Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Orosz gól helyett egy perc elteltével svájci gól jött: Dominique Rüegg juttatta vezetéshez csapatát (1–2). Ezek után az oroszok már a harmad közepén lehozták kapusukat, és mindkét csapatnak volt egy emberelőnye is. Három és fél perccel a vége előtt a svájciaknak sem adtak meg egy gólt, az ellentámadásnál pedig Polina Lucsnyikova használt ki egy kapu előtti kavarodást és egyenlítettek (2–2). Sokáig azonban nem örülhettek, mert mindössze 30 másodperc elteltével Alina Müller megint a fehér mezeseket juttatta előnyhöz (2–3). A végén az oroszok emberelőnybe kerültek és fél perc volt hátra, amikor a kapusuk is lejött, de egy buli után a svájciak szerezték meg a korongot és Müller az üres kaput is bevette (2–4), így a svájciak jutottak a négy közé, ahol majd Kanadával találkoznak a hétfői elődöntőben. Svájc francia meccs v. JÉGKORONG, NŐI NEGYEDDÖNTŐ Orosz csapat–Svájc 2–4 (0–0, 1–1, 1–3) Később 9. 40: Finnország–Japán A Nemzeti Sportot tudósítja a helyszínről: Kohán Gergely, Kovács Erika (szöveg), Árvai Károly (fotó)
A várt színvonalnak megfelelően is indult a derbi: lendületes, jó iramú hokit hozott a nyitány, kiegyenlített játékkal. Másfél perc sem telt el, amikor Mat Robinson váratlanul visszahúzott lövése meglepte Strauss Mann kapust, mire összezárta a lábait, már rég a kapuban pihent a pakk (a kanadaiak csapatkapitánya, a torna talán legnagyobb neve, a több mint 1200 NHL-meccsel és 1000 ponttal szerénykedő, Stanley-kupa-győztes, olimpiai és világbajnok, azaz Triple Gold Club-tag Eric Staal asszisztot jegyzett a találatnál). Ancelotti: Olyan lesz ez a meccs, mint egy döntő | M4 Sport. Az ellenfél azonban nem illetődött meg, alig egy perccel később remek támadás végén egyenlített látványos góllal: előbb egy palánk segítségével, majd egy leheletfinoman továbbtett passz után Andy Miele fonákkal varrta fel a korongot a korábban három bajnoki erejéig az NHL-es Tampa Bay Lightningnál is jégre lépő Eddie Pasquale füle mellé. Mi több, az első szünetre már az amerikaiak mehettek vezetéssel, miután a 19. percben Sean Farrell filléres passzát Ben Meyers váltotta gólra a centerpozícióból.
Alighogy elkezdődött a középső harmad, máris kettővel ment az Egyesült Államok. Ehhez Pasquale kapus is kellett, aki ketrece mögé kikolbászolva veszített korongot, amit az edzők nagyon nem szeretnek – és amit Brendan Brisson könnyedén emelt az üres kapuba a gesztenyét kikaparó novoszibirszki légiós, a legutóbbi idényben még a szlovák extraligás Dukla Trencín színeiben is jégre lépő Nick Shore-nak köszönhetően. Ami nem ment Kanadának egyenlő létszámnál vagy előnyben, sikerült emberhátrányban. Éppen Staalt szórták ki két percre könyöklésért, ám egy lefordulás végén Corban Knight szépen lőtte ki a botos oldalt. A kanadaiak a záró harmadban hajtottak az egyenlítésért, ám ez nem Pasquale napja volt. A 47. percben Kenny Agostino tüzelt elég távolról és középről, középre, a korong azonban átvánszorgott a kapus hóna alatt (2–4). Téli olimpia: amerikai siker a hokis rangadón, Svájc elődöntős - NS. A végén a juharlevelesek lehozták kapusukat, de közelebb kerülni nem sikerült riválisukhoz, annak ellenére sem, hogy végül tízzel nyerték a kapura lövéseket (37–27). A fiatal amerikai csapat így két meccs után hibátlan, 6 ponttal és 12–2-es gólkülönbséggel vezeti az A jelű négyest.
Ha rendkívül tetszett ez a fost, adományozhatsz egy-két piros aranyat /u/Barnika6969 felhasználónak, ha ide írod, hogy +pirosarany. Erre a fostra eddig 1 piros arany érkezett, és /u/Barnika6969 felhasználónak összesen 1 darabja van. Én csak egy kicsi robot vagyok, ha többet akarsz megtudni rólam, vagy valami problémát észlelsz velem kapcsolatban, ezt itt teheted meg.
A Wikiforrásból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Éltem a Pusztán s megkisérteték: Csengő, muzsikáló zsákkal a hátán Jött, jött, jött kacagva a Sátán. Tövises Pusztán, csalánok között Szórta elémbe a kincset. Iszák – Wikiszótár. Kiszórta S virított nyomban ezer rózsa. Dalolva járok s aranyat szedek. Büszkén kacagom ki a tunya álmot: Hiszen én rózsák között járok. S csalános szik-föld lábamat töri, Dalolok, míg serked vérem száz sebben. Evoé, a rózsaligetben.
