A nemzetközi utazások számának ugrásszerű növekedése miatt a Magyarországon dolgozó családorvosnak, gyógyszerésznek is szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy furcsa tünetekkel jelentkező beteget észlel, vagy az utazni készülő turista felkeresi családorvosát, az utazási orvostan szakorvosát tanácsért. Az utazásorvostan olyan inter- és multidiszciplináris tudományág, mely az utazással (bármi is legyen annak célja) együtt járó betegségekkel foglalkozik. Útipatika/Speciális betegek – Wikikönyvek. Kutatja azok eredetét, megelőzésének módjait és kidolgozza az utazások körüli betegségek gyógyításának módszertanát. Az új tudományág nehezen találta meg a helyét az orvostudományok rendszerében, amit jól bizonyít, hogy az angolszász világban a trópusi medicina ( tropical medicine), Ausztráliában a katonaorvostan (millitary medicine) részének tekintik [5]. Az utazásorvostannak olyan ágai nőttek ki mint például: - a vadonorvoslás ( wilderness medicine, szabadidős sportok és expedíciós medicina), - assistance orvostan (utazók helyszíni ellátásával és hazaszállításával összefüggő orvosi szakterület), - utazás biztosítási orvostan.
:dzsungel; a társadalomból való kiszakadás kis tengeri sziget; akadálymentes kalandturizmus; etnoturizmus; gettoturizmus; dzsungelturizmus; szárazföldi (overlanding) utazás; urbánturizmus; hátizsákos (backpacking);), - katasztrófaturizmus (hurrikán, földrengés, atomrobbanás), geoturizmus, - LGBT turizmus, - űrturizmus, - kísérleti turizmus (aeroturuzmus; abcturizmus; váltakozóturizmus; