Fehérkő vára Kereki község legfőbb nevezetessége. Középkori várrom, mely szabálytalan alaprajzú, ellipszis alakú. A vár romjai a községtől délnyugatra, a Levelesi erdő északi részén emelkedő 283 m magas Várhegyen láthatók. Fehérkő vára - Kereki - Látnivaló a térségben - Balatonföldvár Turisztikai Régió. A vár legnagyobb része téglából épült, követ csak egyes falrészek alapozásánál, a bejáratok, ablakok keretezéseinél, párkányoknál és a kaputorony alapjainál használtak. A vár bejárata a legkönnyebben megközelíthető déli oldalon volt, ahol fahíd vezet át az 5-6 m mély és 6-8 m széles várárkon a felvonóhidas kapujához. A vár romjai ma csak egy emelet magasságban állnak, azonban eredetileg kétemeletesek voltak. Anjou Károly király adhatott utasítást egy uradalmi központ létesítésére, ami a továbbiakban összefogta a környékbeli jobbágyfalvakat, erre egy 1336 -os oklevél utal, mely Cikó várnagyot nevezte meg parancsnoknak. 1474-től az ország leghatalmasabb mágnásai közé tartozó Báthori-család uralta a főként téglából épített várat, ami nem katonai szempontból, hanem mint birtokközpont volt fontos urainak.
A vár története A történészek véleménye szerint Anjou Károly király adhatott utasítást egy uradalmi központ létesítésére, ami a továbbiakban összefogta a környékbeli jobbágyfalvakat. Egy 1336 -os oklevél szerint Cikó várnagy parancsolt benne. 1403 -ban fegyvercsörgés verte fel, mivel Marcali Miklós erdélyi vajda csatlakozott Nápolyi László trónkövetelő táborához Luxemburgi Zsigmond ellen, ezért az uralkodó hívei megostromolták és elfoglalták annak kereki várát. A megrongált erődítmény évekig elhagyatottan állt, a győztes uralkodó csak 1408 -ban adott engedélyt a közben kegyelmet kapott Marczali főúri családnak, hogy újjáépíttethesse. Fehérkő vára – Kereki – PARTLAP. 1474 -től az ország leghatalmasabb mágnásai közé tartozó Báthori-család uralta a főként téglából épített várat, ami nem katonai szempontból, hanem mint birtokközpont volt fontos urainak. A meredek hegyoldal szélén körbe húzódó emeletes lakószárnyakat támpillérek támogatták, bejáratát négyzetes kaputorony és mély szárazárok védelmezte, melyen hosszú fahíd vezetett át.
A Somogy megyei Kereki délnyugati végénél, a Leveles erdő északi, meredek oldalából kiugró 283 méter magas, löszös, agyagos hegytetőn kis vár romjait taláhatók. A helyi folklór Kupavárnak, vagy Katonavárnak nevezi, a szakirodalom Fehérkő néven ismeri. Az 1784-es katonai térképen (galéria) Kattona várként szerepel. Kereki első okleveles említése 1193-ból ismert. III. Béla király megerősítette a János lovagokat (johanniták) korábban nyert adományaikban. Birtokaik közt szerepel Querequi is. Kereki a székesfehérvári rendház tartozéka volt. Fehérkő vára - Wikiwand. 1229-ben már a székesfehérvári káptalan birtoka. A vár első írásos említése 1336-ból ismert, Czikó a várnagya. A vár sem épülhetett sokkal korábban. 1396-ig királyi vár volt, 1368-ból, 1369-ből oklevelek említik a várnyagy nevét: Besenyő János, aki Nagy Lajos királyunk familiárisa volt. 1396-ban Marczali Miklós temesi bán kapja meg adományként Luxemburgi Zsigmondtól a török elleni harcokban szerzett érdemeiért. 1397. október 23-án Zsigmond megerősíti az adományozást, melyben a bánnak, testvéreinek és rokonainak adja Feyerkew várát.
A király végül kegyelmet adott a felkelőknek, a vár Marczalié maradt, és helyreállították. Mátyás király idején 1474-ben aztán a vár és a hozzá tartozó birtok Báthory István országbíróhoz került. Az 1490-es évek elején Habsburg Miksa seregei feldúlják, évekig romokban áll. Ekkoriban elhagyottként, Feyerkew néven említik. A leírások szerint korábbi fehér vakolásáról kaphatta a nevét. Fehérkő várának pusztulása Az 1500-as évekre elvesztette katonai szerepét a kis alapterületű vár, félve attól, hogy a törökök megszerzik, az 1500-as évek közepén a magyarok felrobbantották. 1551-ben már a település a fehérvári szandzsákhoz tartozott. Elnéptelenedését a korabeli leírások alapján 1559 és 1609 közé teszik. Maga a falu az 1700-as évek elején kezdett el újra benépesedni. A kereki várromot aztán az újabb korokban megpróbálták építési anyagként hasznosítani, így 1830-ban sok követ/téglát hordtak el innen a jelenleg is álló kereki templom építéséhez. Majd az állagromlást tetézte, hogy 1920 körül egy vadászkastélyhoz is hordtak anyagot a vár építőelemei közül.
