A Lánchíd megépítésével kapcsolatban mindenkinek Széchenyi István neve ugrik be elsőként, esetlegesen még a két Clark, a tervező William Tierney Clark és az építésvezető Adam Clark neve ismerős. Azonban a hídon a Széchenyi család mellett egy másik család címere kapott helyet, ugyanis volt még egy ember, aki nélkül semmiképp nem épülhetett volna meg a híd. Ő Sina György volt, a híd főrészvényese, fővállalkozója. A magyar állammal ő kötött megállapodást 1838-ban a híd megépítésére. Lánchíd 1864, 1. kerület. Ahhoz, hogy egy ilyen hatalmas vállalkozást meg lehessen valósítani, a dúsgazdag bankár pénze, befolyása és üzleti érzéke kellett. Sina a Széchenyihez fűződő barátsága miatt vállalta a beruházás hatalmas kockázatát. Annak ellenére vett részt a vállalkozásban – nagyon sok pénzzel –, hogy tisztában volt vele: a befektetés nagyon lassan, évtizedek alatt fog megtérülni. Sina György portréja (Kaufmann Handel képe) A híd ugyanis rendkívül sok pénzbe került. Az építésre ugyan egy részvénytársaság jött létre, azaz bárki vehetett részvényeket, ám a híd valójában kifejezetten rossz üzlet volt, a részvények nagy része a kibocsátók nyakán maradt, a legtöbb részvénnyel Sina György rendelkezett.
A címerek tehát 1852 tavaszán felkerültek a hídra, külön nagyobb ünneplés nélkül. Azonban a címerek 1852-es elhelyezése egy nagyon súlyos félreértésre adott alapot, és szinte minden ismertető, sőt a szakirodalom is átvette. A címereket ugyanúgy Marschalkó János műhelye készítette, mint az oroszlánokat, ezért sok helyen olvasható az, hogy az oroszlánok is ekkor, 1852-ben kerültek a helyükre. Ezt a Lánchíd néhány ábrázolása is "megerősíti". Ám ezek az ábrázolások egy olyan eredeti rézkarcot vettek alapul, amelyek még 1842 előtt készültek, ezért nem szerepelnek rajta az oroszlánok. Ideológiai zavar: a pilonokon a Rákosi-címer, a lámpákon a Kossuth-címer, a hídfőnél meg egy grófi, a Széchenyi-címer és egy bárói, a Sina-címer, mindez 1962-ben (fotó: Fortepan/Főfotó) Tehát 1852-ben a címereket helyezték el a már eleve ott lévő oroszlánok talapzatán. E címerek a budai oldalon a mai napig láthatók (a pestiről a háború után eltűntek, illetve nem állították helyre), hirdetik annak a két férfinak a barátságát és üzleti összefogását, akiknek a Lánchíd megépítése köszönhető: Széchenyi Istvánét és Sina Györgyét.
Írta: Balázs Zsuzsanna | Képszerkesztő: Virágvölgyi István Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: Szépségek és szörnyetegek Mar 18, 2022 Az alul- és felüljárók aranykora Budapesten Ha a huszadik századi városok legjellegzetesebb építménytípusait kellene megnevezni, az alul- és felüljárók biztosan közöttük lennének. Előtte ugyanis alig épültek ilyenek, hiszen a forgalom nagysága egészen addig nem okozott gondot. Ugyanakkor, bármilyen is lesz a jövő közlekedése, biztosak lehetünk abban, hogy annyi új többszintes kereszteződés nem fog születni már, mint az elmúlt száz évben. Sőt, itt-ott eltűnőfélben is vannak ezek a megoldások: egyre több városi felüljáró bontását tervezik, aluljáróból pedig már többet is betömtek Budapesten. A korabeli fotók azonban nem csak azt mutatják meg, milyen volt az a kor, amelyben ezektől a megoldásoktól várták az élhetőbb városok megszületését, de azt is, milyenek voltak utcáink, tereink az alul- és felüljárók megszületése előtt.
|z 963-208-718-6 |w 905842 |t Mágia. |z 963-208-727-5 |w 908690 |t Tájak, városok, emberek |w 928186 |t Bébi vagy az első szerelem. |d [Budapest] Helikon 2002 |k Márai Sándor művei |z 963-208-777-1 |w 928194 |t Írók, költők, irodalom |w 1033829 |t Sirály |w 1033837 |d [Budapest] Helikon 2004 |z 963-208-871-9 |w 1075759 |t Lucrétia fia kötetben meg nem jelent elbeszélések Márai Sándor |w 2504655 |t Napnyugati őrjárat egy utazás regénye Márai Sándor |w 2504692 |t Ajándék a végzettől. |z 963-208-898-0 |w 2528873 |d [Budapest] Helikon 2005 |z 963-208-876-X |w 2556621 |t Idegen emberek. |z 963-208-919-7 |w 2562126 |z 963-208-966-9 |w 2591580 |z 963-208-963-4 |w 2591672 |t Féltékenyek. |d [Budapest] Helikon 2006 |z 963-208-991-X |w 2603566 |z 963-227-033-9 |w 2604546 |z 963-227-034-7 |w 2604548 |z 963-227-035-5 |w 2609434 |z 963-227-041-X |w 2620111 |z 963-227-037-1 |w 2620112 |z 963-227-039-8 |w 2620114 |z 963-227-028-2 |w 2620170 |t Kabala. |z 963-227-054-1 |w 2626973 |z 963-227-052-5 |w 2627554 |t Sértődöttek.
