Elképzelhetőnek tartja, hogy az orosz elnök olyan hírszerzési információk birtokában van, amelyek azt mutatják, hogy Putyinnak és az orosz hadseregnek könnyű dolga lesz az ukránokkal szemben. A következő órákban látni fogjuk, hogy az ukrán hadsereg milyen ellenállást mutat az orosz erőkkel szemben. Ha meg tudják őket állítani, biztos, hogy hosszú, elhúzódó háborúra kell számítani, nem egy krími történetre. Elképzelhető, hogy Putyin azzal számol, hogy az elsőként bevetett precíziós orosz támadások, a légierő és a nehéztüzérség sikeresen kiiktatja Ukrajna elsődleges védelmi vonalát, a légvédelmi rendszereket, a repülőtereket – magyarázta a kialakult helyzetet az Oroszország-szakértő az Indexnek. Mi lesz, ha nem jönnek be Putyin számításai? Bendarzsevszkij Anton szerint végső soron egy elhúzódó háború akár az orosz vezetés politikai válságát vagy egyenesen bukását is elhozhatja. Hiszen egy dolog a potenciálisan kialakuló gazdasági válság, amennyiben a szankciókkal teljesen kikapcsolják Oroszországot a nemzetközi vérkeringésből.
Így szerdán megünnepelve az orosz hadsereget megtartották a hagyományos katonai parádékat, felvonulásokat, és szokás szerint fellőtték a tűzijátékokat szerte Oroszországban. Majd csütörtök hajnalban megindították az Ukrajna elleni katonai hadműveletet. Ha a támadás napja nem lenne már így is erősen szimbolikus, pont 2014. február 23-án ért véget a szocsi téli olimpia, majd ezt követően március elején vetette be hadseregét Oroszország a Krímbe, és szakította el a főként oroszok lakta területet Ukrajnától. Most pedig február 20-án tartották a pekingi téli olimpia hivatalos záróünnepségét. Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédében már másnap elismerte a Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság függetlenségét. De miért éri meg Oroszországnak lerohanni Ukrajnát? Mindent mérlegelve egészen a hétfőn elhangzott Putyin-beszédig Bendarzsevszkij Anton sem gondolta, hogy valóban elindulhat egy teljes pályás, Ukrajna elleni orosz katonai invázió. Azt viszont továbbra sem érti, hogy az ukrán támadás miért éri meg Vlagyimir Putyinnak.
Az orosz hadsereg felvonulása Ukrajna határai mentén, arra készteti az elemzőket, hogy mérlegeljék, milyen eséllyel szállhatna szembe az ukrán katonaság egy kiterjedt orosz támadással szemben - írja a bne IntelliNews régiós hírportál. A szakértők egyetértenek abban, hogy bár az ukrán hadsereg jobb állapotban van most, mint amilyenben 2014-ben, a Krím orosz elfoglalása és a délkelet-ukrajnai fegyveres konfliktus kirobbanása idején volt, még mindig az esélytelenek nyugalmával léphetne be a háborúba. Az ukrán hadsereg valójában nem csupán jobb, mint hét éve volt, hanem sokkal jobban felkészült arra, hogy szembe szálljon az oroszokkal, mint annak idején. Ez igaz mind a felszereltségére, mint a harci tapasztalatára. Ukrajna 2019-ben a GDP-je 3, 4 százalékát költötte védelmi kiadásokra, szemben 2014-gyel, amikor csupán 2, 2 százalék volt ez az arány (a NATO kétszázalékos GDP-arányos védelmi büdzsét vár el tagállamaitól, amit többségük nem teljesít). Az ukrán hadsereg aktív létszáma 255 ezer fő és lehetőség van további 900 ezer tartalékos mozgósítására.
A térség teljes pacifikálása több évébe került a szovjet hadseregnek, pedig igazán nem válogatták meg a módszereket. Bárhogy is ostorozza az orosz média az ukrán nacionalizmust és ápolja a nagy honvédő háború emlékét, ez nem olyan része a történelemnek, amire szívesen tekintenének vissza, és biztosan nem szeretnék modern kiadásban átélni. Világ egyesült államok háború hadsereg Oroszország Ukrajna Olvasson tovább a kategóriában
A Budapest–Kelebia-vasútvonal 750 milliárdos felújítása kapcsán a hitelen túl két másik probléma sem tisztázott. Mi az értelme nagyon ritkán lakott vidékre fókuszálni az ország legnagyobb vasútépítési projektjét, hiszen egyetlen nagyvárost sem fog érinteni? Miért lesz ilyen drága, ha kifejezetten könnyű, lapos vidéken épül még egy sínpár, nem kell hidat, alagutat vagy viaduktot se építeni? A Budapest–Kelebia-vasútvonal meglehetősen messze fut bármilyen nagyobb magyar várostól, így az emberek ha akarnák se nagyon tudnák mire használni. Optimista számítások szerint 2400 év múlva térülhet meg a projekt a pályahasználati díjakból A 150-es Budapest–Kelebia-vonal korábban nem szerepelt a legfontosabb vasútépítési tervek között, így a szakembereket is meglepte az új terv. Index - Gazdaság - Megvan, ki építi a Budapest–Belgrád-vasútvonal északi szakaszát. Annál is inkább, mert nem kellett volna nagyon eltérni, hogy Szegeden keresztül menjen a beruházás, de mégis elkerüli. Mivel a személyforgalom érdemi bővülése nem várható, a Figyelő által megkérdezett vasúti szakemberek számítása szerint teherforgalomból 2400 év alatt térülhet meg a projekt.
