szolgáltatásaikat, hogy ezzel is lehetővé tegyék az ingázók számára a vasútállomások és villamosmegállók gyors elérését.
A szervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy egy saját tulajdonú e-roller az eszköz vételárán felül nagyon olcsó közlekedési eszköz, 20-40 kilométeres hatótávra elegendő feltöltése 20 forint alatti költséget jelent. A rollerek ingyen szállíthatók a közösségi közlekedésben, de összecsukva elférnek egy kisebb méretű autó csomagtartójában is, tehát alkalmasak arra, hogy használójuk messzebb parkolva, onnan rollerrel érkezzen meg a céljához. A közlemény szerint a Mol BUBI bérbringa rendszerében csaknem 100 ezren regisztráltak már. A BUBI-t átlagosan mintegy 15 percig használják, 2021-ben több mint 2, 5 millió kilométert tettek meg a használóik, ennek köszönhetően 414 tonna szén-dioxid kibocsátásától mentesül a főváros évente. A Jövő Mobilitása Szövetség szerint a mikromobilitási eszközök a fenntarthatósági szempontokat figyelembe véve is jó választást jelentenek. Míg egy benzines autó egy kilowattórányi energia felhasználásával csak 2 kilométert képes megtenni, addig egy elektromos autó 6, egy elektromos robogó 35, egy elektromos roller pedig 100 kilométert.
Megjelent a jegybanki alapkamat mértékéről szóló 22/2021. (VII. 27. ) MNB rendelet. A rendelet 2021. július 28-án, szerdán lépett hatályba. A rendelet szerint a jegybanki alapkamat mértéke 1, 20%-ra növekedett. Az alapkamatot 0, 90%-ról emelték fel 1, 2%-ra. 1995-ben 28%-os jegybanki alapkamattal is találkozhattunk, de még 1998-ban is 20 felett volt az alapkamat. Fokozatos csökkentésére 2011 évtől került sor. Jegybanki alapkamat alakulását itt tekinthetjük meg: Magyarországon a jegybank a Magyar Nemzeti Bank (MNB), melynek feladata az ország pénzügyi politikájának a meghatározása. MNB célja az árstabilitás elérése valamint fenntartása, és a hosszú távú gazdasági növekedés biztosítása. Ahhoz, hogy ezeket a célokat elérje, alacsony szinten kell tartani az inflációt, vagyis stabilizálni kell az árakat. MNB az inflációs célt a fogyasztói árak 3%-os átlagos emelkedésében határozta meg. MNB feladata az is, hogy meg kell őrizni a forint értékét a többi devizával szemben, továbbá a jegybank hitelező is, mert kölcsönt nyújthat azon bankoknak, melyeknek szüksége van rá.
Azonban a fix kamatozású hiteleket egyáltalán nem befolyásolja a jegybanki alapkamat.
Felügyeli a pénzügyi rendszer stabilitását, a kereskedelmi bankok tevékenységét és a banki ügyleteket is. A jegybanki alapkamat meghatározása a Monetáris Tanács feladata, mely időszakonként ülésezik. Az MNB elnöke, alelnökei valamint vezető közgazdászok alkotják a Monetáris Tanácsot. Azt, hogy mikor emelik vagy csökkentik a jegybanki alapkamatot, nem lehet tudni, viszont a járványhelyzet miatt kialakult gazdasági válsághelyzet okán szinte valamennyi országban csökkentették a jegybanki alapkamatot. Magyarországon az alapkamatot a 2011. év végétől kezdődően 7, 0 százalékról 2016. év közepéig fokozatosan 0, 9%-ig csökkent ették. Milyen hatása van mindez a hitelekre? A jegybanki alapkamat növekedésének közvetetten van hatása a hitelekre, mert a jegybanki alapkamat növekedésével a változó kamatozású hitelek referencia kamatai is nőnek. A Magyarországon felvett rövid kamatperiódusú, legfeljebb 12 hónapra rögzített kamattal felvehető jelzáloghitelek referencia kamatait a BUBOR (Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb), míg a hosszabb kamatperiódusú kölcsönök kamatszintjére a BIRS – (Budapest Interest Rate Swap – Budapesti Kamatswap Ügyletek) és az Államadósság Központ Kezelő által meghatározott referenciahozam (ÁKK) gyakorolnak hatást.
Az elemzői várakozásoknak és a jegybanki vezetők korábbi nyilatkozatainak megfelelően az MNB megemelte az alapkamat szintjét, amely szerdától 0, 9 százalék. Közel tíz éve nem volt példa jegybanki alapkamat-emelésre Magyarországon. Matolcsy György délután bejelentette, hogy nem egyszeri alapkamat-emelésről döntött a monetáris tanács, hanem egy ciklus megkezdéséről. A várakozásoknak megfelelően keddi ülésén megemelte az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa: a testület 30 bázisponttal 0, 9 százalékra emelte az irányadó kamatot. Gyengült a kamatdöntésre a forint, de Matolcsy szavaira megtáltosodott A kamatdöntés előtt a forint árfolyama 354 körül mozgott az euróval szemben, jelentős kilengések nem voltak az árfolyamban a nap folyamán. A 14 órás kamatemelést követően gyengülni kezdett a forint, az euróval szemben egészen 356 fölé ugrott az árfolyama. Aztán 15 órakor megszólalt Matolcsy György, és a sajtótájékoztató végére egészen 351, 5-ig erősödött az euróval szemben.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 15 bázisponttal 1, 65 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén, és azonos mértékben emelte a kamatfolyosót is, 0, 7 százalék és 2, 60 százalék közé. Elemzők 30 bázispontos szigorításra számítottak. Az előző, augusztusi ülésén 30 bázisponttal 1, 50 százalékra, júliusban ugyanilyen mértékben, 1, 20 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot a tanács. A testület júniusban jelentette be és kezdte meg kamatemelési ciklusát, amely közlése szerint addig tart, amíg az infláció vissza nem tér a fenntartható sávba. Az alapkamat a mostani emelési ciklus megkezdéséig tavaly július óta állt 0, 60 százalékon. Facebook CSOPORTUNKBAN szakmai témákat vitatunk meg, Facebook OLDALUNKON pedig értesülhetsz a legfrissebb hírekről. Kövesd a Bankár Magazint a közösségi média oldalakon is!
Jegybanki Alapkamat változása - Pilisborosjenő Önkormányzat és Hivatal Kihagyás Tájékoztató a jegybanki alapkamat változásáról (2021. 10. 20. ) Tájékoztatjuk Önöket, hogy a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2021. október 19-i ülésén a jegybanki alapkamat mértékét 1, 65%-ról 15 bázisponttal emelte, és 2021. október 20-i hatállyal 1, 80% mértékben határozta meg. A jegybanki alapkamat az MNB Monetáris Tanács döntése alapján 2021. 20-tól 1, 65%-ról 1, 8%-ra változott. Tájékoztatjuk Önöket, hogy a változás az ASP Adó rendszerben átvezetésre került, így a pótlékszámítás ennek megfelelően történik. Adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (továbbiakban: Art. ) 206. § [A késedelmi pótlék fizetési kötelezettség] (1) Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napját követő naptól, mint kezdőnaptól, a költségvetési támogatásnak az esedékesség előtt történő igénybevétele esetén az esedékesség napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék – az adóhatósági megállapítás kivételével – a késedelem napján végrehajtható.
Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Az MNB elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartását, ellenállóképességének növelését, a gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulásának biztosítását és a rendelkezésére álló eszközökkel a Kormány gazdaságpolitikáját.