A legoptimálisabb, ha az öntözés folyamatos és egyenletes így a növényzet elegendő nedvességet kap, és öntözés után helyes eljárás, ha hagyjuk kiszáradni a földet. Ha öntözünk, akkor tegyük azt alaposan! A ritkább, de kiadós öntözés jobb a növényeknek, mintha sokszor kapnának kevés vizet. De!!! Ne locsoljuk túl a növényeket, mert a pangó víz megakadályozza a gyökerek légzését a talajban. Mindig úgy öntözzünk, hogy a víz biztosan elérje a gyökerek szintjét (árasztás), ellenkező esetben ugyanúgy szomjaznak a növények, mintha nem öntöztük volna meg őket. A kézi öntözés sokszor problémás. Manuális öntözőrendszer házilag formában. Nagyobb kertekben problémás a tömlő szállítása, virágágyásokon kell keresztül küzdeni, valamint nagy a vízpocsékolás esélye. A víz nagy kincs! Takarékoskodjunk vele! Leghatékonyabb öntözési módszert az automata öntözőrendszer garantálja. 1. A manuális öntözőrendszer: Kis kertek jellemző megoldása. A legolcsóbb öntözéstechnikai módszer egyike. Saját kivitelezés esetén elegendő a megfelelő alkatrészeket megvásárolni és otthonunkban összeszerelni.
Hazánk legtöbb vidékén a nyári időszakban szükség van a csapadékvíz pótlására, különben az aszályos idő könnyen tar foltokat égethet még a legszebb pázsitba is. A precíziós automata öntözőrendszerek telepítése nagy szakértelmet és gyakorlatot kíván, ám egy egyszerűbb változatot akár házilag is összerakhatunk. Egy átlagosan csapadékszegény nyáron havonta 130-150 milliméter vízpótlás szükséges ahhoz, hogy ne a szomszéd kertje legyen zöldebb. Ez napi 4-5 millimétert jelent. Ha egy kisebb, 22x22 méteres területre vetítjük mindezt (azaz kb. 500 m2-re), akkor az két köbméter vizet jelent naponta, ami tömlővel kilocsolva kétórányi időt vesz igénybe. Manuális öntözőrendszer házilag télire. Az így kijuttatott vízmennyiség egyenletes eloszlását is biztosítanunk kell, ami a locsolócsöves módszerrel hagy némi kívánnivalót maga után. Az időt és vízmegtakarítást figyelembe véve már nem is tűnik olyan drágának egy telepített öntözőrendszer kiépítése. Először el kell döntenünk, mi legyen az öntözéshez használt vízforrás. Legjobb az esővíz, ám abból szinte lehetetlen eleget gyűjteni.
Ha egy folyó, vagy patak folyik a kert szélén, annak a vize is kiváló öntözésre, csak ez sajnos elég kevés kertnek a tartozéka. Marad tehát a fúrt kút, vagy a vezetékes víz. Előbbiből érdemes vízmintát venni és bevizsgáltatni. A kemény vízből a levelekre rakódó vízkő előbb elcsúfítja a növényeinket, később pedig akár el is pusztíthatja, hiszen a lerakódó foltok gátolják a Nap fényenergiájának a hasznosítását. A vezetékes víz általában klóros (bár ez ilyen mennyiségben szerencsére ritkán okoz gondot) és drága is. Az öntözési tervet a víznyomás és a választott szórófejek számának és szórásképének figyelembevételével kell elkészíteni. Úgy, hogy mindenhova jusson víz, de az átfedésekből (ahova több szórófej is öntöz) a lehető legkevesebb legyen. A manuális öntözőrendszer házilag történő megépítése – Kötödés. Már az elején döntsük el, hogy milyen téliesítési módot választunk. Lehet egy csap beiktatásával is vízteleníteni a rendszert, amit kompresszoros kifújással is kombinálhatunk. Az öntözőrendszer elemei A gyep öntözését a földbe beásott vezetékekkel, és a talajból csak működés közben kiemelkedő szórófejekkel oldhatjuk meg.