A vasútvonal az építés és kétvágányúsítás után mind az utasok, mind pedig az áruszállítás számára versenyképes szolgáltatást nyújt majd. 160 kilométer/óra lesz az engedélyezett sebesség, ehhez 188 ezer négyzetméter zajvédő fal épül. Nevet keresnek a kínai vasútnak Szerbiában - Napi.hu. Az újonnan épített peronok magassága a sínkorona felett 55 centiméter magas lesz, amely minden utas számára biztosítja az akadálymentes be- és kiszállást az esélyegyenlőség érdekében. Öt új állomásépület lesz: Délegyházán, Kiskunlacházán, Dömsödön, Fülöpszálláson, Kiskőrösön; továbbá a mostani, meglévő épületet felújítják Soroksár, Dunaharaszti, Taksony, Dunavarsány, Kunszentmiklós-Tass, Szabadszállás, Kiskunhalas és Kelebia vasútállomásain, ezen felül 410 új P+R, 440 új B+R parkoló áll majd az utazók rendelkezésére. Új gyalogos aluljárókat hoznak létre és új lifteket telepítenek Délegyháza, Kiskunlacháza, Fülöpszállás, Csengőd, Kiskőrös, Soltvadkert, Kiskunhalas, utazóinak. A még nagyobb fokú biztonságot, és az Európában elvárt kölcsönös átjárhatóságot az ETCS 2 (European Train Control System) egységes, európai vonatbefolyásoló-rendszer és új, korszerű biztosítóberendezések fogják garantálni.
Februárban indul az egyik legjelentősebb és legdrágább hazai vasútfejlesztési beruházás, a Budapest-Belgrád vonal bővítéses korszerűsítése. A februárban induló kivitelezés a balkáni útvonalon a versenyképesség romlásával járhat majd – írja a Magyar Vasút. Budapest-Belgrád vasút. Gyorsabban haladhatnak a ma szinte az egész vonalon lassújelekkel találkozó szerelvények (Fotó: Horizont Média/archív, Kohout Zoltán) Kezdődik a BuBe-vasútvonal kizárása A vágányzárakkal összefüggésben a Budapest–Belgrád vasútvonal magyar szakaszának február 1-jén kezdődő többéves kizárása kapott nagyobb hangsúlyt. A vasútvállalatok részben azt kérték, hogy a kerülő útvonalakat jelöljék ki, és azokat folyamatosan biztosítsák, másrészt a többletköltségek finanszírozásából a MÁV is vállaljon szerepet. Az állami vasúttársaságot azonban a jó előre meghirdetett vágányzárak esetében nem terheli kárenyhítési kötelesség, ezzel most sem kívánnak élni, de a kerülő útvonalakat kijelölik. Így a vasúti versenyképesség várhatóan (átmenetileg? ) jelentősen romlik majd a balkáni útvonalon – írja a Magyar Vasút szakmai folyóirat a 2022/2023-as Hálózati Üzletszabályzattal kapcsolatos észrevételek összegzéséről szóló tudósításában.
Több mint ötszáz ötlet érkezett be eddig arra a pályázatra, amit a Szerbia Vonat Rt. azért hirdetett meg, hogy nevet és logót találjon az új gyorsvonatnak, amely Belgrád és Budapest között fog közlekedni, és szállít majd kínai árukat is - derül ki a vajdasági Szabad Magyar Szó cikkéből. A határidő február 21-én jár le. Az ajánlott logónak és vonatnévnek tükröznie kell az új vasút értékeit, azaz a gyorsaságot, az egyediséget, az eredetiséget és a korszerűséget. Budapest belgrád vasútvonal. A megoldások is eredetiek kell, hogy legyenek, és nem tartalmazhatják más szerzői művek részeit – derül ki a kiírásból. Az eredményhirdetést március 3-án tartják, a nyereményalap egymillió dinár (hárommillió forint). Az épülő gyorsvasút, amelynek végpontjai tehát Belgrádban és Budapesten lesznek, átszeli a vajdaságot. A szerb főváros és Újvidék közötti utat mindössze 30 perc alatt teszi majd meg, legalábbis a tervek szerint. (A teherszállítmányokkal bizonyosan lassabban fog közlekedni, a szerk. )