Ilyen módon több zsák gabonaszemet is összegyűjtöttek, amit a disznókkal, baromfikkal etettek meg. A javát táplálékul is felhasználták. A Lápos folyó völgyében ősszel egy egérfajta odújában felhalmozott mogyorót szedik el (misináznak). Rózsaliget a Pusztán – Wikiforrás. Erdős vidéken ( Bakony, Mátra hegység, székelyek) elrabolják a mókus és a pele (Sciurus vulgaris) és a (Glis glis) odújában található mogyorót. Lényegében hasonló tevékenység a méhészkedés is, amikor az ember a méhektől zsákmányolja el a mézet. [1] ↑ Forrás: (Györffy I. 1984: 45; Erdész S. 1974: 39)
Itt van a család a pályaudvaron, az utcán, az egész földön. Be lehetne teríteni az egész földgolyót e csíkos ruhákkal, e vörös és pecsétes abroszokkal, e bitang jószágokkal, mi pedig leülhetnénk mind, ehhez az asztalhoz. Ez az egész emberiség családi köre, vacsorázóasztala lenne. Aki rálelt a jószágára, nem is megy el mellőle. Letelepszik a földre, a közvetlen közelébe. Órákig kell várnia, míg kiszolgáltatják. De inkább itt rostokol, melegszik nála, itt úgy sejti, nincs idegenben. Az otthon lelke védi. Már én sem látom többé érzéketlen masszának a zsákhegyet. A csomagok magukon viselik az évek és a fájdalmak kopott hieroglifjait. Ha hozzájuk nyúlunk, az fáj nekik. A csomag is egyéni. Mindegyik egy kis oltárka. > Órákig tétovázom közöttük. Egyszerre valami különös zajt hallok, egyik zsákból. Hátamon a zsákom - népköltés - vers. Keltőóra berreg, tompa, fojtott csörömpöléssel. Megnézem az órám: kilenc óra. Ma reggel kilenckor valakinek fel kellett volna kelnie. Hol van a keltőórához való ember? Senki se jelentkezik. A zsák körül idegenek mosolyognak.
Mátkámnak add... Jézusom, ha látna! Értem jönnek, pörg a dob: Nem megyek el innen élve, Édes anyám! meghalok.
A Wikiforrásból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A lámpáktól világos gesztenyefák sorában Víg marsot dübörögve indulnak mind előre. (Anyák, édesanyák nézik őket az árnyban. ) S ők mennek győzelemre és mennek temetőbe. A hátukon a zsákjuk, a szívükben a fájás, Az ajkukon a nóta, szilajon égbe csengő, Fölöttük leng a zászló, lelkükben fáj a válás S az anyák arca gyászos s tekintete esengő. A vihar viszi őket, a jó, öreg fiúkat, A vihar viszi őket, mely szerte a világon Most ráz dús palotákat, most tép borús odúkat S az ember, ó az ember, sárgult levél az ágon. A vihar viszi őket. Csákójukon virágok. (Ó életem virága: hervadt reménytelenség. ) A zászló már lobog, már a szelekbe szállong S a város holdas éje elmúlik, mint egy emlék. Ha ismerőst találok e férfi-rengetegben, E névtelen seregben, szívem úgy földobog: Érzem: testvér velük, bajtárs velük a lelkem, Veszélybe indulók, halálba marsolók!
A pályaudvar sárga reggeli derengésében járok-kelek. Várok egy vonatot. Az emberek köhögnek a ködben, és a mozdonyok, amelyek a távolságok presztízsével érkeznek, szintén köhögnek a decemberi hidegben, hosszan, ugatva, fájdalmasan, influenzás masztodonok, náthás szörnyek. A kijárat körül egy hegy magasodik. Ez a hegy csupa-csupa zsákokból áll. A raktár nem tudja befogadni a mindenünnen érkező szállítmányokat, sietve iderakják, a peron aszfaltjára tornyozzák, és a ruhahalom egyre nő, a zsákdomb egyre magasodik, már akkora, mint egy hegy. Sokáig nézem ezt a puha, óriási hegyet. Körülötte néhány ideges ember lézeng, aki most érkezett meg, a holmija után, és a barna, durva zsákszövet uniformisában nem ismeri meg mindjárt az édes, otthoni holmiját. Én is hozzájuk szegődöm. Kutatom ─ a menekülőkkel együtt ─ a zsákok hátán az enyves cédulákat. Vajon rátalál-e egymásra ember és tárgy? Megy az ember ─ hátán háza, kebelén kenyere ─, egy sápadt kislány, egy deres öregúr, egy kaftános zsidó botorkál a hegy lábánál.