Miként az is, hétfő este még Petry Zsolt sem gondolta, hogy az interjú miatt felmentik az állásából. Az interjúból a szerkesztő a stílusa és a tartalma miatt még egy mondatot kihagyott, de ez ellen Petry Zsoltnak sem akkor nem volt, sem utólag nincs kifogása. Kedd este a »Magyar Nemzet: Hiszünk a véleménynyilvánítás szabadságában« című írásunkban – a későbbi vádaskodásoknak elébe menve – megemlítettük, hogy két mondat kimaradt az interjúból. »Szeretném hangsúlyozni, hogy nem vagyok sem homofób, sem idegengyűlölő. Sajnálom a bevándorlási politikáról tett nyilatkozatomat, elnézést kérek mindazoktól, akik menedéket keresnek nálunk és akiket megbántottam. Szerettem a Herthánál dolgozni, és tiszteletben tartom a döntést. Minden jót kívánok a klubnak a jövőben. « – Petry Zsolt a Hertha közleménye alapján így kommentálta a klub döntését. Ebből is az derül ki, ő is tisztában van vele, hogy a bevándorlási politikára tett kijelentése miatt vesztette el az állását. A Magyar Nemzetnek hangfelvétele van az interjú alapját képező beszélgetésről.
Európa keresztény földrész, én nem szívesen nézem végig azt az erkölcsi leépülést, ami végigsöpör a kontinensen. A liberálisok felnagyítják az ellenvéleményeket: ha te nem tartod jónak a migrációt, mert rettentő sok bűnöző lepte el Európát, akkor máris rád sütik, hogy rasszista vagy. Ez nem engedhető meg, a másik ember véleményét ritkábban tolerálják, főleg akkor, ha az illető konzervatív álláspontot képvisel. " A Magyar Nemzet közleményében hozzátette, hogy nem cenzúrázta, hanem szerkesztette a szöveget, mivel Petry Zsolt az ezt megelőző kérdésre adott válaszban már reagált Gulácsi Péter közleményére. Szerintük a Gulácsi Péterre való visszautalás tartalmilag nem illik ide. Magyarázatukban kifejtik, csakis ezért maradt ki ez a két mondat, mert a cikk bevezetőjében külön kiemelték, hogy Petry Zsolt maximálisan tiszteletben tartja Gulácsi Péter véleményét. A közleményben pontról pontra leírták, mi történt ezután a megjelenés után. ( telex, FAZ, Magyar Nemzet) Petry Zsolt Hertha BSC kirúgás interjú bundesliga
Petry Zsolt szerint nem kellett volna közéleti témákban véleményt mondania Gulácsi Péternek. De Petry nem fogadta meg a saját tanácsát, és elmondta a véleményét a Magyar Nemzetnek, másnap pedig kirúgták az állásából. Menesztette a berlini Hertha BSC a magyar kapusedzőjét, Petry Zsoltot egy a Magyar Nemzetben április 5-én megjelent interjú miatt. A német klub szerint a Hertha elkötelezett az olyan értékek mellett, mint a sokszínűség és a tolerancia, ezek pedig nem voltak tettenérhetők Petry Zsolt nyilatkozatában. Az viszont egyértelműen kiderült az interjúból, hogy a magyar kapusedző a Hertha alkalmazottaként adta az interjút, a klub viszont nem látta megjelenés előtt a cikket. "Mindig is nagyra értékeltük Petry Zsolt munkáját a Hertha BSC-nél töltött évei alatt. Nyitott, toleráns és segítőkész ember benyomását keltette. Sosem viselkedett homofób vagy idegengyűlölő módon" – közölte Carsten Schmidt vezérigazgató a klub közleményében. Schmidt szerint Petry nyilatkozatai nem egyeztethetők össze a Hertha értékeivel.
