A munkáltatói terhek csökkenése mellett fejlesztési és kedvezményes iparűzési adó segíti a vállalatokat Nyilvánossá vált a 2022-es központi költségvetés tervezete, melyből kiderül, hogy a magyar kormány a jövő évben is folytatja adócsökkentési politikáját a koronavírus-járvány okozta kiesések kompenzálása érdekében. A 25 éven aluli munkavállalók adókedvezménye, a munkáltatói adóterhek és a fejlesztési adókedvezmény beruházási értékhatárának mérséklése mellett az iparűzési adóelőlegekre vonatkozó mérséklési lehetőségek a vállalatoknak és a munkaerőpiacra visszatérő dolgozóknak egyaránt segítenek. Jelentősen csökkennek a munkáltatói adóterhek A koronavírus-járvány alatt is folytatódott az adócsökkentési tendencia: 2020. Sporttámogatás, tao-felajánlás kalkulátor 2020 – Kalkulátor | RSM Hungary. július 1-jétől további 2 százalékponttal csökkent a szociális hozzájárulási adó (17, 5%-ról 15, 5%-ra), 2020-ban megszűnt a fejlesztési tartalék nyereségarányos, 50%-os korlátja, valamint a 2021-es év elejétől a kisvállalatokra vonatkozó adókulcs egy százalékponttal, 11%-ra csökkent.
A 2021. december 17-én kihirdetett 2021. Adóelőleg mértéke 200 million. évi CXXXI. törvényben szereplő módosítások jórészt a 2022. január 1-jétől hatályos minimálbér emelkedés által okozott foglalkoztatói tehernövekedést hivatottak ellensúlyozni. A fentiek keretében – a korábban elfogadott 2022. évközi adócsökkentés helyett – már január 1-jétől 13%-ra csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke a jelenlegi 15, 5%-ról, valamint ezzel egyidejűleg megszűnik a 1, 5%-os szakképzési hozzájárulás.
A weblap bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel (cookie-kal) gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Ha nem engedélyezi őket, számítógépe böngészőjében bármikor beállíthatja a tiltásukat / eltávolításukat. Az oldal böngészésével hozzájárul a sütik használatához. Részletes leírás
Nem kell ugyanakkor előleget vallani az első adóévben, ha az adóalany a Rendelet szerint már vallott be előleget. Az adóelőleg két egyenlő részletben fizetendő: a törvény hatálybalépésének napját magába foglaló hónapot követő második hónap 20. napjáig, illetve a törvény hatálybalépésének napját magában foglaló hónapot követő negyedik hónap huszadik napjáig (ha az így meghatározott második előlegfizetés napja nem esik az első adóévbe, akkor a teljes előleget az első előlegfizetés határidejekor meg kell fizetni; ha az így meghatározott előlegfizetési időpontok egyike sem esik az első adóévbe, akkor az előleget az első adóév utolsó napján kell megfizetni).
Az eltörölni Frankot azonban – hiába játszódik a nyolcvanas évek Budapestjén és egy erre a korszakra és erre a helyre jellemző közegben – nem a magyar nyolcvanas évekről, a korszak Budapestjéről vagy a punkról beszél, hanem kortól és helyszíntől függetlenül univerzálisan mutatja be a diktatúra természetét. Mindezt egy lázadó fiatal és a diktatúra viszonyán, valamint a politikai pszichiátria intétményének bemutatásán keresztül teszi; aki tehát konkrétan a magyar nyolcvanas évek fílingjének megidézését várja a filmtől, az csalódni fog, ahogy az is, aki több rock'n'rollra és kevesebb diliházra számít. Nemes Jeles László és Tarr Béla üdvözletét küldi A diktatúra természetének univerzális bemutatása pedig nem adja könnyen magát. Eltörölni Frankot: majdnem remekmű | Azonnali. A film látványvilága bitang erős – a többségében szocialista modernista épületek alkotta helyszínek csak még inkább elidegenítenek attól, hogy a történetet konkrét helyszínhez és korszakhoz kössük –, a főhős, Fuchs Benjámin – aki nem is színész, hanem a magyar trap szcéna figyelemre méltó fiatal tehetsége – elképesztően szuggesztív Frank Róbert szerepében.
