Üzemeket, hivatalokat kerestek meg és adományokat kértek, bekapcsolták a médiákat és Gerrit Griepsma szervezett egy lottójátékot, valamint egy keresztes hadjárat szerü túrát szerveztek Frízföldön keresztül, amelyik 5 napig tartott. Mivel ennek a túrának egész Hollandiában híre ment, az akció végén 288-an adományoztak a törzskönyv számára és az egyesület 20 új taggal gyarapodott. Másik fontos aspektusa volt ennek az akciónak, hogy a fríz lovak felhasználásának újabb lehetőségeit ismertették meg a nagy nyilvánossággal. A hatvanas évek végén az életszinvonal Hollandiában egyre emelkedett, így az emberek több szabadidővel rendelkeztek. A mezőgazdaságban feleslegessé vált fríz ló számára akadt nem is kevés tennivaló a sport ill. szabadidos tevékenységek területén. Körülbelül a fríz ló tenyésztésének hanyatlása idején lett divat Angliában a négyesfogathajtás, ami Philip herceg (II. Erzsébet királyno férje) nevéhez füződik. Ö vezette be a négyesfogathajtást mint sportágat. A magyarok méneseikkel azonnal csatlakoztak, majd Németországban, Svédországban, Svájcban, Lengyelországban, és valamivel később Amerikában is négyesfogatokat állitottak össze, amelyek nemzeti, nemzetközi, valamint később világbajnokságokon mérték össze tudásukat.
Az egyesület megalakítása után a viszonylagos nyugalom időszaka következett. A fríz lovak száma növekedni kezdett, és a tagok létszáma is a törzskönyvben egyre több lett. Ebben az időszakban Fríz földön túlnyomó részben mezőgazdasági termelés folyt, és a lovakat is a szántóföldi munkák elvégzésére fogták be. A fríz lovat ekkor külsö befolyástól mentesen munkalóvá alakították át. A ló típusa nehezebb, zömökebb lett. A XX. század ötvenes hatvanas éveiben azonban a mezogazdasági munkát gépiesitik, a lovakat gépek váltották le, vagyis a fríz ló a parasztgazdaságban felesleges lett. Láncreakció szerüen csökkent a ló piaci ára, így a tenyésztés is. 1957-ben a tenyésztők száma 1211 volt 2383 regisztrált lóval, 10 év mulva 1967-ben 656 - an maradtak 974 lóval. A többszáz éves múlttal rendelkező egyetlen holland fajta egy különös háziállat lett. De a frízek mint mindig, ha veszélyben volt a fríz ló tenyésztése, ezúttal is munkához láttak. A kivezető utat C. Van Eysinga báró unaköccsének vezetésével egy munkacsoport jelentette 1967-ben, amelyik ismét célúl tűzte ki a fríz ló megmentését.
Nyílt levélben reagált Ascher Tamás arra az Origón megjelent interjúra, melyben Balogh Erika színésznő azt állította, férjét, Pintér Tamást politikai nézetei miatt, megalázó módon rúgták ki a Színház-és Filmművészeti Egyetemről 2006-ban, miután Ascher lett az intézmény rektora. A színésznő elmondása szerint férje akkor már negyven éve tanított az akkor még főiskolán, amikor Ascher kinevezése után nem sokkal, egy délután felhívta a titkárnő azzal, hogy "nem kell másnap reggel 8-ra jönnie a főiskolára tanítani a tanár úrnak, mert nyugdíjazták". Az eltávolítás oka nyilvánvaló volt. Ezt meg is mondták neki, közölték vele, hogy rossz oldalra állt. Nem sokkal korábban a december 5-ei kettős állampolgárságról szóló népszavazás kapcsán ugyanis felállt a pódiumra a Fidesz – MPSZ nagygyűlésén. Ascher tamás felesége elköltözött. Nyilvánvaló, hogy emiatt rúgták ki – nyilatkozta a lapnak Balogh Erika. Hozzátette, azóta sem kért senki bocsánatot, sőt, mikor 2012-ben Pintér meghalt, felesége felhívta a főiskolát, kérte, hogy tegyék ki a fekete zászlót, amire azt válaszolták, hogy már úgysem emlékszik rá senki.
Barbárok rendező Bemutató 2008. november 14. 2005 A kulcs rendező Bemutató 2005. október 15. 2004 rendező Bemutató 2004. március 27. 2003 Erdő rendező Bemutató 2002. január 4. 2001 A vágy rendező Bemutató 1999. szeptember 3. 1999 Árkádia rendező Bemutató 1998. március 21. Paul úr rendező Bemutató 1999. január 22. 1997
Fogalmam sem volt, melyik oldalon áll, sem ő, sem Balogh Erika. Ki figyel erre egy 40 éve vívást, lovaglást, ilyesmiket tanító sportember esetében? Kit érdekelnének esetleges politikai nézetei? Vagy, ami még nagyobb hülyeség volna, a felesége nézetei? Ascher tamás felesége wikipedia. – a fura az, hogy eddig számomra normálisnak tűnő emberek is elhiszik ezt. Nyilvánvaló, Pintér büszkeségét sérelem érte, ő maga költötte ezt a változatot. " Ascher szerint Pintér Tamást nem kirúgták, hanem 65-66 évesen nyugdíjazta az intézmény a tanév végén. "Ekkoriban már nemigen kérték az osztályfőnökök a közreműködését, ennek is volt biztosan oka. Egy jobban dotált egyetem megengedhette volna magának, hogy érdemeire való tekintettel még tartsuk állásban továbbra is, nyugdíj-kora ellenére, de nagyon szegények voltunk" – írja, és hozzáteszi, ebben az időszakban sokaktól váltak meg, például Benedek Miklóstól vagy Bálint Andrástól, és mindegyik fájdalmas búcsú volt. Ascher a bejegyzésben azt írja, Pintér Tamást a rektori irodában búcsúztatták, pezsgőt ittak, semmilyen politikai oldalról nem volt szó – a hozzá írt levelét egyébként szintén megosztotta a Facebookon.
1921-től tartott önálló esteket, 1926–28-ban a Teréz körúti Színpadon, Nagy Endre kabaréjában, 1931-ben pedig a Képeskönyv Kabaréban lépett színpadra versmondással. 1927-ben átvette a nyomdai- és építőmunkások szavalókórusának igazgatását is. 1933–1939 között az Országos Színészegyesület színészképző iskolájának tanára, közben 1938-ban fellépett a Városi Színházban is. 1944-ben munkaszolgálatos lett, majd szabadulása után, 1945-ben a belépett a Pódium Kabaré tagjai közé, majd 1947–1949 között a társulat igazgatója volt. Közben a Magyar Rádió rendezője is volt. 1946–47-ben a Művészben, 1949-ben a Belvárosi Színházban is kapott szerepeket. Ascher Tamás rendezésében mutatják be a Hazatérést Miskolcon | Minap.hu. 1950–51-ben az Úttörő művésze volt, 1951-ben a Faluszínházhoz szerződött, amelynek 1957-től haláláig igazgatója is volt. 1957–59 között az Irodalmi Színpadon önálló esteket tartott, 1959-ben a Bartók Teremben is játszott. 1946–1950 között a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított beszédművelést. Beszédtanára Szamosi Lajos [8] hangpedagógus volt, aki speciális módszerével feljavította hangját és beszédét a másfél éves együttműködés nagy hatást gyakorolt rá.