Fején volt rézsisak, hogy ne lássa senki, aztán sarkantyúba kapta a lovát, egy ugrással lekapta a rozmaringot, s úgy eltűnt, mintha a föld nyelte volna el. Hát bezzeg hogy a szegény ember legkisebb fia volt ez a vitéz. De otthon nem tudtak erről semmit. A rongyos ruhájában ment haza, s mikor az apja meg a testvére hazakerült – mert azok is oda voltak csudalátni -, ott heverészett a kuckóban. Mondják a bátyjai, hogy ők mi mindent láttak, s mikor mindent elbeszéltek, azt mondja a legény: – Jobban láttam én azt, mint ti. – Ugyan honnét láttad volna jobban? – kérdezték a bátyjai. – Hát fölállottam a kerítésre, s onnét. A legények még ezért is irigykedtek az öccsükre, s hogy többet ilyesmit ne lásson, a kerítést elbontották. Következő vasárnap még magasabb fenyőszálra egy aranyalmát tétetett a király. Most is próbáltak szerencsét sokan, de hiába. Hanem, mikor nagy szégyenkezve mind elkullogtak, jött ezüstszőrű paripán egy vitéz, akinek ezüstsisak volt az arcán. Ez egy ugrással lekapta az aranyalmát, s úgy eltűnt, mintha a föld nyelte volna el.
Tájékoztató a csillagokról itt Ez videó. Segítség a típusú videók lejátszásához: Kattints Ide Ez a videó az Animációk magyar kategóriába van besorolva. Feladás dátuma: vasárnap, 2014. január 19. Nézettség: 244
Eltelt egy hét, eltelt két hét, nem jött senki. Akkor a király odahívatta az udvarába, ami valamirevaló legény csak van az országában. Azok közt sem volt az a híres vitéz. Mikor aztán mind eltakarodtak, jött aranyszőrű paripán a legény, aranyos ruhában. Kalapjába volt tűzve az aranyrozmaring, a lova kantárjába az arany selyemkendő, s egyik kezében tartotta az aranyalmát. Na, csakhogy eljött. Örült a király, de még jobban a királykisasszony. Mindjárt megtartották a lakodalmat, s a király a legénynek adta egész országát. Még ma is élnek, ha meg nem haltak. Értékelés 5 3 64 64 szavazat
A béka hálából három csodaparipát bocsát a rendelkezésére. Ezek segítik a fiút a királykisasszony kezének elnyerésében. KÉPEK VIDEÓK
Zsigmond Ágost lengyel király aranyozott gyermekpáncélját, a budapesti Nemzeti Múzeum gyűjteményének egyik legértékesebb darabját, aminek ajándékozása akkor jókora vihart kavart. Az előterjesztők hozzátették: a kódex a lengyelországi gyűjtemények értékes eleme, de nincs szoros összefüggésben a lengyel történelemmel, miközben Magyarország számára rendkívül értékes bizonyítéka a Corvin Mátyás kirány személyéhez kötődő kulturális és nemzeti örökségnek. A királyi könyvtár - Cultura.hu. A Holló jegyében (2004) című, Monok István szerkeszette kötet szerint Naldo Naldi (latinosan: Naldus Naldius) Firenzében készült kódexe Mátyás király budai könyvtára, a Bibliotheca Corviniana történetének egyik legfontosabb forrásának számít, sőt, a könyvtár ismertetése mellett versbe foglalva mutatja be a benne megtalálható fontosabb szerzők katalógusát. Naldus forrásaként a Corvina könyvtárosa, Taddeo Ugoleto beszámolóit, illetve jegyzékét használta, a mű tehát valóban hiteles információkat tartalmaz a mára a világ minden részére szétszóródott, jórészt nyom nélkül eltűnt híres gyűjteményről.
