A Város egyik leghíresebb köztere a Piazza Navona, mely hangulatos éttermekkel, kávézókkal, gyönyörű kutakkal és izgalmas, szellemes történetekkel teli palazzókkal van körbevéve. Az egykori munkásnegyed, a bohém, hangulatos Trastevere mára a turisták egyik kedvelt úti célja lett, ha itt járunk, semmiképpen ne hagyjuk ki valamelyik kockás terítős ristorantét. De ez csak tíz fontos nevezetesség, Róma azonban egy életre is elegendő titkot rejt, ha már a fent felsoroltakat kipipáltuk. A Colosseum az örök város jelképe, az ókori Róma óriási méretekkel rendelkező amfiteátruma. Alaprajz szerint két görög színház összeillesztésének az eredménye ez az ókori római találmány. Az aréna ellipszis alakú, melyet több emeletnyi magasságú ülőhely övez. Itt helyezkedett el a nézőközönség, hogy a látványosságokat szemlélje. A Colosseum i. sz. 80-ban épült fel Vespasianus császár ideje alatt. A császár utóda, Titusz avatta fel. Appia római ut unum sint. Teljes befejezésére Domitianus uralkodása idején került sor. A monumentális építmény gladiátor- és állatviadalok színhelyéül funkcionált.
Próbáld ki rövid ideig a rendszeres jakuzzi használatot és rabja leszel!
Ezután az építmény elhagyatott volt egészen a középkorig, amikor is lakónegyednek használták, főként a védettsége miatt. A XIV. és XV. században rengeteg építőanyagot hordtak el a Colosseumból, többek között Róma falainak és a Vatikán építéséhez. Később templomok és paloták építéséhez is felhasználták a köveket. A keleti rész a XVIII. Appia római út. század elején omlott le egy nagy földrengés alkalmával. A régészeti és restaurációs munkálatok a XIX. század elején kezdődtek és még a XX. század végén is folyamatban voltak. A feltárás alkalmával vált világossá, hogy milyen kiterjedt földalatti folyosórendszere volt a Colosseumnak a küzdőtér alatt. Itt voltak a vadállatok ketrecei, gladiátorok helységei, raktárak, stb. Egy olyan rendszert építettek ki, hogy a vadállatokat emelő segítségével juttatták a küzdőtérre, ezzel tökéletes biztonságot nyújtva a nézőknek és a szervezőknek. A biztonság valóban tökéletes volt, amikor a vadállatok az arénában voltak, akkor védőkerítést tettek a nézőtér elé, melyek tetején görgők voltak, hogy még véletlenül se tudjanak az állatok felmászni, és így a közönség soraiba férkőzni, továbbá az aréna körül szervízalagút volt és fülkék.
Az utak katonai és gazdasági eredményeket is jelentettek, amelyek valóban központi szerepet játszottak Róma politikai stratégiájában. A rómaiak a bronzkori infrastruktúrát a kivitelezés egy teljesen új szintjére emelték – írja a ZME Science online tudományos portál. – Ezen utak közül sokat annyira jól megterveztek és megépítettek, hogy ma is ezek képezik a jelenleg működő autópályák alapját: ide tartozik a Via Flaminia és a brit Fosse Way, amelyek autós, kerékpáros és gyalogos forgalmat is lebonyolítanak. A szakemberek szerint hosszú élettartamuk a római mérnöki munka pontosságában és alaposságában rejlik. Római úttípusok és elrendezésük Akárcsak ma, a római közlekedési hálózat akkoriban is különböző típusú utakból állt, és mindegyiknek megvoltak a maga előnyei és hátrányai. Last minute utazás Róma olcsó városlátogatás, akciós Olaszország. Ezek a kis helyi földutaktól a széles, kővel burkolt utakig terjedtek, amelyek településeket, nagyobb városokat és katonai táborokat kötöttek össze. Ulpianus, a 2. századi római jogtudós és korának egyik legnagyobb jogi tekintélye szerint az utaknak ilyen, fő típusai léteztek: Viae publicae: ezek köz- vagy főutak voltak, amelyeket állam költségén építettek és tartottak fenn.