Lehet manuális rendszereket kiépíteni. Ezek akkor működnek, ha megnyitjuk és elzárjuk a csapot. Léteznek automata rendszerek, melyek időzítővel vannak ellátva, így minden nap azonos időben beindulnak, majd a dolog végeztével kikapcsolnak. A legmodernebb változat azonban már olyan, hogy mindent tudunk egy okostelefonról kezelni, így bárhol és bármikor láthatjuk a rendszer állapotát, illetve kezelhetjük is. Az okos és automata rendszereknek fontos kiegészítője lehet egy esőérzékelő szenzor, ami csapadékos időjárás esetén nem indítja el a locsolást. Kinek érdemes erre beruházni? Manuális öntözőrendszer házilag gyorsan. Igazából szinte mindenkinek, aki szeretné, hogy a kertje tökéletes állapotban legyen még akkor is, ha esetleg időhiány miatt nem tudja rendben tartani. Mivel a locsolás nagyon sok időt el tud venni minden nap, ha nem szeretnénk, hogy a kertben töltött időnk legnagyobb részét ez a tevékenység tegye ki, akkor mindenképp érdemes elgondolkodni egy számunkra megfelelő öntözőrendszer kiépítésén. Megéri? Röviden igen, általában egy megtérülendő befektetésről van szó.
A beépített sztereó mikrofonok mellett van lehetőség külső mikrofon alkalmazására is. A fényképezőgép beépített Wi-Fi adapterrel rendelkezik, opcionálisan vezetékes és vezeték nélküli távkioldót, valamint portré markolatot is vásárolhatunk hozzá. A Sony Alpha SLT-A77II június folyamán kerülhet a boltok polcaira, ára 1200 amerikai dollár lesz, 16-50mm f/2, 8 kitobjektívvel együtt 1800 dollárt kérnek majd érte.
0 és HDMI csatlakozás A részletes specifikációt adatlapunk tartalmazza, melynek linkje hírünk alatt található.
A nagy teljesítményű Sony Alpha 77 Mark II tükörreflexes digitális fényképezőgép váz továbbfejlesztett PAS-C formátumú érzékelővel. 24, 3 megapixel es felbontásával lenyűgöző fotókat készíthet, ezen felül Full HD videók felvételére is alkalmas. A Bionz X processzor ral ellátott képfeldolgozó motorral nagy sebességgel készíthet kiváló minőségű, alacsony zajszintű képeket. A Sony új, félig áteresztő tükör technológiájával eddig soha nem látott gyorsasággal készíthet felvételeket. A 3 irányba dönthető LCD kijelző je, a WhiteMagic technológiával még közvetlen napfényben is tiszta képmegjelenítést biztosít. A gyorsabb és intuitívabb működés érdekében szabadon hozzárendelhet a 11 gomb hoz az Ön által leggyakrabban használt funkciókat.
Ezek is érdekelhetnek...
A Sony hosszú idő után frissítette féligáteresztő tükrös fényképezőgép családját, s bejelentette az elsőre furcsa nevű Alpha ILCA-A77II modellt. A Sony eddig a féligáteresztő tükrös fényképezőgépeit SLT névvel látta el, de a januári új elnevezések mezsgyéjén továbbhaladva logikus lehet, hogy e névnek is változnia kell. Az E-bajonettes, tükör nélküli, cserélhető objektíves ILCE (Interchangeable Lens Camera E) gépek mellett tehát megérkezett az első ILCA nevű (Interchangeable Lens Camera A), A bajonettes, féligáteresztő tükrös modell is, amely alapjaiban az SLT-A77-re épül (kiegészítés: a Sony-tól kapott specifikációs listában ILCA-A7II-ként szerepel a fényképezőgép, de a Sony weboldalán α77 II néven szerepel, SLT nélkül). A gépbe az elődével megegyező méretű és felbontású, 24 Mpixeles APS-C CMOS szenzor került, mely a korábbi változat továbbfejlesztése. A gép érzékenységét alapesetben ISO100 és ISO25600 közé állíthatjuk, a lépésköz 1/3 Fé. Van lehetőség ISO50, ISO64, illetve ISO80-ra is kiterjeszteni az érzékenység minimumát, felfelé pedig akár ISO51200-ig is mehetünk, igaz, ez utóbbi már a több képkockás MultiShot NR zajszűrést használja.