Úttörő kutatás zajlott a C-vitamin rákellenes hatásával kapcsolatban. Egy amerikai egyetem kutatói vizsgálták nagy adagú, intravénásan beadott C-vitamin hatásait egy betegcsoporton és azt találták, hogy hatékonyan pusztította a rákos sejteket, míg az egészséges sejteket nem károsította. A kutatás azonban drága, a folytatás a gyógyszerlobbinak nem érdeke. Az 1970-es években Linus Pauling Nobel-díjas amerikai vegyész által kezdeményezett kutatások eredményeit felhasználva az új kutatás során nagy adag C-vitamint vittek be emberi petefészeksejtekbe. Vitamin infúziók, injekciók | dr. Tamasi József - Belgyógyászat, természetes gyógymódok, életmód. A vizsgálatok laboratóriumban in vitro folytak, egyidejűleg egerek és 22 ember is alanya volt a tesztnek. A vizsgálatok mindhárom modellben kedvező eredményeket mutattak, a C-vitamin hatékonyan célozta meg a petefészekrák sejtjeit, és elkerülte az egészséges sejteket. A nagy adagú C-vitamin hasznát a hagyományos kemoterápiás kezelésekkel (ami minden sejtet elpusztít, a rosszindulatú daganatos és egészséges sejteket egyaránt, ami végül a beteg halálához vezet) kapcsolatban is megfigyelték.
A C-vitamin valószínűleg a legismertebb és a legtöbbet használt vitamin. Bár a vitamin a skorbut ellen védő szerepéről kapta tudományos nevét: aszkorbinsav, napjainkban jelentőségét már nem a súlyos vitaminhiányos állapotok megelőzésének, mint inkább antioxidáns, sejtvédő, rákölő és megelőző hatásának köszönheti. A C-vitamin erőteljesen véd a szív és érrendszeri betegségekkel, valamint a rákkal szemben. Erősíti az artériák kollagén-szerkezetét, csökkenti a teljes koleszterinszintet és a vérnyomást, emeli a "jó típusú" HDL-koleszterinszintet, és megakadályozza a vérrögképződést. A C-vitamin jelenléte megakadályozza a gyomorban a rákkeltő nitrozaminok képződését, melyeknek szerepük lehet a gyomorrák kialakulásában. A C-vitamin hiány kapcsolatban van a nyelőcső és gégerákkal is. A vitamin fontos szerepet játszik az immunrendszer működésében is. Bár vírus és baktériumellenes hatása is bizonyított, fő hatását az immunrendszer hatékonyságának fokozásán keresztül fejti ki. Növeli a fehérvérsejtek számát, fokozza működésüket, ezenkívül emeli a vírusfertőzés valamint a rákbetegség leküzdésében fontos szerepet játszó interferon szintjét a vérben, és fokozza a csecsemőmirigy (thymus) működését is.
( forrás) Tartósítószer. A methylparabent tartalmazó termékek növelhetik az UVB által okozott károsodást a bőrben. Bár ez nem biztos, tanácsos methylparaben-tartalmú termékek mellett (meg amúgy is, mindig:)) fényvédőt használni. Részletesebb információ a parabénekről a futuredermen. Tartósítószer. Részletesebb információ a parabénekről a futuredermen. Tartósítószerként használt parabén. Részletesebb infó a parabénekről a FutureDermen. Szőlőcukor és ("sima") cukor erjesztésével előállított természetes eredetű, Ecocert által is jóváhagyott sűrítőanyag, mely segít abban, hogy a folyós termék sűrűbb, zselésebb állagúak legyenek. Az EDTA az ethylenediaminetetraacetic acid(etilén-diamin-tetraecetsav) rövidítése. Stabilizáló és segédanyagként használatos a kozmetikumokban, mely elősegíti, hogy a krém megőrizze állagát, illatát (enélkül az összetevők hajlamosak a víz ásványi anyagaival reakcióba lépni, nem kívánt változásokat okozva ezzel a krémben). A citromfűolaj fő alkotórésze. Megtalálható még a verbéna, a citrom és a narancs illóolajában is.
