A helyi viszonyokhoz alkalmazkodva Zanszkár és Phuktal lámakolostorában és Zangla királyi erődjében lakott, spártai körülmények között. Munkatársa, Szangye Püncog láma segítségével elsajátította a tibeti nyelvet, és tanulmányozta a tibeti buddhizmus szent iratait. A következő néhány évben összeállított egy tibeti–angol szótárt és egy tibeti nyelvtant, amelyek 1834-ben jelentek meg nyomtatásban. Alig evett, fő eledele a jakvajjal gazdagított tea volt. Egyszerűen öltözött, fűtetlen cellákban vagy kunyhóban lakott, de töretlen lelkesedéssel végezte fárasztó és szemrontó munkáját, régi kéziratokat tanulmányozott. Magyar-ujgur rokonság? | Mandiner. Közben abban reménykedett, hogy előbb-utóbb folytathatja útját a Himalája északi oldala, a titokzatos Tibet és Belső‑Ázsia felé, ahol a magyar őshazát sejtette. Publikációi révén szakmai körökben ekkor már ismert tudósnak számított, akit 1834-ben a brit Ázsiai Társaság tagjai sorába választott. Néhány műve Magyarországra is eljutott, többször is levelezett az itthoniakkal. Az Akadémia, a Magyar Tudós Társaság 1833-ban felvette levelező tagjai közé.
Kína Hszincsiangot régóta az ország elválaszthatatlan részének tekinti és folyamatosan arra törekszik, hogy növelje itteni befolyását. Az 1960-as évektől például Kína megindította a han kínaiak tömeges betelepítését a területre annak érdekében, hogy csökkentse az ujgurok befolyását. Az ujgurok szempontjából több negatív következménye volt a kínaiak betelepedésének: egyrészt mára már 40% fölé nőtt a kínaiak aránya a régióban, másrészt az ujgurok körében nőtt a munkanélküliség. Az ujgur nyelv, kultúra és vallás idővel egyre nagyobb veszélybe került. Ujgurok és magyarok. Peking a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzésével is befolyása növelésére törekedett, hiszen a '90-es években óriási összegeket invesztált a régió infrastruktúrájába, és a fejlesztések azóta is folyamatosak. Ezenkívül szoros diplomáciai kapcsolatokat alakított ki azokkal a Hszincsianggal határos országokkal, melyek esetlegesen támogathatták volna az ujgur szeparatista mozgalmakat. Kína Hszincsianghoz való ragaszkodásának több oka van. Peking azért ítéli stratégiai fontosságúnak a területet, mert egyrészt hatalmas olaj- és ásványkincs készletek találhatóak itt, másrészt Hszincsiang egyfajta pufferzónát képez Kína és a szomszédos Oroszország között.
Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran! Ezúton szeretnék gratulálni mindazoknak, akik most, hogy egy csapat rendőr ment rá a kínai miniszterelnök látogatása ellen tibeti zászlóval tiltakozó aktivistára, csak Tibettel példálóznak. Pedig Ujguria (hivatalosan: Hszicsiang-Ujgur Autonóm Terület) területre is nagyobb, a lakossága Tibetének több mint a hatszorosa, és a kínai elnyomás is sokkal durvább. Ujgur-magyar rokonság - Hungarikumokkal a világ körül. Nem beszélve arról a csekélységről, hogy kábé egyetlen távoli rokonnak minket tart ez a szerencsétlen nép. Minket, akik láthatóan újra megragadjuk az alkalmat, hogy semmibe vegyük őket a kínai nagyvizit kapcsán. Persze Tibet problémája is valós, de mivel a Kína elleni nyugati propaganda zászlóshajója lett, vele van tele minden média. Közben azonban teljesen elfelejtik az ujgurok sokkal durvább elnyomását, ami a feltételezett rokonságunk okán különösen bántó a magyarok esetében.
A Kelet-Turkesztáni Iszlám Mozgalom (ETIM) szövetséget kötött a tálibokkal, és felvette a kapcsolatot az al-Kaidával is, így a két kapcsolat eredményeképpen 600 fegyveresük vehetett részt külföldi katonai kiképzésben. A muszlim szélsőségesekkel való kapcsolatfelvételt a magukra hagyottság és a végső kétségbeesés szülte, de ez a fordulat a 2001-es merényleteket követően megpecsételte az ujgur nemzeti függetlenségi törekvések sorsát. /Folytatjuk/ Forrás: Tovább a cikkre »
A világ egyik legszebb és legrégebbi országa; Konfuciusszal, a puskaporral, és persze a kommunizmussal együtt. Annyi mindent adott a világnak, hogy felsorolni se tudjuk, de Kínának van egy nagyon sötét oldala is. Olyan világ ez, amit tűzzel-vassal igyekeznek rejtegetni: Ujgurisztán, vagy ahogy a Kínaiak hívják: Xinjiang (magyarul Hszincsiang). Van egy nép, ami a tibetinél is többet szenvedett és mégis a világ alig tud róluk valamit. Pedig egyetlen rokonuknak a magyarokat tartják. A hunok leszármazottjaként igazából csak minket – és esetleg a kazahokat, kirgizeket – szeretnek. Viharos történelmük azonban még mindig nem söpörte le őket a térképről. Muszlimként a kínai kommunizmusban, európai vonásokkal a kínai nép részeként úgy próbálnak fennmaradni és megőrizni kultúrájukat, hogy gyakorlatilag csak magukra számíthatnak. Ők az ujgurok. Ujgur-magyar rokonság A mai napig megtalálható az ujgur ruházaton a kalocsai hímzésből ismert tulipán motívum, de több közös szavunk is van: rák – rák, tanya – tanha, csap – csap, bátor – batur, stb.