Reprezentatív műfajai a vallomás, a napló, ám e kifejezetten önéletrajzi jellegű formák ellenére is keveset lehet tudni életútjáról, az eseménytörténet több adata ellentmondásos. Az természetesen bizonyos, hogy Kassán született 1900. április 11-én, pontosan öt évvel korábban, mint József Attila. Atyai ágon ősei a 17. században Drezda környékéről vándoroltak Magyarországra, családnevük – Grosschmied – a garaskovács mesterségre utal. A család a 19. században elmagyarosodott, s a módos kassai polgársághoz tartozott. Márai nagyapja pénzügyi tanácsos volt, apja az ügyvédi kamara elnöke. Anyai ágon morva származású ősökről lehet tudni, ez a család is elmagyarosodott. Az anyai nagyapának bútorgyára volt, a második házasságából született meg az író édesanyja, aki tanítóképzőt végzett. A nagybácsik között híres jogtudósok voltak – Budapesten és Bécsben is. Márai Sándor öccse Radványi Géza (1907–1986) néven vált világhírű filmrendezővé (Valahol Európában). Iskolai tanulmányait Kassán kezdte, majd – az ellentmondásos adatok szerint – Eperjesen vagy Gödöllőn folytatta.
1923-ban összeházasodtak, és hatvanhárom évig, Lola haláláig együtt maradtak. Kapcsolatuk mindig viharos volt. Igaz, Lola nyugalma jó hatással volt az íróra, mégis sokszor kevésnek bizonyult ahhoz, hogy Márai temperamentumát csillapítsa. Több, mint 10 évvel később, 1936-ban számos problémával küzdöttek a házasságukban, és egy ideig külön is éltek egymástól. Úgy tűnt, hogy sikerült megoldani a nézeteltéréseiket, mert Márai egyházi kereteken belül is feleségül vette Lolát, ezzel pedig megvédte zsidó származású szerelmét. Márai Sándor és Lola Forrás: Három évvel később óriási tragédia érte őket: első közös gyermekük, Kristóf pár héttel a születése után vérzékenységben meghalt. Kisfia elvesztése miatt Márai múlhatatlan fájdalmat érzett, és ez csak akkor enyhült, amikor 1944-ben megismerkedett az akkor hároméves Babócsay Jánoskával. Lolával az emigráció mellett döntöttek, a kisfiút végül örökbe fogadták, és 1948-ban elhagyták az országot. Titkos szereleme: Mezei Mária Mezei Mária ünnepelt színésznő volt, és épp egy sikertelen házasságból lépett ki, amikor megismerkedett Máraival.
17:47 18 kanizsai, illetve Kanizsa környéki, valamint távolabbi vidékről érkező dalkör találkozott csütörtökön a VOKE Kodály Zoltán Művelődési Házban. Az intézményben székelő MOL Bányász Nyugdíjas Klub nótakedvelő csapata, a MAMIK immár 15. alkalommal szervezték meg az összejövetelt. Kalandregényt írt a zalai Vörös Kereszt munkatársa 2022. 16:16 A hold hősei – a vörös kereszt rejtélye címmel írt könyvet Dömötör László, a Vöröskereszt Zala Megyei Szervezetének szociális és jogi munkatársa. A kalandregény már elérhető, de a hivatalos bemutatója még várat magára. A kötet célja, hogy megismertesse a fiatalokkal a Vöröskereszt történetét. Több mint száz diák indult az az Arany János Járási Szavalóversenyen 2022. márc. 31. 17:35 32. alkalommal rendezték meg az Arany János Járási Szavalóversenyt a Rozgonyi Úti Általános Iskola szervezésében tegnap délután. A versmondó versenyre a város iskoláiból és óvodáiból érkeztek a gyerekek. A Zala megyei döntőbe a négy korcsoport győztesei jutottak tovább.
A Shakespeare életét igazoló adatok meglehetősen hiányosak, emiatt később a személyisége, de főleg a műveinek szerzői hitele is megkérdőjeleződött, ezektől a véleményektől függetlenül azonban a művelődéstörténet valós önálló személynek és szerzőnek tekinti. 145 antikvár könyv
[1] Számos személyt figyelt meg, többek között Kenedi János történészt is. Levélváltásukat az Élet és Irodalom közölte le. A levélváltást komoly vita követte a sajtóban. [2] Az ügynökmúltjáról szóló önéletrajzi ihletésű regénye Az áruló. Filmregény címmel jelent meg. [3] Ménes Attila, Tar Sándor közeli barátja szerint Tart azért tudták beszervezni, mert homoszexuális volt, és ezt titkolta – Ménes így mutatta be Tar történetét Bihari című drámájában, [4] és ezt a magyarázatot Tar Sándor sem cáfolta a sajtónak adott interjúiban. [5] Ugyanakkor Ménes azt is elmondja, hogy ügynökként Tar Sándor túlteljesítette az elvárásokat: nem volt tekintettel a besúgottakra, olyan információkat is kiadott a hatalomnak, amelyeket titokban tarthatott volna. Művei [ szerkesztés] A 6714-es személy (elbeszélések, Magvető, Budapest, 1981) Mért jó a póknak? (elbeszélések, Szépirodalmi, Budapest, 1989) A te országod (válogatott és új novellák, Századvég, Budapest, 1993) Ennyi volt. Novellák; Cégér, Bp., 1993 Minden messze van (kisregény, Határ Könyvek, Debrecen, 1995) A mi utcánk (regény, Magvető, Budapest, 1995) Ennyi volt (novellák, Cégér, Budapest, 1993) Szürke galamb.