Victor Klemperer (1881-1960) zsidó származású nyelvészprofesszorként kizárólag árja feleségének és Drezda bombázásának köszönhetően élte túl a Harmadik Birodalom tizenkét esztendejét. Akció! A drezdai egyetem katedrájáról különböző hadiutánpótlás-gyárakba száműzve, betanított segédmunkásként közvetlen közelről figyelhette meg, hogyan fertőzi meg egy egész nép tudatát a náci hatalom legtitkosabb és legfélelmetesebb fegyvere, a totális nyelv, amit ő rövidítve LTI-nek, azaz a Harmadik Birodalom nyelvének (Lingua Tertii Imperii) nevezett el. Megfigyeléseit folyamatosan lejegyezte a naplójába, majd a háború befejezése után fejezetekbe rendezte és 1947-ben LTI címen publikálta, mely világszerte ismerte tette a nevét. megőrizendő, imponáló polgári műveltség birtokában, rezignált iróniával folyamatosan megfigyelte és rögzítette a hétköznapi nácizmus majd minden nyelvi rezdülését, a korabeli viccektől kezdve a újságcikken kereszül egészen a náci irodalomig. Az LTI magyarul 1984-ben jelent meg először és ezidáig utoljára a Kommunikációkutató Intézet Membrán könyvek című sorozatában – jelen könyv szövege ezen kiadás javított, átdolgozott változata.
Ajánlja ismerőseinek is! Victor Klemperer (1881-1960) filológus, a francia irodalom és az összehasonlító irodalomtudomány szakértője legfontosabb könyvének A Harmadik Birodalom nyelvét tartja, amely szerzőjének nevét Európán kívül is ismertté tette. Könyve mindenekelőtt napló, mégpedig szinte páratlan: egy zsidó feljegyzései a nemzetiszocialista Németországban – Hitler hatalomra jutásától egészen a bukásáig. Az író végig benne él a számára életveszélyes társadalomban, rögzíti állandó megfigyeléseit s imponáló polgári műveltség birtokában, éles szemmel, időnként humorral és finom öniróniával jeleníti meg a "hétköznapi fasizmust". De Klemperer könyve sokkal több, mint napló: történelemfilozófiai mű is. Azt kutatja, hogyan épülhetett ki Németországban, a polgári műveltségnek ebben a bölcsőjében olyan brutális rendszer, mint a nemzetiszocialista állam. Klemperer történelmi dokumentumai: a fasizmus nyelvi képződményei. Mégsem valamiféle lexikológiai vagy szemantikai művet alkotott. Az író a hitleri propaganda és közélet nyelvének néhány tucat kulcs-szimbólumát ragadja meg, majd ezeket történeti, kultúrtörténeti és nyelvi kontextusba állítva tárgyalja.
Victor Klemperer (1881-1960) zsidó származású nyelvészprofesszorként kizárólag árja feleségének és Drezda bombázásának köszönhetően élte túl a Harmadik Birodalom tizenkét esztendőjét. A drezdai egyetem katedrájáról különböző hadiutánpótlás-gyárakba száműzve, betanított segédmunkásként közvetlen közelről figyelhette meg, hogyan fertőzi meg egy egész nép tudatát a náci hatalom legtitkosabb és legfélelmetesebb fegyvere, a totális nyelv, amit ő rövidítve LTI-nek, azaz a Harmadik Birodalom nyelvének (Lingua Tertii Imperii) nevezett el. Megfigyeléseit folyamatosan lejegyezte a naplójába, majd a háború befejezése után fejezetekbe rendezte és 1947-ben LTI címen publikálta, mely világszerte ismerte tette a nevét. Klemperer az LTI-ben a hitleri propaganda és közélet nyelvének néhány tucat kulcsszimbólumát megragadva, ezeket történeti, kultúrtörténeti és nyelvi kontextusba állítva tulajdonképpen minden totális és totalitásra törekvő rendszer nyelvi sémáit katalogizálja. A könyv azonban egyáltalán nem száraz lexikológia vagy szemantika (megértéséhez például nem szükséges német nyelvtudás), inkább egy különös napló: a szerző elejétől a legvégéig benne élt ebben a számára életveszélyes társadalomban és ép elméjét megőrzendő, imponáló polgári műveltség birtokában, rezignált iróniával folyamatosan megfigyelte és rögzítette a hétköznapi nácizmus majd minden nyelvi rezdülését, a korabeli viccektől kezdve a újságcikken keresztül egészen a náci irodalomig.
Az LTI magyarul utoljára 1984-ben jelent meg a Tömegkommunikációs Kutatóközpont Membrán könyvek című sorozatában – jelen könyv szövege ezen kiadás javított, átdolgozott változata.
Megjelenik: 2021 februárjában A kiadó oldala cookiekat használ a működéséhez. Az Elfogadás gombra kattintva jelezheted, hogy ezt tudomásul vetted.
Az LTI magyarul 1984-ben jelent meg először és ezidáig utoljára a Kommunikációkutató Intézet Membrán könyvek című sorozatában - jelen könyv szövege ezen kiadás javított, átdolgozott változata. Kiadás éve: 2021 Oldalak száma: 480 oldal Kötésmód: puhatáblás, ragasztókötött ISBN: 9786150095240 EAN: 9786150095240 Oldal frissítés: 2021. nov. 25.
Első ízben osztotta meg a nyilvánossággal, hogy, mint mondta, a háború megkezdésekor Moszkva több csatornán felajánlotta a kijevi hatóságoknak, hogy ne kezdjenek katonai műveletekbe, hanem az értelmetlen vérontás elkerülése érdekében hajtsanak végre csapatkivonást a Donyec-medencéből, de nem járt eredménnyel. Azt mondta, hogy a Nyugat gyenge és függésben élő Oroszországot akar, de ezt a célját most sem fogja elérni. ( Forrás)
Persze tudjuk, hogy kellenek a reklámok, de Kabayék sajnos még mindig nem tanultak meg kevésbé otromba módon hirdetéseket implementálni a filmbe. Azt viszont önkritikának elfogadjuk, hogy azok jó része az első őt percben tűnik fel, hiszen ők is számítottak arra, hogy a közönség egy része távozni fog vetítés közben, Ne lepődjünk meg, ha pár perc alatt valaki egy Pesti Esttel ébred, hogy miután bemegy dolgozni az sasolja, majd levágnak elé valamit egy Blikkre, és hazafelemenet kora délután látja, hogy a portás nyilván videóról az Aktívot nézi a TV2-n. Sok? Nem biztos, csak otromba. Az meg pláne, hogy a filmnek nincs normális befejezése, csak úgy elvágják - majd kapunk egy utolsó jelenetet, ami persze, hogy csak egy dologban merül ki, hogy egy ételszállító cég kapjon premier plánban megjelenést. Egy dologra leszünk kíváncsiak. Egy bolond százat csinál videa. Az nyilvánvaló, hogy tavaly Egy szoknya, egy nadrágot rengetegen beszopták - erre utal az első hétvége remek eredménye, majd az azt követő szitoközön. Pontos adatokat csak az Egy bolond premierje után fogunk tudni, de nem lepődnénk meg, ha szignifikánsan csökkenne az érdeklődés.
Dömötör, a főpincér még álszakállt is ragaszt. A bonyodalom valójában ott kezdődik, amikor kiderül, hogy ezzel a nagy, szép szakállal megszólalásig hasonlít Rod-Igor Szu-Azerew grófra, a világhírű oroszlánvadászra. A filmet március 18-án 19. 30-tól vetítjük, 27-én 16 órától ismételjük meg a Győr+ Televízióban.