Bár Takács Tibor könyve mögött valami döbbenetes mennyiségű, hihetetlenül alapos kutatómunka van, mint olvasmány, sajnos több helyen elvérzik. Mivel a könyv elsősorban levéltári alapokon, bírósági jelentéseken és vallomásokon alapszik, nagyrészt az akkori hatalom nyakatekert hivatali nyelvén van írva, ami az olvasmányt egyfelől iszonyú fárasztóvá, másfelől pedig porszárazzá teszi, emiatt pedig alkalmatlan arra, hogy a témával csak most ismerkedő fiataloknak kedvet csináljon. Aztán, minden kutatómunka dacára, itt is vannak olyan pontatlanságok, mint pl. hogy a könyv szerint Magyarországon 1983-1984 között indult meg a punkok és a skinheadek elkülönülése, míg Angliában eleve nem volt közük egymáshoz. Hát ez azért nem volt egészen igaz. Ott van pl. a Cockney Rejects nevű punkbanda, akiknek Oi! Voltak trágár zenék a nyolcvanas években?. Oi! Oi! című dala önmagában megteremtette a punk azonos nevű mellékágát, illetve ott ugyanúgy nem volt az elején világos a képlet, hogy a skinhead NEM fajgyűlölő irányzat, éppen ellenkezőleg. Nem véletlen hívták a skinek az önmaguk közül kiutált kopaszokat boneheadnek.
Takács maga is mentegetőzik, hogy kizárólag az írott forrásokat kutatta, pedig egészen biztosan nagyobb szerepe lehetett a tévé és a rádió híradásainak, magazinműsorainak a CPg-ről terjedő téves és évtizedek óta kiirthatatlan információk terjedésében. A jelenség túlmutat a könyv kutatási kérdésein, és azt a kérdést veti fel: mennyire lesz majd kutatható a közelmúltunk, sőt jelenünk a megváltozott médiafogyasztási szokások közepette, amikor a nyomtatott információ jelentősége meredeken csökken, eközben honlapok, streamelt tévéműsorok tűnnek el a netről. Dokumentálatlanná válhat jelenünk és jövőnk. Open Air Rádió » Hogy élünk vagy elégünk, azt a hatalom mondja meg: Takács Tibor – Botrányt akarunk! | A fesztivál rádió.. Takács Tibor: Botrányt akarunk!, Jaffa, Budapest, 2021. Szerző: Bálint Csaba Nyitókép: Fortepan / Urbán Tamás A blog az NKA Hangfoglaló Program támogatásával készül.
Azonban a kézikamerás felvételek, amik az első promófotók Koltai Lajos (a Megáll az idő operatőre) képeire hasonlító hangulatával szemben inkább a Saul fia kamerakezelését idézik. A karakterekre fókuszáló, többnyire elmosódott hátterű képek próbára teszik a nézőt, ahogy a helyenként "tarrbélásan" elnyújtott snittek is. A zaklatott látvány az aprólékosan kidolgozott zajokal és zörejekkel azonban csak még átélhetőbbé teszi a diktatúra sivár kegyetlenségét – még azok számára is, akik a Megáll az idő nyolcvanas években játszódó párjára számítva ülnek be a moziba. Fabricius Gábor, Blénesi Kincső és Fuchs Benjámin a film bemutatóján a velencei filmfesztiválon Fotó: Eltörölni Frankot - Fabricius Gábor filmje / Facebook A film a punkszcénáról sem mond többet annál, mint amit bárki tud, aki már hallott valaha a CPg-ről – sőt annyit se, mert maga Frank Róbert is sokkal univerzálisabb karakter, mint a popcézár anyját emlegető szegedi punkok. Annál precízebb viszont annak a bemutatása, ahogy a rendszer a hízelgést, a zenei karrier lehetőségének felkínálását és a fizikai erőszakot váltva próbálja megdolgozni és maga mellé állítani a lázadó Frankot.
Kaptunk egy fejhallgatót, amit bedugtunk az asztalon lévő aljzatba, volt mellette egy hangerő szabályozó. A nyolcvanas évek végén volt már Mtv, és kinyílt a világ (Beastie Boys, De la soul, Tears of). 1990-ben Szolnokra költöztünk és rá egy évre lett cd és bakelit lejátszóm. Apám hozta Németországból a cd-ket (Red hot chili peppers, Gary Moore, Bil Haley, Little Richard, Chicago, Bob Marley, ). Kaptam olyanokat, amiket ő szeretett, de én is adtam neki mindig listát. Szolnokon lehetett akkoriban a könyvtárból kazettákat és bakeliteket kölcsönözni, amit ki is használtam rendesen. 1994-ben két unokatesómmal zenekart alapítottunk, amiben doboltam. Közben egyre erősebben jött a hip-hop vonal is és bekúszott a punk mellé a hard core és a rap metál. Ezután 96-97 környékén a trip-hop, downtempo, világzenék, reggae, Dub, majd a goa és acid. '98 környékén volt Szolnokon egy zenekarunk, 1-2-há volt a neve és próbálkoztunk alter és trip-hop vonalon is. Megismertem a big beat, breakbeat, nu skool, drum and bass, tribal house, progresszív house, trance zenéket és elkezdtem dj-k mellett kongázni.