Az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a felsÕoktatási intézmények munkatársai segítségével befejezÕdött a 2006-os felsőoktatási felvételi ponthatárok meghatározása. A több mint négyezer ponthatár megismerése után látni lehet, hogy a ponthatárok nem magasabbak, mint tavaly. A következő tanévben összesen több mint 93 ezren kezdhetik meg tanulmányaikat. A 2006-os ponthatárok alacsonyabbak a tavalyinál - ez derül ki, ha vetünk egy pillantást a július 26-án meghatározott ponthatárok eloszlására. Felvi.hu - Számokban a 2006-os felvételi eljárás. Ha az alap nappali államilag támogatott (ANÁ) képzéseket vizsgáljuk, kiderül, hogy 9 szakon lett 140 pont feletti a bejutási küszöb, mely az összes képzés 1, 03 százalékát jelenti, míg tavaly ugyanez az arány 1, 60 százalék volt. Idén 83 szakot találunk 131 és 140 között, ez az összes ANÁ képzés 9, 54 százalékát teszi ki szemben a tavalyi 10, 33 százalékkal. Látszik az is, hogy 2005-ben a legnagyobb arányban 121 és 130 pont közé esett a ponthatár, míg idén a 111 és 120 közé. Négy képzésen lett maximális pontszám Amint azt várni lehetett, a pontszámok egyes szakokon növekedtek, máshol csökkentek.
Megvannak a 2007-es felvételi ponthatárok. A Közgáz nemzetközi gazdálkodás szakán és az ELTE kommunikáción a maximális 144 a ponthatár, Debrecenben és Pécsett viszont a minimális 78 is elég a villamosmérnökihez. Az ELTE jogi karát 132 ponttal, a Semmelweis általános orvosiját 137-tel lehet abszolválni. A népszerű gazdasági szakokon mindenütt 120-nál több pont kell a bejutáshoz. Nézze meg táblázatunkat, tudja meg a ponthatárokat! A maximális 144-ből 142 pontot kellett elérnie annak a jelentkezőnek, aki a Corvinus egyetem turizmus-vendéglátás szakára jelentkezett. A turizmus az egyik legnépszerűbb, amit az is bizonyít, hogy szinte mindehol 130 fölött van az államilag támogatott képzés ponthatára. Felvételi ponthatárok - 2006 tanfolyam. A Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakra 144 pont kell. A gazdálkodási és menedzsment szakokra minden intézményben legalább 120 pont kell, a Corvinuson 140. Slágerszakok, slágersulik A legtöbb jelentkezőt vonzó szakok közül a Budapesti Gazdasági Fősikolán a Kereskedelmi Vendéglátóipari és Idegenforgalmi karon a turizmus vendéglátás szakra 135, a Külkereskedelmi Fősikolai Karon a kereskedelem és marketing szakra 128, a nemzetközi gazdálkodás szakra magyar nyelven 130, angol nelyven 131, a Pénzügyi és Számviteli Fősikolai Kar budapesti intézetében a pénzügy és számvitel szakra 121, a gazdálkodási és menedzsment szakra 124 pont kell a bekerüléshez.
Így ezeken a képzéseken lényegesen magasabbak voltak a keretszámok, melyeket az esetek többségében sikerült még túl is lépni. Felvételi ponthatárok 2006 edition. A BME-n például a meghirdetett 400 helyre végül 435 hallgatót vettek fel. Ha összehasonlítjuk a képzést más slágerszakokkal, kiderül, hogy viszonylag kevés ponttal is mérnöknek tanulhat, aki akar. Gyorselemzéseink ezzel véget értek, legközelebb a felvételi adtok részletes, szociológiai igényű vizsgálatával folytatjuk.