1474-ben Mátyás király parancsára Báthory István országbírót beiktatják Fehérkő birtokába, mint a Marczaliak örökösét. Mátyás halála után Habsburg Miksa csapatai törtek be a Dunántúlra, s Kereki várát is elfoglalták. Kinizsi Pál és Báthory István a "fekete sereg" segítségével visszafoglalták. 1494-ben elhagyott romként említik. 1495-ben II. Ulászló új adomány címén adta a Báthoryaknak régi birtokaikat, köztük a várat is. 1530-ban Perneszi Ferenc vásárolta meg. A 16. század közepe táján, hogy az előretörő törökök ne fészkelhessék be magukat, a vár omladozó maradványait felrobbantották. Tüzérségi ostromnak nem tudott volna ellenállni, de hirtelen rajtaütések ellen azonban kitűnő védelmet nyújthatott volna a törököknek. Később a vár maradványait nagyrészt környékbeli építkezésekhez hordták szét. Műemlékvédelmi állagmegóvására 1964-ben történtek lépések, napjainkban egy helybeli várbarát társaság megtisztította a romok környékét a bozóttól. A várrom ma is a turisták által rendszeresen látogatott történelmi emlékhelyek közé tartozik, ahonnan szép kilátás nyílik a kőröshegyi völgyhíd és a Balaton déli partja felé.
Szerző: Német-Bucsi Attila, 4, 3 km 1:20 óra 165 m Romantikus romhoz kapaszkodunk a somogyi erdők egyik megmaradt foltjában a homokhát meredek letörésén. Kereki felett rejtőznek Fehérkő várának, az... Mutass mindent Közeli látnivalók Ezek automatikusan generált javaslatok. Tulajdonságok Ajánlott látnivaló
Sorozat 50perc Bűnügyi, Dráma, Rejtély, Action & Adventure, 8. 4 IMDb Sorozat tartalma A bosszú nevében Bűnügyi sorozat első vetítése 2021, utolsó vetítése 2021, a sorozatnak jelenleg 1 évadja tekinthető meg Han So-hee főszereplésével Yoon Ji-woo szerepében, a sorozat 10/8. 4 értékelést kapott 432 szavazatból. A bosszú nevében. Apja meggyilkolása után egy bosszúszomjas nő egy befolyásos maffiafőnökbe veti a bizalmát – és az ő irányítása alatt belép a rendőrség kötelékébe.
Például Kahler Frigyes könyvében (Joghalál Magyarországon, 1945—1989) 114 kivégzett jelenik meg, míg az 1989-ben kiadott Halottaink II. 1956 című könyvben 244. Az Igazságügyi Minisztérium ugyanekkor megjelent listáján 267 személyt tüntetnek fel. Kádár kb. 280-at említ. A valós szám mindenképpen 300 feletti. A bizonytalanság egyik nyilvánvaló magyarázata azoknak a kivégzetteknek a nagy száma, akik soha nem kerültek bíróság elé, és nevük ismeretlen maradt, akiket elfogásuk után nyomban lelőttek a járőröző szovjet és magyar egységek. Ezekről — saját biztonságuk miatt is — hallgattak a hozzátartozók. A bosszú nevében 1/1 – WOFvideo – linkadatbázis V8. Soraimmal a magyar nép legjobbjainak kívántam emléket állítani, akik vértanúságukkal a legtöbbet adták szabadságunk reményéért. Hősök voltak ők, ismertek és ismeretlenek, mert sokan és sokszor a Kárpátok ölelte hazánkban bizalmatlan és ellenséges népekkel körülvéve kellett puszta fennmaradásunkért életükkel adózniuk. Ne kőtömbökkel, hanem lelkünkben állítsunk számukra elmúlhatatlan emléket!
Sorozatok esetében kérjük írd le az epizód számát, hogy miharabb javíthassuk. Hozzászólások Még nem szólt hozzá senki, legyél te az első! Ha linkeket is publikálsz a közösség számára, kérünk csak olyan tartalommal tedd, ami nem ütközik jogszabályba.