Kína egyik legősibb művészetének tartják a zenét, melynek időtlen idők óta szigorúan szabályozott és tudományosan megalapozott rendszere volt. A zeneművészet Kínában régtől fogva szoros kapcsolatban volt a filozófiai tanításokkal és a vallásos képzetekkel. Az ókori kínai filozófia szerint a zene a Mennyek ajándéka, alapelvei a világmindenség törvényeiből adódnak és rendkívüli erővel képes hatni az emberekre. A kínai tudósok már ezer évvel időszámításunkat megelőzően ismerték a kvintkört; a feljegyzések azt mutatják, hogy több ezer esztendőn keresztül a kínai népi, udvari és egyházi zene alapvető hangsora ötfokú volt és ma is az. A pentatónia a kínai zene legjellegzetesebb tulajdonsága. A 12 kromatikus félhangból álló "lü-rendszer" ugyan minden kínai zeneszerszám hangskáláját meghatározza, de a népi hagyomány, a népzene a pentatónia kialakulásához vezetett. A kromatikus hangsor nem minden hangja egyenértékű; az egyes hangok kiválasztódása vezetett a pentaton rendszer kialakulásához. A kínai nyelvben a zene és a beszéd szoros kapcsolatot mutat.
Arany János Itt ülök, az órák hosszu voltát mérvén, Minden társaságom egy homályos lámpa: És nincs földi lélek, aki erre térvén, Jó estét kivánni benyisson szobámba. Nem tevék talán szert soha jó emberre? Boldogtalan, aki nem bir egy baráttal: S én az enyéimről meghiszem, ismerve, Hogy ők, mint szerencsém, nem fordultak háttal. Szűk ugyan lakásom, kényelmet sem adhat, És gazdája sorsát követi a konyha: De egy-két barátot mégis befogadhat S tűzhelyem hiányát kebelem pótolja. Hát miért nem jőnek egy bizalmas szóra, Hogy velök megosszam a kevést, amim van: Szívemet legalább, ha egyéb nem volna...? Oh, - mivel nyugosznak néma süket sirban! Sándor névnapi köszöntő. S hol a puszta domb és egyszerű faoszlop, Mely szentté jelölje a föld egy zugolyját, Azt, hol testi részök sár-elemre oszlott S a feltámadásra magukat kiforrják? Volt-e kéz, midőn a végsugár kilobbant, Eltakarni üszkét hamvas szemeiknek? És fohász, midőn a föld reájok dobbant, Nyugalmat kivánni hült tetemeiknek? Vagy talán a szélvész s rengeteg folyói Jöttek el - nem lévén emberekben részvét - Temetés helyett a messzeségbe szórni Szegény boldogoknak rothadékony részét?
Dunaszerdahelyen József napja az iparosok ünnepe volt. Céhes zászlóikkal vonultak a templomba. A hagyomány szerint a madarak megszólalnak ezen a napon, mert "Szent József kiosztotta nekik a sipot" (Marczell 1985: 40). Időjárás- és termésjóslás is fűződik József napjához, sőt haláljóslás. Az Alföldön úgy vélik, ha szivárvány látható, a széles sárga sáv jó búzatermést, a széles piros sáv bő bortermést ígér. Az Ipoly menti falvakban a József-napi rossz idő sok halottat jelent abban az esztendőben. A Mura-vidéken úgy mondják: "amilyen az idő József-napkor, olyan lesz Péter Pálkor és szénahordáskor" (Penavin 1983: 115). Göcsejben József-napkor hajtották ki először a marhákat a legelőre. Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek,Ingatlan,Autó,Állás,Bútor. Másutt általában Szent György-nap volt a hagyományosan megszabott ideje. Göcsejben, ha az időjárás még nem kedvezett, akkor is kihajtották az állatokat ezen a napon, és csak később kezdték el a rendszeres legeltetést. József-nap a méhek kieresztésének is megszabott ideje. Algyőn a gazda a következő szavak kíséretében eresztette ki a méheket: "Atya, Fiú, Szentlélök Isten nevibe induljatok, rakodjatok, mindön mézet behordjatok! "
Rábagyarmaton a marhák felfúvódásának gyógyítására tartották alkalmasnak a Benedek napján vetett hagymát. Időjárásjóslásra is van adat: a bukovinai székelyek úgy vélték, ha ezen a napon dörög az ég, akkor száraz lesz a nyár. A Bács megyei Topolyán a három jeles nap együttes megfigyeléséből vontak le következtetéseket: ha ezekben a napokban kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható, ha nem süt ki, akkor hosszú, lucskos őszre lehet számítani.