Mivel az egyetemi kártya a bérleteket elektronikusan tárolja, így azok mindkét helyen belépőkártyaként is használhatók – tájékoztat Fülöp Andrea központvezető. Tavasszal indult a fizetési rendszer. Ezzel a szolgáltatással az egyetemi kártya már fizetőeszközként is használható az egyetemi menzákon, büfékben, klubokban, sőt az intézményhez kötődő fesztiválokon: a Nagyerdei Víztoronyban és a Campus Fesztiválon is. A kártyabirtokosok vásárlás előtt kártyájukat előzetesen feltölthetik a weboldalon a profiljukban, vagy az UniPass App-on keresztül bankkártyával, illetve a kijelölt feltöltő pontokon bankkártyával, vagy készpénzzel egyaránt. Az egyetemi kártya rendezvény beléptetésre is használható. Idén először debütált a júniusi Dolgozói DErbi-n, ahol több ezer résztvevő beléptetése vált gördülékennyé általa. Üzletek is adnak rá kedvezményt Az UniPass kártya a Debreceni Botanikus Kertbe ingyenes belépésre nyújt lehetőséget, de egyre több elfogadóhelyen jogosít kedvezményes vásárlásra is. A legnépszerűbbek a LIBRI, a Praktiker, a FŐNIX Rendezvényszervező és a FÓRUM üzletei által kínált kedvezmények, de méltán mutatkozik egyre nagyobb érdeklődés az Aquaticum Debrecen SPA által kínált dolgozói kedvezmény iránt is.
A Debreceni Egyetem UniPass Kártyaszabályzatának 3. §. (2) pontja értelmében "A kártya elvesztése, megrongálódása vagy megsemmisülése okán, valamint a kártyabirtokos névváltozása miatt történő új kártya igénylésekor valamennyi kártyabirtokosnak pótlási díjat szükséges fizetni, melynek összege a 2. sz. melléklet szerinti díj. " Ennek mértéke 2. 500 Ft. UniPass kártyáját Profiljába belépve tudja letiltani, majd ezt követően kártyáját ismételten megigényelheti. A kártyagyártás 2 hetes ciklusokban történik. Ezúton tájékoztatjuk kártyabirtokosainkat, hogy aktív kártyájának letiltásával új kártyájának elkészüléséig néhány szolgáltatás ideiglenesen nem lesz elérhető. Kártyáját nem fogja tudni használni: beléptető rendszereknél (épületek, kollégiumok): könyvtári olvasójegyként fizetőeszközként a gépjármű beléptető rendszerben, amennyiben a rendszám felismerés átmenetileg nem működik (így előfordulhat, hogy gond lehet a behajtással) az ÁOK tantermeiben lévő beléptető rendszereknél az egyetemen kívüli elfogadóhelyeken vásárlói kedvezmények igénybe vételénél.
törvény 4. § a) pontja szerinti fogyatékos személy; c) fogyatékos személyt kísér (legfeljebb 1 fő); d) a miniszter által kiadott szakmai belépővel rendelkezik; e) legalább 400 fős taglétszámmal rendelkező, országos hatáskörű közgyűjteményi szakmai szervezet tagja; f) közoktatásban dolgozó pedagógus; g) a 70. életévét betöltötte. A muzeális intézmények állandó és időszaki kiállításait 50%-os kedvezményes belépődíj fizetésével látogathatja az EGT-állampolgár: a) diákigazolvány felmutatásával; b) 62 év felett. A MODEM – bár a törvényi előírás az időszaki kiállítóhelyek esetében ezt nem teszi kötelezővé – a tárlatai többségénél alkalmazza ezeket a kedvezményeket. Hungary Card: A Magyar Turizmus Kártya tulajdonosok annak felmutatásával 50% kedvezmény kapnak a teljes árú (kombinált) belépőjegy árából maximum 2 fő részére. Debreceni Egyetem UniPass Kártya: A Debreceni Egyetem UniPass Kártya tulajdonosok annak felmutatásával 70% kedvezmény kapnak a teljes árú (kombinált) belépőjegy árából. Fontos információk az kiállításokról: Kulturális központunkban csak vakvezető, mozgássértült-segítő, terápiás és egyéb segítőkutyákat tudunk fogadni.
Az 5/6 tulajdonosának két örököse van. A kérdés: az egyik örökös eladná az őt illető 5/12 részt, vagy csak az 5/12 mínusz a ráeső 100m2/2 vagyis 50 m2 adhat el? Földmérő által készített kizárólagos használati rendet tartalmazó vázrajz egzaktul meghatározza valamely osztatlan közös tulajdonostárs a tulajdoni hányadától eltérő többlethasználatát. A vázrajz alapján készíthető ügyvédi okirat az ingatlan-nyilvántartásba is benyújtható. A közhiteles ingatlan-nyilvántartás és az említett okiratok biztosítják harmadik személy vevő többlethasználatát is. A harmadik személy vevő az adásvétele során mindig tulajdoni hányadot vásárol és, mint eladója jogutódja ezáltal jogosult a tulajdoni hányadhoz képest eltérő mértékű használatra. A szomszédaim idősebb emberek, nem akarnak már földműveléssel foglalkozni ezért felajánlották, hogy a hátsó kertjüket (belterületi ingatlan, kivett lakóház, udvar besorolású telek hátsó része) eladnák nekem. Ehhez meg kellene osztani az ingatlanjukat, hogy a hátsó kertjeiket kitevő 400-600 m2-nyi telekrészt határrendezéssel az én ingatlanomhoz csatolhassam.