Ezek után felhívta munkatársunkat, kérve, hogy pontosítsuk ezt a részt. Megkérdeztük, ragaszkodik-e ahhoz, hogy a szóba forgó két mondatot szó szerint leközöljük, erre nemmel válaszolt. Ezek után jelent meg – hangsúlyozottan vele egyeztetve – »Petry Zsolt tiszteletben tartja a másképp gondolkodók véleményét"címmel a kiegészítésünk az interjúhoz, amelyben a következők állnak: »Petry Zsolt azzal a kéréssel fordult szerkesztőségünkhöz, hogy bizonyos kérdésekben árnyaltabban fejthesse ki az álláspontját, mert a szöveg egyeztetése során általa fontosnak tartott gondolatok maradtak ki a vele készült interjúból. A korábbi válogatott kapus, a Hertha kapusedzője hangsúlyozza, maximálisan tiszteletben tartja Gulácsi Péter véleményét. Azt is fontosnak tartja leszögezni, hogy nem tett hátrányosan megkülönböztető véleményt a szivárványcsaládokra. A továbbiakban a feladatára kíván összpontosítani, hogy minél jobban és megelégedésre végezhesse a munkáját a Herthánál. « Ebből is kitűnik, semmi sem akartunk eltitkolni.
Érdekes volt látni, hogy minden egyes gyakorlat után körbeállnak és megbeszélik a hibákat. Volt olyan, hogy három perc atletikus bemelegítés után felmérés következett: öt, tíz, harminc méter. Vagy öt perc labdás bemelegítés után kapura lövés. – Sűrű időszakot élhetett meg kollégáival, élménycunamival, megannyi jegyzetelnivalóval. – Három napra mentünk, a programot leegyeztettük előre. Az első nap délután szerettünk volna nézni egy felnőtt edzést, de ez elmaradt, mert délelőtt egy hosszabb tréninget vezényelt Dárdai Pál. Két lehetőségünk volt: megnézzük délután a Hertha U23–Cottbus mérkőzést – amelyet 2500 érdeklődő tekintett meg –, vagy utánpótlásedzéseket nézünk. Éltünk mindkét lehetőséggel, de a gyakorlásokra fókuszáltunk jobban. Második nap délelőtt egy zárt kapus felnőtt edzést néztünk, délután ismét utánpótlástréningeket, plusz utánpótlás-kapusedzést. Természetesen a maradt idő a városnézésre is. Az első nap sikerült találkoznunk Petry Zsolttal, vele vacsoráztunk, akivel nagyon sokat beszélgettünk a kinti életről, helyzetről, és akiben egy nagyon közvetlen, barátságos embert ismerhettünk meg.
A cikk itt olvasható. Az ilyen esetekben a véleménynyilvánítás szabadsága és a munkáltató jó hírneve és jogos gazdasági érdeke kerül a mérlegre.
Egyedül Jürgen Klinsmann edzői megbízatása alatt nem volt az első keret szakmai stábjának tagja, ekkor bő fél éven keresztül az utánpótlásban dolgozott. Korábban a Paderbornnál és a Hoffenheimnél edzősködött, illetve 2008-ban Erwin Koeman irányítása mellett a magyar válogatott stábtagja is volt.
"Magyarországon sokan úgy gondolják, hogy csak az jár sportpszichológushoz, aki beteg. " – Gyurta Dániel úszó pontosan tudja, mennyire fontos a sportpszichológia, és azt is tudja, mit takar a mondat: Fejben dől el… Tudni szeretné mitől fél a kapus a tizenegyesnél? Mitől bombajó a bokszoló? Vagy hogyan vívunk minden héten háborút? Hányszor hallottunk róla, hogy miért sújt minket "az átok", ami mindig éppen a legnagyobb tét előtt buktatja el hazánk sportolóit? A Noran Libro Kiadó gondozásában megjelent Fejben dől el… – Sportpszichológia mindenkinek című kötet válaszokat ad a kérdésekre. Csak figyelmesen kell olvasni. A sportpszichológia nem csak a sportolók vagy a sporttal kapcsolatos lelki kérdésekről szól, megjelenik benne a koncentráció és az önbizalom kérdése, a csapat- és a gyermeksport pszichológiai nehézségei vagy éppen a szorongás mint szükséges jó állapot ismertetése. "Nagyon sajnálom, hogy fiatalon nem találkoztam sportpszichológussal, akkor talán még eredményesebb lehetett volna a pályafutásom – mondta a világbajnoki ezüst- és bronzérmes kézilabdázó, Tóth Tímea.
