Ugyanott lehet megfizetni a vámot és a nem közösségi adókat és díjakat (pl. áfát) is. Vidéken az illetékes vámhivatal által kiadott igazolás alapján vehető át a küldemény a postán. Ha utasként hozza be valaki az unión kívül vásárolt terméket, élhet a vámkedvezménnyel (hangsúlyos, hogy a számítástechnikai termékek zöme eleve mentes a vám alól. Tehát ha utazóként személyesen jár valaki külhonban, és egy nem uniós országban vásárol valamit, 175 euró összértékig (kb 43 ezer forintig) hozhatja be minden hivataloskodás nélkül a határon. A Vám-Zoll című szakmai folyóirat arra is felhívja a figyelmet, hogy ha valaki például egy 140 és egy 90 euró értékű kütyüt vásárol, a 140 eurósat behozhatja, de a 90 eurós holmi árából csak 35 euró a vámmentes, azon túl vámköteles a fennmaradó 55 euró. Ám ha 200 eurós eszközt hoznánk be a határon, akkor - mivel az már nem bontható több részletre -, a teljes 200 eurós termék után kell vámot és adót fizetni. Ma már nincs összevonható, "családi" vámkedvezmény, a 175 eurós vámmentesség fejenként értendő.
Bonyolítja a helyzetet, hogy a vámnak nem csak a termék ára lehet az alapja, hanem például a szállítási vagy postai költség és a biztosítási díj is. Ez utóbbiakat nevezik vámértéknövelő tényezőknek. Egyszerű példa szerint, ha egy eszközt vásárolunk az Egyesült Államokban, amelynek az ára 90 ezer forint, a szállítási-postai költségek további tízezret tesznek ki, és aminek mondjuk 3, 5 százalék a vámja, akkor 24 200 forintot kell utána közteherként befizetni (3500 a vám és 20 700 forint az áfa). A vám mértékét a számla alapján állapítja meg a vámhatóság, ám bekérik a megrendelőlapot és a fizetésről (netes vásárlás esetén az átutalásról) szóló igazolást is - elkerülendő, hogy olcsóbbnak tüntethessék fel a terméket, mint amennyibe ténylegesen került. Irreálisnak tűnő árkülönbség esetén az is előfordulhat, hogy egyszerűen megnézik azt a weboldalt, ahonnan a terméket megrendelték. Ha csomagban érkezik az áru - és a VPOP tájékoztatása szerint ez a gyakoribb, az utasként behozott és elvámoltatott kütyük aránya elenyésző -, a posta csak egy értesítést hagy, hogy hol vehető át a pakk (fővárosiaknak és Pest megyeieknek az Orczy téren működő postán).
Ez adta tulajdonképpen a gondolatot, hogy mi lenne, ha a művészt most már arra kérnék fel, hogy egészalakos szobrot tervezzen. Tehát a mi feladatunk, hogy a helyszínt, a talapzatot, az ünnepséget szervezzük meg. A magyarországi alapítvány pedig igyekszik a szobor költségeit előteremteni és részben a művész honoráriumát is megfizetni. Persze menetközben változások történtek, nem gyűlt össze az összeg, ezért mi is közadakozást nyitottunk és lehet hogy nem csak a talapzatra, hanem a költségekhez is hozzá kell járulnunk, de hiszünk abban, hogy az egész Kárpát-medencéből, sőt távolabbról is lesz annyi magyar ember aki Bethlen Gábor szellemiségéért áldozni fog, és ezt a szobrot október 23-án a kijelölt helyen fel tudjuk állítani. A városi tanács az előzetes építkezési engedélyt már kiadta, és ezzel jelezte, hogy semmi különösebb akadályt nem kíván a szoboravatás elé gördíteni. Október 23. fontos dátum, hiszen a magyar `56-os szabadságharc kitörésének is az emlékezete, valószínű, hogy egybecsengések is lesznek a két ünnep között, de ez nem zavar bennünket, a szabadságért küzdöttek, álltak ki.
Bethlen Gábor őseinek, a Neczpáli családnak Békés és Zaránd vármegyében voltak birtokai. A Bethlen család előnevét adó Temes vármegyei Iktárt valószínűleg a 14. században szerezték. Bethlen Gábor azonos nevű nagyapja a mohácsi ütközetben hatszáz lándzsás vitézt vezetett, a csatavesztés utáni belviszályban Szapolyai Jánost támogatta Ferdinánd ellenében. Apja, Bethlen Farkas eleinte Ferdinánd híveként a török elleni harcokban szerzett hírnevet, majd János Zsigmond hívására Erdélybe települt, ahol országos főkapitány lett. Az 1575-ös kerelőszentpáli csatában Báthory István erdélyi fejedelem oldalán vett részt, az itt tanúsított érdemeiért 1576-ban nyerte a marosillyei uradalmat. Bethlen Gábor anyja, Lázár Druzsina gyergyószárhegyi székely lófő családból származott. Bethlen Farkas és Lázár Druzsina gyermekei közül Gáboron kívül csak az 1584-ben született István, a későbbi fejedelem, érte meg a felnőttkort. A két fiú az apa 1590-ben vagy 1592-ben bekövetkezett haláláig a marosillyei várkastélyban nevelkedett.
