2019-01-11 20:38:06 nricsi (2) #30 Belevilágítanak a cápa szemébe azt' csodálkoznak, hogy mérges lesz? 2018-12-29 12:47:57 VVega (1) #29 Na még egyszer fussunk neki: ez egy délutáni Mozi+ tölteléknek is kevés, nézhetetlen ipari hulladék:D előzmény: opposition (#28) Na még egyszer fussunk neki: Minden cápás film jó. Ez egy cápás film, tehát jó:-) 2018-12-07 10:39:33 tomasso #27 Természetfeletti képességekkel megáldott, alkoholista szuperhős, aki hiába iszik napi 19 üveg sört, a heti 5 napos edzésprogramnak köszönhetően ez egyáltalán nem látszik rajta. Megérkeztek az első részvételi adatok - Infostart.hu. A számítógépes grafika pedig lélegzetelállító. 2018-11-20 22:31:27 erahurka (3) #26 A gyerekkorom juttatta eszembe, amikor minden évben lement valamelyik csatornán a Dante Pokla meg az alagutas Sly film, és minden évben meg is néztük. Na ha ez abban a korszakban készül, ennek a kompániának lehetne a tagja. 2018-11-19 18:39:57 tomside #25 LOL. :D előzmény: Interracial Facial Creampie (#24) Hallottátok, hogy már készül a prequel? A második világháború idején játszódik Normandia partjainál: "Meg Ryan közlegény ellen".
Meg 2: Remek hírünk van Jason Statham folytatásfilmjéről Mafab - 22. 01. 22 09:36 Film Jövő héten kezdődik a Meg - Az őscápa 2: Az árok forgatása a KFTV jelentése szerint. A munkálatok az Egyesült Királyságban, Leavesdenben zajlanak majd a Warner Bros. stúdiójában. 1 kapcsolódó hír Bevezető szöveg megjelenítése Opciók Meg 2: Remek hírünk van Jason Statham folytatásfilmjéről Startlap - 22. 22 09:36 Film Jövő héten kezdődik a Meg - Az őscápa 2: Az árok forgatása a KFTV jelentése szerint. Arthouse rendezőt kap a Meg – Az őscápa 2. - CineArt Blog. stúdiójában.
Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Ennél is ígéretesebb azonban, hogy a portál értesülései szerint Statham is részt vesz majd a második résszel kapcsolatos kreatív döntésekben, így valószínűleg nem kell attól félnünk, hogy minőségi trash helyett egy gótikus művészfilmet kapunk. A bemutatódátumot illetően egyelőre nincs semmi információ.
Ahogyan a történelmi filmek, ez is megosztotta a közönséget, holott a nagy nemzeti egymásra-borulás jegyében készült, amelyre ki voltak éhezve a franciák a 30-as évek válsága és megosztottsága után. Különösen a Népfrontban résztvevő Kommunista Párt bírálta a film XVI. Lajos-ábrázolását, mivel úgy vélték, egy zsarnokibb megjelenítés jobban illene a forradalmi mondanivalóhoz. A királyt – akinek feje 1793-ban lehullott – a filmrendezők többsége, a történelmi tényeknek megfelelően, jóindulatú emberként mutatta be nézőközönségnek, nem pedig olyan madárijesztőként, amit a jakobinus és a későbbi marxista propaganda faragott belőle. A francia forradalom monumentális filmes ábrázolása 1989-ben, a forradalom bicentenáriumán került a közönség elé ( A francia forradalom története I-II. ), egyebek között Karl-Maria Brandauer és Peter Ustinov főszereplésével. A legtöbb filmtől eltérően ez az alkotás képes elkövetni azt a bravúrt, hogy a néző hol az egyik, hol a másik féllel képes azonosulni. A forradalom alakjait esendő, hibázó emberként mutatja be, nem pedig félistenekként.