Az Országos Felsőoktatási Információs Központ 290 ezer sms-t indít útjára, hogy értesítse azt a 102. 834 jelentkezőt, aki felvételi kérelmén megadta mobilszámát. A napilapok pénteken hozzák le a ponthatárokat. A ponthatárokra több tényező is hatással van: így az államilag támogatott helyek, illetve a jelentkezők száma, felkészültsége, érettségijének eredménye, az adott szak népszerűsége. Felvételi ponthatárok 2006 relatif. (A pontszámok kiszámításáról itt olvashat>>>) Az adatok a nappali, államilag finanszírozott képzésekre vonatkoznak. Az itt fel nem sorolt szakok pontszámaiért ide (excel) vagy ide (rtf) kattintson.
A Kétszintű érettségi katalógus bemutatja a felsőoktatás rendszerét, megválaszolja a leggyakrabban ismételt kérdéseket, és bemutatja a továbblépést kínáló lehetőségek tárházát. A katalógus igényelhető -n.
Ami a ponthatárok mögött van - 3. rész A ponthatárokat elemző cikksorozatunk harmadik részében is két eltérő képzési terület számait vizsgáljuk meg. A pszichológia és a mérnök informatikus szakok a maguk módján idén is slágerszakoknak bizonyultak. Emelkedtek a ponthatárok, vagy sem? A kérdést nem könnyű eldönteni, hiszen a bolognai folyamat egyik legfontosabb elemeként a több mint négyszáz korábbi szak helyett idén alig több mint száz alapszak jött létre. BAON - Ponthatárok 2006: csökkentek tavalyhoz képest. Ezek néhány esetben teljesen megegyeznek a korábbi, "hagyományos" szakkal, ám a legtöbbször azoktól eltérnek, vagy éppen több régi szak "gyűjtőhelyévé" váltak, ezért az összehasonlítás csalóka lehet. Ezen kívül egyes szakok esetében is előfordulhat, hogy míg egy népszerű intézményben keményebben meg kellett dolgozni a bejutásért, addig máshol a kisebb érdeklődés alacsonyabb ponthatárokat eredményezett. Ennek ellenére megpróbáltuk összevetni a két év adatait. Elemzésünkben igyekeztük elsősorban az államilag támogatott nappali szakos alapképzéseket vizsgálni, hiszen a legtöbben az ilyen képzéseket keresik.
tényezői jelölésre használják, tehát: 0! = 1 1! = 1 2! = 2. 1 = 2 3! = 3. 2. 1 = 6 4! = 4. 3. 1 = 24 5! = 5. 4. Binomiális eloszlás feladatok. 1 = 120 Stb. Koncepció A binomiális eloszlás nagyon alkalmas olyan helyzetek leírására, amelyekben egy esemény bekövetkezik vagy nem történik meg. Ha bekövetkezik, akkor siker, és ha nem, akkor kudarc. Ezenkívül a siker valószínűségének mindig állandónak kell maradnia. Vannak olyan jelenségek, amelyek megfelelnek ezeknek a feltételeknek, például egy érme dobása. Ebben az esetben azt mondhatjuk, hogy a "siker" arcot kap. A valószínűség ½, és nem változik, függetlenül attól, hogy hányszor dobják fel az érmét. A becsületes kocka tekercse egy másik jó példa, valamint egy bizonyos produkció jó és hibás darabokra kategorizálása, valamint a rulettkerék forgatásakor fekete helyett piros szín elérése. jellemzők A binomiális eloszlás jellemzőit az alábbiak szerint foglalhatjuk össze: - Bármely eseményt vagy megfigyelést kivonnak egy végtelen populációból pótlás nélkül, vagy egy véges populációból, amelyet helyettesítenek.