Hírek Az OSZK honlapján már virtuálisan is bebarangolható a Mátyás király corvináit bemutató kiállítás. Már online is elérhető az Országos Széchényi Könyvtár 2018/2019-es corvina kiállításának 3D-s változata, ami azt jelenti, hogy akár a kanapén ücsörögve is megnézhetjük a középkori kódexeket, pénzérméket és megismerkedhetünk a budai műhely történetével. Az egykori corvina könyvtár fennmaradt darabjai ‒ hozzávetőlegesen 220 corvina ‒ Európa és az Egyesült Államok könyvtáraiban találhatók. Magyarországon öt közgyűjteményben ötvenöt corvinát őriznek, ebből harminchetet az Országos Széchényi Könyvtárban. A Corvina könyvtár budai műhelye | Demokrata. A virtuális kiállításhoz kapcsolódva a könyvtár játékot is hirdetett - a helyes megfejtők között ajándékokat sorsolnak ki. Részletek erre>> Kapcsolódó cikkek Gyerekirodalom Mit keres három mai kamasz Mátyás király udvarában? Az iskolák és az óvodák ideiglenes bezárása miatt rengeteg gyerek marad otthon, és bár a tanítás digitálisan folytatódik, a következő napokban azon leszünk, hogy minél több olvasnivalót kínáljunk nekik és a szüleiknek.
Corvina Bibliotheca A corvinakönyvtár Mátyás király és Beatrix királyné itáliai mintára megalkotott könyvtára volt, a magyar középkori kultúra utolsó virágkorában, a reneszánsz végén, a XV. század közepén jött létre. A vatikáni könyvtár után a második legnagyobb gyűjtemény volt, nagyjából 2000-2500 kötetet foglalt magában. Ebből mára 220 corvina maradt fenn. Ez a könyvtár elsősorban kódexekből állt. A kódex az a középkori könyv, amit kézzel írtak, amikor még nem volt könyvnyomtatás. A középkor végén, a XV. Mátyás király corvina könyvtár budapest. század közepén találják fel a könyvnyomtatást, azonban a nyomtatott könyvek nehezen találták meg az utat a reprezentatív uralkodói gyűjteményekbe, mert kezdetben még nem voltak olyan szépek, egyediek, nem feleltek meg egy uralkodói könyvtár elvárásainak. Missale Romanum (Budán készült az 1480-as évek végén), a misekönyv a budai műhely stílusimitáción alapuló működés jellegzetes példánya (Vatikáni Könyvtár) A corvina olyan kódex, illetve nyomtatvány, amely bizonyíthatóan megfordult Mátyás király uralkodása alatt a budai udvarban.
A Corvinák Mátyás 1476-ban kötött házasságot Beatrixszal, és ezt követően vált Buda, hamisítatlan reneszánsz udvarrá. Ekkor indult fejlődésnek a könyvtár állománya. A felvilágosult és intelligens Hunyadi Mátyás rajongott a könyvekért. Vagyonokat fordított kódexek beszerzésére szerte a világból, de elsősorban Itáliából. Mátyás király corvina könyvtár hosszabbítás. A könyvtár gyűjtötte az ókori klasszikusok filozófiai és természettudományos műveit latin, görög és héber nyelven. Későbbi korok egyházi művei és római szerzők irodalmi alkotásai is fellelhetők voltak itt. A könyvek nagy része kézzel írott kódex volt. Fénykora idején vetekedett a Vatikáni könyvtár állományával, 2000-2500 kötetet őriztek, a királyi palota Dunára néző keleti oldalán, két boltíves teremben. A könyveket az akkor szokásos módon, polcokon, hátsó kötéstáblára fektetve tárolták, bársony függönnyel védve a portól és napfénytől. Az egyik terem közepén egy kerevet állott, amin a király olvasgatott. A középkorban egy kódex másolása több hónapig tartott a pergamenre, amihez egy vaskosabb kötetnél egy egész birkanyáj szolgáltatta az alapanyagot.