Míg Etiópia 5, 5 milliárd facsemetét ültetett, Burkina Faso mindössze 16, 6 millió, Csád pedig alig több mint egymillió fát telepített, és ami még rosszabb, az eddig telepített faállomány nyolcvan százaléka szinte azonnal elpusztult. Nagy Zöld Fal a sivatag peremén – álom vagy valóság? - Greendex. Dennis Garrity, a kenyai székhelyű Agrárerdészeti Világközpont vezető munkatársa szerint a Nagy Zöld Fal projekt a kezdetektől fogva inkább politikai magamutogatásra szolgált, mintsem átgondolt élőhely-mentési terv lett volna. Mégsem bizonyult hiábavalónak a grandiózus kezdeményezés: a projekt ösztönzésére a Száhil övben élők rengeteg változást vittek végbe, kutakat ástak, gátakkal és teraszokkal blokkolták a víz elfolyását, új élőhelyek jöttek létre, melyek segítik a zöld növényzet életben maradását, még úgy is, hogy nem valósult meg a tervezett összefüggő esőerdő-övezet – állítja Chris Reij, a Világ Erőforrásai Intézet (WRI) fenntartható földgazdálkodásért felelős szakértője. A létrejött mozaikos tájszerkezet a terület mikroklímáján is módosított az évek alatt, így nagyobb hozammal szolgálnak a szántóföldi kultúrák.
Egykor füves szavanna borította, az elhúzódó aszályok viszont megváltoztatták a térség klímáját. A Szahara évről évre óriási területet hódít el a Száhel övezet lakóitól, akik a sivatagi forróság és szárazság miatt kénytelenek folyamatosan délebbre költözni. A hatalmas kopár térség kettészeli az egész afrikai kontinenst. A terület az éghajlatváltozás frontvonalán van, ahol a helyi lakosok milliói szembesülnek a globális felmelegedés okozta pusztító hatással. 50 éve már óriási tragédia volt Amikor 1968 és 1974 között elmaradtak az esők és tartós szárazság sújtotta az övezetet, 250 ezer ember halt éhen. A "Nagy Zöld Fal" fogja megmenteni Afrikát. Millióknak kellett elhagyniuk a lakóhelyüket. A csapadék mennyisége mára főleg csak a köles termesztéséhez megfelelő. Az év csapadékos napjainak a száma egyre csökken. Az elmúlt években pedig súlyos aszályok sújtották a térséget és egyre gyakoribbá váltak a por- és homokviharok. A Nagy Zöld Fal 780 millió hektár elsivatagosodott területen húzódna Ezen a területen az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint jelenleg 232 millió ember él.
2018. május 9. Nagy zöld fal 2019. 12:04 A Pánafrikai Nagy Zöld Fal Ügynökségnél (APGMV) tett látogatást Dr. Somogyi Norbert, a NAIK (Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ) főigazgatói tanácsadója 2018 áprilisában az együttműködési lehetőségek feltérképezésének érdekében. A szakmai látogatás a KKM TDF anyagi támogatásával és a rabati magyar nagykövetség szervezésével valósult meg. Az egyeztető megbeszélés és terepprogram alapján elmondható, hogy az ügynökség egy olyan, nemzetközi szinten is ismert és elismert partnere lehet a magyar nemzetközi fejlesztéspolitikai kezdeményezéseknek, akivel közösen dolgozva hazánk hangsúlyosan kifejezésre juttathatja a klímaváltozással és migrációval kapcsolatos, az afrikai országokok támogatását célzó erőfeszítéseit. A partnerség ugyanakkor a magyar kutatás számára is jelentős tapasztalatokat adhat a klímaváltozás következményeire való fölkészülésben, az arid (sivatagos) körülmények között kialakult sok évszázados tapasztalatok megismerésével az alkalmazkodást segítő gazdálkodási formák tökéletesítésében.
Az ültetett élő fákból álló fal, amelynek projektjét szenegáli tisztviselők ismertették a tavaly decemberi koppenhágai klímacsúcson, a tervek szerint Szenegál és Dzsibuti között keresztben teljes egészében átszelné a fekete kontinenst. "A fal létrehozásának fő célja, hogy gátat vessen a sivatag előrenyomulásának" – nyilatkozta Abdoulave Wade projektvezető. Az ENSZ IPCC jelentése szerint a Szahara déli peremén sorakozó nyugat- és közép-afrikai országokban a globális felmelegedés hatására a csapadékmennyiség jelentős mértékben csökkenni fog, és számos területet érint az elsivatagosodás veszélye. A gabona elpusztul, a talaj erodálódik – tönkretéve a mezőgazdaságból élő lakosságot. Előrejelzések szerint amennyiben a trend folytatódik, 2025-re Afrika mezőgazdasági területeinek akár kétharmadát is elnyelheti a Szahara homokja. Nagy zöld fal serial. "A fák mindig is hatékonyan gátolták a sivatag terjeszkedését. Útját állják a szélbetöréseknek, a homokviharoknak, a gyökérzet javítja a talaj egészségét, élénkíti a talajéletet, s ezzel jelentős mértékben csökkenti az eróziót is" – jelentette ki Patrick Gonzáles, a kaliforniai Berkeley Egyetem Erdészeti Központjának munkatársa.