- Csak két, egymást kizáró opciót vesznek figyelembe: a sikert vagy a kudarcot, amint azt az elején kifejtettük. - A siker valószínűségének állandónak kell lennie minden megfigyelés során. - Minden esemény eredménye független minden más eseménytől. - A binomiális eloszlás átlaga: n. p. - A szórás a következő: Alkalmazási példa Vegyünk egy egyszerű eseményt, amely lehet, hogy 2 fejet 5 szerez egy becsületes kocka háromszoros dobásával. Mennyi a valószínűsége annak, hogy 3 dobásnál 2 fej 5-öt kapunk? Ennek többféle módja van, például: - Az első két indítás 5, az utolsó nem. Binomiális eloszlás | Dr. Csallner András Erik, Vincze Nándor: Bevezetés a valószínűség-számításba és a matematikai statisztikába. - Az első és az utolsó 5, de nem a középső. - Az utolsó két dobás 5, az első nem. Vegyük példaként az első leírt szekvenciát, és számoljuk ki annak előfordulásának valószínűségét. Annak a valószínűsége, hogy az első dobásnál 5 fejet szerez, 1/6, és a másodiknál is, mivel ezek független események. Annak a valószínűsége, hogy az utolsó dobásnál 5-től eltérő fejet kapjon, 1 - 1/6 = 5/6. Ezért annak a valószínűsége, hogy ez a szekvencia kijön, a valószínűségek szorzata: (1/6).
1. Példa: Egy dobozban 10 darab piros és 8 darab kék golyó van. Csukott szemmel egymás után kihúzunk 5 golyót úgy, hogy minden húzás után visszatesszük a kihúzott golyót és összekeverjük a doboz tartalmát. Mi a valószínűsége, hogy ötből háromszor piros golyót húztunk? Megoldás: Ez visszatevéses mintavétel. A kérdésre a válasz: \( \binom{5}{3}·\left(\frac{10}{18} \right)^3·\left(\frac{8}{18} \right) ^2≈0. 34 \) . Ha ezt a kérdést egy picit általánosabban tesszük fel, azaz: Mi a valószínűsége, hogy ötből "k"-szor piros golyót húztunk? (0≤k≤5) Ez a valószínűség: \( \binom{5}{k}·\left(\frac{10}{18} \right)^k·\left(\frac{8}{18} \right)^{5-k} \) . 2. példa. A mellékelt ábrán (Galton deszkán) egy golyó gurul lefelé. Minden akadálynál ugyanakkora (0. Binomiális eloszlás | Elit Oktatás. 5) valószínűséggel megy jobbra vagy balra. Ezért minden út egyformán valószínű. A pályán 5 szinten vannak akadályok (elágazási pontok) és a végén 6 rekesz [0;5] valamelyikébe érkezik meg a golyó. Mi a valószínűsége annak, hogy a golyó a k. -dik (0; 1; 2; 3; 4; 5 számú) rekeszbe fog beesni?
:: Témakörök » Valószínűségszámítás Binomiális (Bernoulli) eloszlás Összesen 5 feladat 462. feladat Nehézségi szint: 5 kredit » Valószínűségszámítás » Binomiális (Bernoulli) eloszlás Egy vállalat 500 db-os napi termeléséből 50 db selejtes. Tízelemű mintát veszünk. Mi a valószínűsége annak, hogy: A: a mintában 2 selejtes termék van. B: a mintában legfeljebb 2 selejtes termék van. C: a mintában legalább 2 selejtes termék van. Oldjuk meg a feladatot: a/ visszatevéses mintavétel esetére a valószínűségek kiszámításával. b/ visszatevés nélküli mintavétel esetére a valószínűségek kiszámítása nélkül. 336. feladat 3 kredit Egy citromban található magok száma Poisson eloszlást követ, melynek szórása 2 (kettő). Kiválasztunk a piacon 10 db citromot. Mennyi az esélye annak, hogy: - pontosan 2 citromban nincsen mag? - pontosan 5 citromban legalább 3 mag található? - legalább egy citromban pontosan 4 mag található? 309. feladat 4 kredit Egy alkatrészgyártó üzem gépsora naponta átlagosan 10 selejtes alkatrészt készít, ezek számának szórása 3. a/ mennyi a valószínűsége annak, hogy ma 3-nál kevesebb a selejtes alkatrészek száma?