Például az élsportban bizonyos szint felett tényleg majdnem minden fejben dől el, erős mezőnyben a győzelem vagy vereség már jórészt a mentális állapoton és felkészültségen múlik. A gyógyítás világában is evidenciának számít, hogy amit elvárunk egy adott szertől vagy eljárástól, az nagymértékben befolyásolja a hatást. Alaposan dokumentált esetek bizonyítják, milyen lenyűgöző öngyógyító erők ébredhetnek a szervezetben a bizakodó gondolatok, a felépülésbe vetett hit, a pozitív elvárások nyomán. De gyakran a kapcsolataink sorsa is azon áll vagy bukik, hogy elég nagy súlyt helyezünk-e mindarra, ami a mi kezünkben (vagyis a fejünkben) van: az értékeinkre, az elveinkre, a meggyőződéseinkre, a józan mérlegelésre, a stratégiaalkotásra. Annak, aki csakis a folyton változó érzései alapján dönt, nagyon nehéz lesz a kapcsolatait jól működtetni, s azokban kitartani. Ha tehát nem is minden, de számos dolog bizonyosan fejben dől el. Éppen ezért igen hasznos megtanulnunk, miként formálhatjuk a gondolatainkat, a mentális beállítódásunkat úgy, hogy ezek minél inkább segítsenek, ne pedig hátráltassanak bennünket az életünkben.
Az élet számos területén hangzik el egyre gyakrabban a mondat: "Minden fejben dől el! " … és ez így is van. Ahol pedig folyamatosan saját korlátaink feszegetése, a mindig jobb és jobb legyek van műsoron, ott ez fokozottan igaz. A sport pedig ilyen. Gyömbér Noémi – Kovács Krisztina – Imre Tóvári Zsuzsanna – dr. Lénárt Ágota – Hevesi Krisztina – Menczel Zsuzsanna: Fejben dől el – Sportpszichológia mindenkinek Noran Libro Nemrég még csodálva néztem az olimpikonok fantasztikus teljesítményét. Igazán azonban akkor ámultam el, amikor a paralimpikonok versenyeiről láthattam képeket, videókat. A "Minden fejben dől el! " legszemléletesebb példái számomra ők. … és nagyon sokszor eszembe jutottak ők akkor is, amikor a Noran Libro kiadó gondozásában megjelent "Fejben dől el – Sportpszichológia mindenkinek" című könyvet olvastam. A sportpszichológia viszonylag új tudományág; a sportolással, a sportoló ember pszichológiai jellemzőivel foglalkozik. Célja, hogy idejekorán felismerje mindazon gátakat, problémákat, amelyek megnehezítik és/vagy megakadályozzák, hogy a sportoló képessége, teljesítménye legjavák adja.
Caroline Webb: Minden nap a te napod – A sikeres hétköznapok pszichológiája A tizenhét nyelvre lefordított könyv alig egy év alatt a munkapszichológia egyik alapművévé vált. Ereje abban rejlik, hogy nem zárja műfaji skatulyákba magát, és képes egyensúlyt teremteni mindazon tudományterületek között, amelyek hozzájárulnak az általa vizsgált problémák megoldásához. Alapvetően persze pszichológiai könyvről van szó, de a közgazdaságtan legújabb téziseit is képes játékba hozni és laikusok számára is érthetővé tenni ott, ahol ez segít nekünk, olvasóknak abban, hogy minél jobb eredményeket érhessünk el mindennapi munkánk során. Segít, hogy kreatívan álljunk hozzá látszólagos rutinfeladatok megoldásához is, képes vezérelveket megfogalmazni a személyközi kommunikáció hatékonyabbé tételéhez, és – ami talán a könyv legszembetűnőbb eredménye – útmutatóul szolgál a hatékonyabb időbeosztáshoz, így mentesítve minket a halogatás és kapkodás okozta stressz alól. Boldizsár Ildikó: Mesék a felnőtté válásról Amikor felnőttfejjel visszagondolunk kamaszkori önmagunkra, legtöbbször megmosolyogjuk akkori problémáinkat.
