Ilyenkor a látás homályossá válhat, a beszéd pedig elkentté, koncentrálási zavar, esetleg zavartság is jelentkezik. Még alacsonyabb vércukorszint esetén álmosság, vagy ellenkezőleg, agresszivitás is jelentkezhet. A Cukorbetegközpont diabetológusa elmondta azt vercukor szint leesesenek tunetei, hogy, amikor a vércukorszint csökken, az adrenalin felszabadulása nő. A magasabb adrenalinszint segíti a vércukorszint emelését, de mellette amolyan vészjelzésként izzadást, remegést, idegességet, gyengeséget, szapora szívdobogást, éhségérzetet okoz. Súlyosabb esetben az agy cukorellátottsága is csökken, ami szédülést, fáradtságot, gyengeséget, fejfájást, viselkedési zavart, koncentrációs zavart, látászavart, epilepsziás rohamot, zavartságot vagy akár kómát is okozhat. Vercukor szint leesesenek tunetei teljes film. Az elhúzódó hipoglikémia maradandó agykárosodást okozhat. Az állapot gyakoriságát a betegek közreműködésével csökkentheti a szakorvos. Fontos a betegek felvilágosítása a megelőzés lehetőségeiről és az elhárítás-kezelés eszközeiről, és nem szabad elfelejteni a családtagok, ismerősök tájékoztatását sem, hogy mit kell tenni a rosszullét esetén.
Forrás:
2021. január 18. | 19:51 Magyarországon az oltásellenes hangulat első lépésben a kínai és orosz vakcinák megbízhatósága körüli kérdésekre épült, nem függetlenül a magyar kormány ezen országokkal való politikai kapcsolatától. COVID-19 - Mit tudunk most az alkalmazás előtt álló vakcinákról? Összefoglaló. Ettől függetlenül nem feltétlenül igaz, hogy ezek az oltóanyagok veszélyesek – még akkor sem, ha valóban rosszabbak, mint nyugati társaik. Jakab Ferenc professzor arról beszélt az ATV Híradójának, hogy a kínai vakcina 70-75 százalékos hatékonysága nem annyira rossz, de tény: a Pfizer 95 százalékon teljesít. A virológus szerint minden vakcinának lehet mellékhatása, és a kínai típus első generációs oltóanyagnak számít, amelyik erősebb mellékhatást válthat ki. És bár Jakab azt mondta, a kínai vakcina technológiája a molekuláris biológia korszakában elavultnak tekinthető, de ha lezárulnak a 3. fázis klinikai kísérletei, és megkapja az engedélyeket, akkor egy abszolút jól működő vakcina jöhet létre. "Van hatékony jó vakcina és kevésbé hatékony, nem túl jó vakcina: a kínai vakcina jelen pillanatban a harmadik fázisú klinikai vizsgálatban tart.
Duda Ernőhöz hasonlóan az mRNS vakcinák mellett tette le a voksát Rusvai Miklós is, második helyre ő az inaktivált vírust tartalmazó oltóanyagokat tette. A vektorvakcinákkal – különösen, melyek humán adenovírusba viszik be a koronavírus génjét (ilyen a Szputnyik V – a szerk. ) – az a problémája, hogy az európai lakosság egy részének vérében ellenanyagok vannak a vektorvírussal szemben, ami adott esetben csökkentheti a hatást, mert az nem tud bejutni a sejtekbe. ERDON - Megvan melyik a leghatásosabb vakcina és az is, melyiknek a legkevesebb a mellékhatása. Ha már vektor, akkor előnyösebbnek tartja a csimpánz adenovírust tartalmazót, ilyen az AstraZeneca oltóanyaga. © AFP / BEN STANSALL Tóth Sándor a teljes elölt vakcinát tette az első helyre, mert egyrészt nem élnek, jobban felkészíti az immunrendszert, és az esetleges mutációk ellen is jobban véd. Második helyre az mRNS-t, harmadikra a csimpánz adenovírus vakcinát helyezte. Kiemelte, hogy az orosz Szputnyiknál is azért alkalmaznak két különböző vektort (egyiket az első, másikat a második dózisnál), mert nagyon csekély az esélye, hogy a szervezet mindkettővel találkozott már korábban.