Kézikönyvtár ERDÉLY TÖRTÉNETE HÁROM KÖTETBEN MÁSODIK KÖTET 1606-TÓL 1830-IG IRODALOMJEGYZÉK V. A FEJEDELEMSÉG VIRÁGKORA (1606–1660) 2. BETHLEN GÁBOR URALKODÁSA Teljes szövegű keresés Az EOE mellett Hídvégi Mikó Ferenc históriája (MHH-S 7) és Weiss Mihály (DFGS Neue Folge), valamint Krauss György (FRA-S 3) tájékoztat. Továbbá ezeket az eseményeket is érintik a Bethlen Gáborról szóló összefoglalások: GINDELY, i. m. ACSÁDY I., Bethlen Gábor és udvara. Bp. 1890; SZEKFŰ GY., Bethlen Gábor. 1929; DEMÉNY L., Bethlen Gábor és kora. Bukarest 1982. Alakjáról továbbá: VITA Zs., Bethlen Gábor szellemi arcképéhez (a Tudománnyal és cselekedettel c. kötetben). A legújabb eredményekről l. a 400 éves évforduló alkalmából rendezett konferencia anyagát: Sz 1980. Az itt leírt eredmények a bethleni hatalom természetéről hagyományos felfogásoknak jórészt ellentmondanak. Ilyen az összefoglalásokon kívül: NAGY L., Sok dolgot próbála Bethlen Gábor. 1981. Az ellenállásról: LOVAS R., A szász kérdés Bethlen Gábor korában (Sz 1944); Geschichte der Deutschen auf dem Gebiete Rumäniens.
Magyarország javára kötött előnyös békét Az országgyűlés 1620-ban úgy döntött, hogy Bethlen Gábort Magyarország királyának választja. A beiktatáshoz a Porta is áldását adta, ami pontosan négyszáz éve, 1620. január 8-án történt meg. A megválasztott uralkodó azonban soha sem engedte megkoronázni magát, és nem tette fejére a Szent Koronát. Bethlen Gábor fejedelemsége Forrás: Wikimedia Commons Hogy mi oka lehetett ennek a tartózkodásnak? Bethlen jól ismerte az ország valamint a korabeli külpolitika viharos eseményeit és átlátta az összefüggéseket; tudta, hogy vékony jégen kell egyensúlyoznia, szem előtt tartva a harctéri eseményeket és a belpolitikai tapasztalatokat. Miután seregei 1620 novemberében vereséget szenvedtek Fehérhegynél, a fejedelem kompromisszumra kényszerült. Az augusztusi, besztercebányai országgyűlésen már hiába vette fel a választott királyi címet, mert 1621. december 31-én felülemelkedett a hatalom csábításán, és tárgyalóasztalhoz ült II. Ferdinánddal. II. Ferdinánd német-római császár, magyar és cseh király portréja Forrás: Wikimedia Commons Nikolsburgban Magyarország javára kötött előnyös békét a császár-királlyal, amellyel biztosította a magyar rendi jogokat és a szabad vallásgyakorlást.
Miután ebben az ütközetben a cseh felkelés ügye elbukott, a fejedelem is kompromisszumra kényszerült, vagyis az 1620-as besztercebányai országgyűlésen hiába vette fel a választott királyi címet, kénytelen volt tárgyalóasztalhoz ülni II. Ferdinánddal. Az 1622. évi nikolsburgi békében aztán a császár-király hasonló feltételekkel ajánlott békét ellenfelének, mint egykor Rudolf Bocskainak: Erdély visszaszerezte az 1606-os bécsi békében megkapott hét felső-magyarországi vármegyét, megerősítést nyertek az 1608. évi - magyar rendi jogokat és protestáns vallásgyakorlást biztosító - törvénycikkek, ezenfelül Bethlen birodalmi hercegi címet kapott, Oppeln és Ratibor birtokokkal. Az engedményekért cserében a fejedelem átadta a Szent Koronát, és visszavonult a Nikolsburgban megszabott határok mögé. Mivel a harmincéves háború a későbbiekben is lekötötte a Habsburgok erőit, Bethlen megpróbálkozott a fennálló helyzet megváltoztatásával, ám sem fegyverrel, sem a tárgyalóasztalnál nem ért el eredményt: első felesége, Károlyi Zsuzsanna halála után hiába kérte meg Habsburg Cecília Renáta főhercegnő kezét - hogy ezáltal Ferdinánd nevében kormányozhassa Magyarországot -, ajánlata Bécsben visszautasításra talált, 1626-os hadjárata pedig a protestáns szövetségesek kudarcai miatt nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.