Előzetes tudás Tanulási célok Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Ajánlott irodalom Ehhez a tanegységhez tudnod kell, hogy mik voltak a XVIII. századi felvilágosodás főbb tanításai, ismerned kell a francia abszolutizmust, az angol alkotmányos monarchiát, az amerikai köztársaságot. Ebből a tanegységből megtudod, hogyan zajlott le a XVIII–XIX. századi Európa történelmét meghatározó francia forradalom, megismered az események kiemelkedő személyiségeit. "Nemzetek, országok! kik rút kelepcében Nyögtök a rabságnak kínos kötelében, S gyászos koporsóba döntő vas-igátok Nyakatokról eddig le nem rázhatátok; Ti is, kiknek vérét a természet kéri, Hív jobbágyitoknak felszentelt hóhéri! Jertek, s hogy sorsotok előre nézzétek, Vigyázó szemetek Párizsra vessétek! " 1789. A francia forradalom hírére egész Európa felkapta a fejét, mintha megérezte volna, hogy nem egy gyorsan ellobbanó lángról van szó. Erre Magyarországon Batsányi János verse a példa. De hát hogyan is kezdődött ez a világrengető eseménysor?
Nem véletlen, hogy Heine, Petőfi Sándor és a romantikus értelmiség más személyiségei a francia forradalommal azonosultak, és kevésbé a forradalom régebbi jelentését hordozó angol meg amerikai forradalmakkal. Franciaországban a forradalom értékelése nem volt mentes az aktuálpolitikai felhangokkal terhelt vitáktól. A társadalmat megosztotta a "július 14-i események" értékelése, nem beszélve az 1792. szeptemberi és 1793-as "sajnálatos eseményekről". Minden nagyobb történelmi megrázkódtatás után kell egy távlat, amelyik lehetővé teszi az objektív értékelést. Szinte hihetetlen, de a francia felsőoktatási intézményekben 1886-ig nem tanították a forradalom történetét. És még újabb 103 évnek kellett eltelnie, amíg – a forradalom bicentenáriumán – a republikánus történészek nyíltan beszéltek a vendée-i felkelésről és annak megtorlásáról (royalista szóhasználatban: háborúról, népirtásról). A francia forradalmat megannyi filmalkotás örökítette meg. Az "első fecske" Jean Renoir Marseillaise című alkotása volt, amelyik 1938-ban került a közönség elé, a Népfront-kormány idején.
Ezen elvek a gyakorlatban azonban már a forradalom ideje alatt sem valósultak meg – a hatalom megszerzésének, illetve megtartásának igénye vezetett például a jakobinus terrorhoz. A forradalom hatása mégis óriási volt: a 19. század nagy részét az ekkorra visszavezethető eszmék, a nacionalizmus, a liberalizmus, valamint az alkotmányosság iránti törekvés határozta meg Európa jelentős részén. Ennek jegyében a forradalmak is gyakoriak voltak.
A háború Franciaországot is átalakította. Megszületett a köztársaság az új törvényhozással, a Nemzeti Konventtel. A királyt elítélték és kivégezték. A "forradalom védelme" nevében 1793. június 2-ától egy évig tombolt a terror Robespierre (ejtsd: robeszpier) és Danton vezetésével, a jakobinus diktatúra alatt. 1795-től egy sajátos köztársasági állam született, a Direktórium, amely főleg a nagypolgárságot képviselte. A társadalmi feszültségek feloldására egyik rendszer sem tudott megoldást kínálni. A bizonytalan belpolitikai helyzetet Napóleon használta ki a katonaságra támaszkodva. 1799-ben puccsal magához ragadta a hatalmat. Konzulátusa alig álcázott diktatúra volt. Napóleon mindenki fantáziáját megmozgatja. Hogy miért? Mert ez a korzikai "kisember" a császári címet is megszerezte, s nemcsak Franciaországot emelte a dicsőség csúcsára, de másfél évtizedre Európát is átrendezte. Merkantilista politikájával stabilizálta a francia gazdaságot, a hadsereg megrendeléseivel serkentette az ipart.