Merd átlépni saját korlátaidat! Gyakran érezzük úgy, hogy a külvilág mindenféle kellemetlen törvényt, szabályt, tiltást és tabut rak elénk, melyek miatt végül kész akadálypálya épül körénk. Ez a tapasztalat sok szempontból persze valóban érvényesnek tekinthető, csakhogy korántsem mindig és messze nem az élet minden egyes területén. Legtöbbször ugyanis nem mások, hanem mi magunk állítunk szükségtelen korlátokat elméleti mozgásterünk köré. Olyan irracionális feltételezések ezek, amelyeket annyira magától értetődőnek vélünk, hogy a megkérdőjelezésük fel sem merül bennünk. Ilyen például az, amikor valaki néhány kudarc után úgy dönt, hogy neki egyszerűen semmi tehetsége a fizikához vagy épp a rajzoláshoz. Úgysem fogja megérteni vagy jól csinálni, ennélfogva minden további próbálkozással nyugodtan felhagyhat. Mindez aztán később olyan erős korlátozottsággá fajulhat, amely sokkal kellemetlenebb szituációkat is okozhat. Az az ember például, aki úgy véli, hogy neki semmi érzéke a barátkozáshoz, tényleg magányos maradhat – hiszen a saját maga szabta keretek közül meg sem próbál kilépni majd.
Fél lábbal a siker kapujában - a sérülés (Gyömbér Noémi-Kovács Krisztina) 221 A sérülés mint krízis 222 Mikor és miért sérülünk? 224 A sérülés megélése és értelmezése - a kognitív kiértékeléses modell 228 A tévesen berögződött mítoszok 229 A személyiség mint teljes egész 231 A környezet támogatásának fontossága 234 A hatékony rehabilitáció a sportpszichológia szemszögéből 235 A sérüléssel való megküzdés a gyakorlatban 238 X. A megedzett étvágy, avagy evés- és testképzavarok a sportban (Menczel Zsuzsanna) 240 Sportolók körében előforduló evés- és testképzavarok 241 Evés- és testképzavarok felismerése a gyakorlatban 248 XI. Szex a sportban, sport a szexben (Hevesi Krisztina) 251 Szexuális egészség 254 A szex funkciói, kommunikációja 255 A szexuális válaszciklus elemei 256 "Áramlatban" lenni - az izgalom optimális szintje - és az áramkörök 259 Megmagyarázhatatlan érzelmeink 262 A szerelem biokémiai vegykonyhája 265 Nemi különbségek a szexuális reagálás terén 268 Szexualitás a sportban: (s)exercise 270 XII.
A sportpszichológia nem csak a sportolást gátló sporthoz kapcsolódó tényezőket kutatja, hanem – különösen élsportolók esetében – a sportoló egyéb életterén jelentkező akadályozó tényezőket is kutatja, segíti azokat leküzdeni vagy épp oly módon átalakítani, hogy azok a célok szolgálatába állíthatók legyenek. Ne feledjük, a sportolók is emberek, nekik is vannak rossz napjaik, lehetnek problémáik, lehetnek feszültek, stb. Ám ha mindez egy olyan napon történik, amikor épp az olimpián vagy más fontos versenyen kell rajthoz állniuk, akkor több év kitartó és megfeszített munkája vész kárba. A könyv ugyan élsportolók példáin keresztül mutatja be mindazon területeket, amelyeken egy sportpszichológus segítheti a sportolót (és az edzőt), elősegítheti a teljesítmény javulását, illetve azt is, hogy a sportoló akkor tudja kihozni magából a legtöbbet, amikor arra szükség van, vagyis a versenyen. Ez a könyv a laikus vagy kevésbé tapasztalt amatőr sportolók, vagy épp a fotelból még csak nemrég felkeltek számára is átfogó képet ad arról, hogy mely területeken milyen problémák orvosolhatók a pszichológiából már ismert módszerek célirányos alkalmazása révén: az egyéni és csapatsport pszichológiáján át a motiváció, szorongás, önbizalom, kommunikáció, illetve vezetés témaköréig, de foglalkozik a sérülés "lélektanával, az étkezéssel, sőt még a szex és a sport kapcsolatával is.