Rusvai Miklós, Állatorvostudományi Egyetem nyugalmazott virológusa arra figyelmeztetett, hogy a vakcinák már több mint 200 éves múltra tekintenek vissza. Mint mondta: az, hogy a Föld népessége ennyire megnőtt, elsősorban az oltásoknak köszönhető. Tóth Sándor kutató virológus pedig a koronavírusról még azt is hozzátette, hogy egyes adatok szerint akár a fertőzöttek 85 százalékának is alakulhat ki szövődménye, melyek közül előfordulhat olyan súlyos is, ami a mindennapi életet is megnehezíti. Lemondott annak a kínai gyógyszercégnek az elnöke, amelytől Orbánék is vakcinát vennének | 24.hu. A megszólalók itt említették a gyermekkori többszervi gyulladást is, mellyel már több mint 40 gyermeket kezeltek a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetben. Na de akkor melyik vakcina a jó? Kevésbé értettek egyet abban, melyik oltóanyaggyártó technológiát tartják a leghatékonyabbnak. A koronavírus elleni vakcinák közül eddig Magyarországon ötöt engedélyeztek, ezek között van mRNS alapú (Moderna, Pfizer/BioNTech), vektorvakcina (Oxfordi Egyetem, Szputnyik V) és elölt víruson alapuló (a kínai Sinopharm) is.
Ez függ a beadott vakcina dózisától, a magasabb hatóanyag-tartalmú oltás eredményei jobbnak adódtak. Bővebben Az AstraZenexa-Oxfordi Egyetem vakcinájáról Egyéb vakcinák Sanofi-GSK vakcina: I-II. fázisú vizsgálatok kezdődtek ősszel a proteintartalmú vakcinával, így a fejlesztés és vizsgálat, valamint az előállítás kicsit hátrébb tart, mint az előző védőoltások. A hármas fázisú vizsgálatok hamarosan megindulhatnak a korai eredmények elemzését követően, az engedélyeztetés várhatóan 2021 év végére lesz kész. Kínai vakcina mellékhatásai. Johnson and Johnson vakcina: Tesztelését októberben függesztették fel, egy eset kapcsán kialakult súlyos betegség miatt. Kínai BBIBP-CoV vakcina: Inaktivált, elölt SARS-CoV-2 vírust tartalmazó vakcina. Októberben publikálták a kis esetszámú vizsgálat eredményeit, melyben súlyos mellékhatást nem észleltek, alacsony volt az oltottak megfertőződésének és tünet kialakulásának aránya. A hatás már a 14. nap magasságában, relatíve korán jelentkezett. További vakcinák szintén korai fázis vizsgálatokban vannak még, ezek eredményei később lesznek ismertek.
A magyar nők tapasztalásait támasztja alá a New York Times is, amelyben Sabra Klein, a Johns Hopkins Bloomberg Közegészségügyi Iskola immunológusa azt mondja, hogy 'a nemek közötti különbség teljesen összhangban áll a korábbi oltásokról szóló jelentésekkel". Márciusban az Amerikai Egyesült Államokban beadott első 13, 7 millió Covid-vakcina dózis mellékhatásairól 7000 ember jelentett, akik 79 százaléka nő volt. De korábbi tanulmányok is azt mutatják, hogy 1990-2016 között a nők az oltásokkal kapcsolatos anafilaxiás reakciók 80 százalékát jelentették. Összességében a nőknek több reakciójuk van az influenza és a hepatitis B elleni oltásokra, valamint a kombinált kanyaró-, mumpsz- és rubeola-oltásokra. A különbségeknek sok oka lehet. A nők általában erősebb immunrendszerrel rendelkeznek, amely több antitestet képes előállítani az oltásokra adott válaszként, s ez kapcsolatban állhat olyan reproduktív hormonokkal, mint az ösztrogén, a progeszteron és a tesztoszteron. Az ösztrogén például az immunsejtekben több antitestet termelhet, a tesztoszteron pedig elnyomhatja az immunvegyszerek termelését a szervezetben.