Tepsire helyezzük és némi vizet löttyintünk alá. A megpucolt fokhagymagerezdeket a hús köré szórjuk, egy-kettő mehet a tetejére is. A vöröshagymát negyedekbe vágjuk és a hús mellé tesszük. A tepsit alufóliával lefedjük és bedugjuk a 200 fokra légkeverésen előmelegített sütőbe kb. 75 percre. Közben kétszer-háromszor ránézünk, és ha elsült a víz a hús alól, pótoljuk. Egy és negyed óra elteltével levesszük a fóliát a tepsiről és visszadugjuk a forró sütőbe. Kb. fél óra alatt megpirítjuk a húst. Közben pótoljuk a vizet, ha szükséges (jó, ha van alatt víz rendesen, mert ebből lesz a finom szaft). A kész oldalast felszeleteljük és a tepsiből kikanalazott szafttal meglocsolva, a sült hagymák kíséretében kínáljuk. Sütés ideje: 105 perc Elkészítettem: 10 alkalommal Receptkönyvben: 1508 Tegnapi nézettség: 14 7 napos nézettség: 239 Össznézettség: 338747 Feltöltés dátuma: 2008. Sült oldalashoz milyen köret illik, ha lesz párolt lila káposzta, és a krumplit.... október 29. Ajánló @{Karfiolos kuszkusz} Melegen és hidegen is finom a sült oldalas. Készülhet főételnek, de pl. főzelékek mellé is kínálhatjuk.
Elkészítése: Az oldalast két bordánként feldaraboltam. A fűszerkeverékkel mindkét oldalát bedörzsöltem. Egy tepsit zsírral kikentem, az hús darabokat bele tettem. 1, 5 dl vizet öntöttem alá. A fokhagymát megpucoltam, felaprítottam és rászórtam. Alufóliával betakartam és 220 fokra melegített sütőben szép pirosra sütöttem. A sütés vége felé a fóliát levettem. A köret elkészítése: A burgonyát héjasan megmostam, sós vízben megfőztem. Leszűrtem, a héját leszedtem, majd négybe vágtam. Egy tepsit vajjal kikentem a burgonyát bele tettem. Vegetával és piros paprikával megszórtam. Suelto oldalas koeret y. 220 fokra melegített sütőben szép pirosra sütöttem. A saláta elkészítése: A saláta mixet tálaláskor joghurttal meglocsoltam. Nagyon finom ebéd volt. Jó étvágyat kívánok hozzá!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Nevezetes lezárás a rövidzár és a szakadás. Bár a szakadás nem tűnik áramköri elemnek, hiszen tulajdonképpen nincs ott semmi, mégis egy végtelen ohmos ellenállásnak tekintjük. A rövidzár elméleti ellenállása pedig nulla. Fontos kiemelni, hogy a gyakorlatban nem létezik nulla vagy végtelen értékű ellenállás, azonban a könnyebb számíthatóság érdekében ezen ideális elemek értékeit vesszük figyelembe. Külső hivatkozások [ szerkesztés] A MAGYAR VILLAMOSENERGIA-RENDSZER. Ónodi György: Villamosipari szakrajz (erősáramú) (Műszaki Könyvkiadó, 1981) - antikvarium.hu. Szerk. : Pál Gyula
Az elosztó hálózat, amely a végfelhasználóig tartó szállításának az utolsó előtti állomása. Pólus szerint [ szerkesztés] Pólusnak nevezzük a hálózatnak azt a pontját, amelyet azért hozunk létre, hogy oda újabb áramköri elemeket csatlakoztathassunk. Az elektronikában általában kétpólusokat és négypólusokat használunk, amelyek értelemszerűen kettő, illetve négy pólussal (kivezetéssel) rendelkeznek. Kétpólusú például az ellenállás vagy a generátor (itt a generátor egy olyan áramköri elem, amely állandó feszültséget vagy áramot hoz létre). Négypólusúak az elemi erősítők, mert két bemenetük és két kimenetük van. (Általában a kimenet és a bemenet egyik pólusa össze van kötve, ezt nevezzük közös pontnak. ) Mind a kétpólus, mind a négypólus lehet aktív vagy passzív, Ohm törvénye alapján pedig lineáris vagy nemlineáris (azaz nem érvényes rá az Ohm-törvény – mint például a dióda, ugyanis annak nyitó- és záróirányban is van olyan tartománya, ahol az áram-feszültség hányados nem állandó). A szabad pólusok megszüntetését lezárásnak nevezzük, ezt megvalósíthatjuk egy ellenállással vagy egy generátorral.
A hagyományos hálózatok fa szerkezete: a piros pont a betáplálás, a kék pontok a fogyasztókat szimbolizálják Azt az áramkört, amelyben több fogyasztó és/vagy generátor található, összetett áramkörnek vagy villamos hálózatnak nevezzük. Szokták még elektromos áramkörnek vagy elektronikus áramkörnek hívni. A villamos hálózat ezekből az alkotóelemekből épül fel, amelyek sorosan vagy párhuzamosan, majd az így kapott elemek ismét sorosan vagy párhuzamosan kapcsolódhatnak, tetszőlegesen bonyolult hálózatot hozva létre. Egy villamos hálózat aktív kétpólusokból, generátorokból, passzív kétpólusokból, ellenállásból, kondenzátorból, induktivitásból áll. Ilyen kétpólusokat sorba, párhuzamosan vagy vegyesen kapcsolva kapunk egy hálózatot. Csoportosítása [ szerkesztés] Energia szerint [ szerkesztés] Passzív: a hálózatban csak fogyasztó található. Aktív: a hálózat generátort is tartalmaz. Funkció szerint [ szerkesztés] Az átviteli hálózat vezetéke tipikusan egy erőmű és egy lakott település mellett lévő alállomás között fut.