Hagyományos húsvéti ételek Közeleg a húsvét, lassan meg kell tervezni a húsvéti menüt, amelynek minden családban vannak fix, kihagyhatatlan elemei. A legfinomabb húsvéti fonott kalács: videó az elkészítéséről | Mindmegette.hu. Ilyen például a húsvéti sonka tormával és a fonott kalács, amelyeket szinte kötelező elkészíteni húsvétkor. De a töltött tojás, tojássaláta, sárgatúró, pogácsa, sonka- és sajttekercs, a répatorta vagy a linzer sem hiányozhat a húsvéti asztalról. A hidegtálakhoz készíthetünk göngyölt húst, egybesült fasírtot és salátát is. Hogy le ne maradjon semmi fontos a bevásárlólistáról, összegyűjtöttük azokat a recepteket, amelyek részei a hagyományos húsvéti menünek, a levestől a főételen át a desszertig megtaláltok mindent, és a húsvéti reggeli fogásait is elmenthetitek.
Akkor jó a dagasztás, ha a tészta elválik az edény falától, és emeléskor-visszaejtéskor cuffogó hangot ad. A sütő mindig legyen forró, amikor belekerül a tészta. 1. A kalácstésztát ugyanúgy készítsd el, mint a foszlós, fonott kalácsét. lesztés után gyengéden gyúrd át, formálj egy hosszúkás bucit, amit ossz el három részre, majd egyenként nyújtsd kör alakúra. Az első résszel bélelj ki egy kerek, tűzálló cseréptálat. A sonkakrém feléből formálj annyi golyót, ahány szeletre vágod majd akalácsot. A golyókat körben helyezd el a tésztán, fedd be a következő tésztalappal, majd a műveletet ismételd meg. A tetejére tésztalap kerüljön, amit villával felvert nyers tojással kenj meg. Úgy is szép, ha keresztben bevágod, de a tésztából lecsípett darabokból mintát (például egy nyuszit) is formázhatsz a tetejére. Még egy kicsit pihentesd, aztán 200 fokos sütőben süsd szép aranyszínűre. Legfinomabb diós kalács recept. Csírás-diós-sárgarépás barna kalács Elkészítési idő: 1, 5-2 óra Sütési idő: 50 perc Hozzávalók: 30 deka sima liszt, 20 deka teljes kiőrlésű liszt, 1 deci hidegen sajtolt olaj, 2 deci tej (lehet növényi is), 2 tojás + 1 tojás a kenéshez, 2 evőkanál méz, egy csipet só, frissen őrölt bors, 2, 5 deka élesztő (vagy egy zacskó szárított) A töltelékhez: másfél csésze, nagy lyukú reszelőn reszelt sárgarépa, másfél csésze nagyon durvára vágott dió, másfél csésze friss zöld csíra 1.
A cukorszirupot elfelezzük és az egyik felét a dióra, a másikat a mákra öntjük és alaposan összekeverjük mindkettőt. A hűtőben pihentetett tésztát kicsomagoljuk, két részre osztjuk, majd enyhén lisztezett felületen nagyjából 30x40 centis téglalap alakúra kinyújtjuk őket. Megkenjük az egyiket a diós-, a másikat a mákos töltelékkel úgy, hogy a szélén 2-2 centis peremet hagyunk. A hosszabb oldalánál fogva szorosan feltekerjük őket. A két végét, ahol kevesebb a töltelék, levágjuk, majd az egészet középen hosszában kettévágjuk. Az így kapott két tésztát összefontjuk úgy, hogy lehetőség szerint a vágott rész mindig felfelé nézzen. Megformázzuk, majd kivajazunk két 10x23 centis kenyérformát és óvatosan belefektetjük a kalácsokat. Letakarva egy órát kelesztjük. Legfinomabb diós kalács szelet. A teteje opcionálisan lekenhető a kimaradt tojásfehérjével vagy egy egész tojással. Én nem kentem le semmivel. Ezután 190 fokos sütőben 30-35 perc alatt készre sütjük őket.