Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. A súlyosítási tilalom szoros kapcsolatban áll más alapvető eljárási elvekkel, és azok érvényesülésének egyik biztosítéka. Elsősorban a védelem jogorvoslati jogosultságának kockázatmentes gyakorlását hivatott biztosítani. A védelem jogának (Be. 5. §) gyakorlati hatályosulását segíti a törvény azzal, hogy a vádlott és a védő fellebbezési jogát kockázatmentessé teszi. A tisztességes eljárás követelményéből [Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek. Kezdőoldal. ] is fakad, hogy jogorvoslati jogának gyakorlása eredményeként a terhelt ne kerülhessen hátrányosabb helyzetbe. A Kúria ezeket az elveket és szempontokat szem előtt tartva úgy foglalt állást, hogy a terhelt javára benyújtott felülvizsgálati (és egyéb rendkívüli jogorvoslati) indítvány elbírálásának eredményeként a terhelt nemcsak a felülvizsgálati (és egyéb rendkívüli jogorvoslati) eljárásban, de az annak folyományaként megismételt (rendes) eljárásban sem veszítheti el a súlyosítási tilalom által biztosított védelmét.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyhatja, megváltoztathatja, hatályon kívül helyezheti, illetve a fellebbezést elutasíthatja. Az elsőfokú bíróság ítéletének helyben hagyása A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja, ha a fellebbezés alaptalan, illetve az ítéletet egyéb okból nem kell hatályon kívül helyezni, és adott esetben súlyosítási tilalom folytán nem lehet megváltoztatni. Mikor emelkedik jogerőre a msodfokú ítélet . A másodfokú bíróság helybenhagyó végzése ügydöntő határozat, amelyet röviden indokolni szükséges. Az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása Abban az esetben, ha az elsőfokú bíróság helytelenül alkalmazta a büntető jogszabályokat és amennyiben az ítéletét ez okból nem kell hatályon kívül helyezni, a másodfokú bíróság az ítéletet megváltoztatja és a törvényeknek megfelelő határozatot hoz. Súlyosítási tilalom Az elsőfokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, a vádlott büntetését, illetve a büntetés helyett alkalmazott intézkedést súlyosítani a másodfokú eljárásban csak akkor lehet, ha a terhére fellebbezést jelentettek be.
16:07 Ameddig nem tesz le a haszonélvező biztosítékot, addig nem mehet vissza az ingatlanba. 2016. 12:49 Legalább te érted, amit írsz? Nem volt ügyvéded? nytina79 2016. 11:20 Érdeklödnék, hogy meg nyertem egy tárgyalást haszonélvezet és tulajdon jog, a haszonélvezeti jogot felfüggesztettem, mivel nem rendeltetés szerűen használták az ingatlant, ezért biztosíték adásáig, fel van függesztve, fizetni kell 960 e /FT OT, de erre volt 15-napja, de meg kell határoznia hogy a végzés mely részével nem ért most meg kaptam ugyan azt a végzést, csak mellékelve, egy papirt, hogy, VÉGZÉS A bíróság megállapítja, hogy az ítélet xy napján jogerőre emelkedett és végrehajtható vá ezzel vége? Másik kérdésem, hogy nem tudja a végrehajtó az összeget be hajtani mert nincs miből, és börtönben van, ha ki szabadul vissza kell engednem, a házba? akkor is ha nem fizet? De a szülöi házat ha meg terhelem, hogy jegyezzenek be rá mint tulajt, ezzel az ö a ki nem fizetésig még mindig nem mehet oda be? gitron 2008. 21.
chevron_right Fizetés nélküli szabadság gyermekszületés kapcsán: kérvényezés és megszüntetés hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt // Czeglédi Bernadett munkajogi és társadalombiztosítási szakértő 2019. 12. 04., 12:35 Frissítve: 2019. 05., 19:59 A szülő általában nem foglalkozik azzal, hogy gyermeke születése után éppen milyen elnevezésű távolléten van. Fontossá válik azonban, ha a szülő változtatni szeretne ezen, visszamenne dolgozni, újabb baba érkezik, vagy újra fizetés nélküli szabadságon lenne. Ilyenkor nem árt tudni, mikor, mire van lehetőség, továbbá milyen határidőket kell figyelembe venni. A munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény) 127–133. §-a rendelkezik a szülési szabadságról és a fizetés nélküli szabadság szabályairól. A gyermek megszületésekor először a szülési szabadság időtartama következik, amelyet – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen.