A budai műhely nemcsak a királyi könyvtár számára dolgozott, hanem a környezetében élő és a kormányzásban szerepet vállaló vagy az uralkodói adminisztrációban működő főpapok számára is teljesített megbízásokat, akik ugyanilyen díszkódexeket rendeltek a budai műhely mestereinél. A díszkódexek több helyről érkeztek a tárlatra, többek között Párizsból, Bécsből, Lipcséből, a Vatikáni Könyvtárból, Torinóból és New Yorkból. A corvinakönyvtár egy tudatosan létrehozott, nem szervesen fejlődő könyvtár volt, a korszak minden fontos művét igyekeztek összegyűjteni. Az otthonából is bejárhatja Mátyás király díszkönyvtárát. Humanista jellegű könyvtár volt, fő részét a klasszikus ókori római és görög szerzők művei tették ki. Az antik szerzők műveit gyűjtötték görög és latin nyelven, eredetiben vagy fordításban. Kiegészíti ezt a csoportot az egyházatyák irodalma, Szent Ágoston, Szent Ambrus, Szent Jeromos munkái. Flavius Philostratus: Történetek a trójai háború hőseiről – Budán készült 1487 és 1490 között) Az udvar kapcsolatban volt a korszak híres itáliai filozófusaival: nagyon érdekesek a korabeli, XV.
A könyvgyűjtés tehát személyes, belső szükséglet volt az ő részéről. "Silius Italicust – írja – ezekben a napokban gyakran forgattuk, mert már fiatal korunkban is tetszett nekünk Silius, most pedig, mikor mi is háborúkkal vagyunk elfoglalva, még jobban tetszik, mert ő maga is háborúkról énekel, ennek ellenére nem tagadhatjuk, hogy szerencsétlen a királyok sorsa, hogy kényszerítve vannak háborút viselni. " A körülbelül 2000 kötetet számláló gyűjtemény elsősorban humanista érdeklődést tükrözött, antik szerzők, egyházatyák és kortárs szerzők műveit foglalta magába, az akkoriban értékesnek tartott irodalom és tudás teljességét kívánta felmutatni. Mátyás király corvina könyvtár szolnok. A kódexeket részben Itáliából (elsősorban Firenzéből) vásárolták, részben pedig a budai műhelyben állították elő. De bekerültek a királyi könyvtárba korábbi tudományszerető magyarok egykori kötetei is. A királyi palota reprezentatív részén, a kápolna mellett és a trónterem közelében díszes könyvtárteremben őrizték a pompás állományt, amelynek elemeit egyedi, egyenesen a budai királyi könyvtár számára kifejlesztett, aranyozott bőrkötéssel vagy színes bársonykötéssel vonták be, a kódexek címlapjára Mátyás címerét festették.
A magyar reneszánsz új fejezete tárult fel ezzel. A Corvina könyvtár budai műhelye című kiállítás most megjelent katalógusa ebben az új megközelítésben ábrázolja a pompás bibliotéka kialakításának bonyolult eseménysorát. A virtuális kiállítás "megnyitása" alkalmából született kötet – "Az ország díszére": A Corvina könyvtár budai műhelye – bemutatja a kiállítás valamennyi eredményét, új, részletes leírásokat közöl a kódexekről, és alapvetően rajzolja át a Corvina könyvtárról alkotott, eddig ismert képet. A virtuális kiállításon is megcsodálható, díjazott installáció nem pusztán "illusztrálta" az egykori gyűjtemény ragyogását és pompáját, hanem a tudományos koncepciót vizuálisan felerősítve egy könyvtár születését mutatta be képi és szimbolikus eszközökkel a pergamenlaptól kezdve egészen a teljes pompájukban megmutatkozó luxuskódexekig. A főlépcsőház fölé boruló hatalmas csillagkép, különleges formájú és színű látványelemek, mozgóképek, kisfilmek jelenítették meg Mátyás könyvtárának izgalmas, titokzatos világát.