Gyakran találkozunk olyan ügyletekkel, melynek során osztatlan közös tulajdonú ingatlanon valósul meg egy-egy új lakásépítés, vagy ilyen ingatlanon található a megvásárolni kívánt használt lakás. Hitel és CSOK egyaránt igényelhető ebben az esetben is, ha benyújtjuk az ehhez szükséges Használati megállapodást! Gyakori kérdés, így összefoglaljuk, hogy mit kell tartalmaznia a Megállapodásnak, mire figyeljünk az elkészítésénél. Használati megállapodás A Használati megállapodás osztatlan közös tulajdonú, vagyis közös helyrajzi számon lévő ingatlanok használatának megosztásáról szóló szerződés. Ha ilyet kell készíttetnünk a banki finanszírozáshoz, ügyeljünk arra, hogy csak ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyzői okiratba foglalt formában fogadható el. Kötelező tartalmi elemek A Megállapodásban szerepelnie kell az ingatlan összes tulajdonosának, haszonélvezőjének, használati jogosultsággal rendelkező személynek. Fel kell tüntetni a legfontosabb személyes adataikat (név, születési hely, idő, anyja neve, lakcím, állampolgárság, cselekvőképesség).
Hogyan lehetne ezt leválasztani önállósítani? Az új törvény szerint lehet e valamennyit beépíteni építési engedély nélkül? Több felépítmény egy telken azért alakul ki, mert a telek nem megosztható. Az illetékes önkormányzat építésügyi hatósága hatáskörébe tartozik ennek eldöntése. Önálló helyrajzi számra társasházasítás útján kerülhet az Ön 700 m2-es területe a felépítménnyel. Ehhez valamennyi tulajdonostárs egyetértése és a társasház alapító okirat aláírása is szükséges. Jó megoldás lehet még, ha a tulajdonostársak a fennálló használati jogviszonyok alapján természetbeni kizárólagos használati megállapodást kötnek. Ehhez egy földmérő által készített vázrajz is mellékelhető. Ilyen esetben a tulajdoni hányadok önállóan jelzálogjoggal terhelhetőek. Testvéremmel fele-fele arányban van egy házunk ahol Ő él egyedül. A házat én szeretném eladni, de Ő sokat akar érte kérni, kb annyit szeretne a fele házért, mint amennyit az egész ér. A részemet nem tudja megvenni. El tudom- e adni az én részem valakinek, ami egy osztatlan közös?
Az azért elég naiv hozzáállásnak tűnik, hogy megveszem a telek elenyésző hányadát és onnantól majd én fogok dirigálni a többségnek. Ha máskor telket veszel, legalább menj el és nézd meg előtte (lehetőleg ne fényképen). Ha körültekintő akarsz lenni, akkor akár ilyen esetekben a szomszédokhoz is be lehet csengetni. Ők töbet tudnak elmondani a telkedről és a társakról, mint az eladó. 2008. 07:45 2008. 18:19 Köszönöm az eddigi válaszokat! Nanemaaa sajnos tudom, hogy igazad van. Összvissz kétszer néztem meg az ingatlant, de mindig úgy, hogy a tulajjal mentem, vagyis eleve "rendet rakott" az ingatlanon, hajléktalanokat nem láttam akkor sehol. Apukám mondta, sajnos ő is utólag, hogy van olyan ember, aki hetekig nézeget egy ingatlant, úgy is, hogy nem szól előre, hogy elmegy, csak körbeszaglász és csak azután veszi meg. Sajnos én ezt tényleg elbaltáztam, most iszom a levét. Mindenesetre akkor simán eladhatom és mondhatom az új vevőnek, hogy szóbeli megállapodás van, és megmutatom neki, hogy mely telekrészek vannak az én használatomban.
Töretlen bírói gyakorlatként hivatkozott arra, hogy ha a felek között létre is jött megegyezés, a körülmények lényeges megváltozása miatt a sérelmet szenvedett fél a bíróságtól kérheti a használat módjának megváltoztatását. Az első fok helyt adott, a másodfok elutasította a kereseti kérelmet. Felülvizsgálati kérelmében a felperes abban határozta meg a jogszabálysértést, hogy a jogerős ítélet a közös tulajdon hasznainak szedésére vonatkozó, a tulajdoni hányadokat e tekintetben kiindulási alapnak tekintendő szabálya ellenére nem adott helyt a teljes perbeli ingatlanra bevételként jelentkező bérleti díjak tulajdoni hányad szerinti felosztása és ez alapján az alperesek marasztalása iránti kereseti kérelemnek. A felperes a Ptk. 5:74., 5:75. és 5:79. §-ára hivatkozott, arra utalva, hogy e jogszabályhelyek alkalmazását mellőzte a másodfokú bíróság, holott ezek alapján pernyertes lehetett volna. A keresetnek és a felülvizsgálati kérelemnek is az volt a ténybeli alapja, hogy a peres felek között nem jött létre megállapodás sem a használati rendről, sem a bérleti díjak felosztásáról.