A szülési szabadság egy egybefüggő 24 hetet jelent az anyának, amely örökbefogadás esetén is jár. Ha az ellátásokkal párhuzamba állítjuk, ez szokott lenni jellemzően a csecsemőgondozási díj időszaka, azonban a munkajogi definíciót és a mögötte lévő ellátást nem szabad összekeverni, és egyenlőségjelet sem teszünk közzé. Jellemzően a szülési szabadság letelte után következik a fizetés nélküli szabadság időszaka. A jogszabály a következőképpen rendelkezik: 128. § A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni; 130. § A munkavállalónak gyermeke személyes gondozása érdekében – a 128. §-ban foglaltakon túl – fizetés nélküli szabadság jár a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély, gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt. Ha a gyakorlatban nézzük, akkor sok munkáltatónál a szülési szabadság után automatikusan megadják a fizetés nélküli szabadságot, külön kérvényezés nélkül, lévén az anya otthon van a gyermekével és jelezte is otthonmaradási szándékát.
A fizetés nélküli szabadság több esetben járhat a munkavállalónak. Vannak a törvény adta kötelező esetek, mint az anyának gyermeke ápolására. Ezeken felül lehetnek nem kötelező esetek, amikor a munkáltató mérlegeli, hogy hozzájárul e a munkavállalója ilyen formájú hosszabb idejű távollétéhez. A nevéből is kiderül, hogy itt a szabadságnak egy olyan formájáról ejtünk szót, amit a munkáltató biztosít a munkavállalója számára, de munkabér erre az időre nem jár. A fizetésnélküli szabadságnak vannak kötelező esetei, amikor a dolgozó kérelmére a munkáltatójának biztosítania kell a szabadságot és van mikor egyéni döntésén múlik az engedélyezése. 2013. január 1 óta megváltoztak a fizetés nélküli szabadság szabályai, azóta viszont érintetlen a törvény ezirányú rendelkezése. A fizetés nélküli szabadság kötelező esete: Fizetés nélküli szabadság jár addig, míg a gyerek a három évet be nem töltötte, abból a célból, hogy a gyermeket gondozza (ez a gyed időszaka), de ezen felül még jár addig is, míg a gyerek tíz éves nem lesz, és míg a gyest folyósítják.
A munkavállaló az alanyi jogon járó fizetés nélküli szabadságot bármikor – a fenti időtartamok betartásával – megszüntetheti, a munkáltató azonban nem. Amennyiben a fizetés nélküli szabadság nem a munkavállaló nyilatkozata, hanem a törvény alapján szűnik meg, úgy a megszűnés bejelentésére vonatkozó előzetes határidőt nem kell alkalmazni. A munkavállaló a fentiektől eltérő esetben is igényelhet a munkáltatótól fizetés nélküli szabadságot, azonban ebben az esetben a munkáltató mérlegelési jogkörében jogosult eldönteni, hogy azt engedélyezi-e, illetve ha igen, milyen feltételekkel. Társadalombiztosítási szempontból fontos megjegyezni, hogy amennyiben a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon van, a biztosítása szünetel, így az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultsága érdekében egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége keletkezik. Nem szünetel azonban a biztosítás és ezáltal nem keletkezik egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség sem, amennyiben a munkavállaló a törvényben biztosított, fentebb felsorolt okok miatt igényelte a fizetés nélküli szabadságot.
Nyugdíj szempontból a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása saját jogú nyugellátás, amely öregségi teljes nyugdíjnak minősül. Ez a nyugellátás "végleges" nyugdíj, azaz ha a hölgy betölti a születési éve szerinti öregségi nyugdíjkorhatárát, nem történik átszámítás akkor sem, ha dolgozott a "nők 40" nyugdíj mellett. A kedvezményes nyugellátás igénybevételétől járulékfizetés hiányában további szolgálati időt ugyanis nem szerezhet a hölgy keresőtevékenység esetén sem. (A saját jogú nyugdíj melletti keresőtevékenység esetén teljes járulékfizetési mentesség illeti meg a nyugdíjast. )
Remélem sikerült jó pár – pl. az internetes fórumokon olvasható-valótlan, téves információt tisztáznom a fent leírtakkal!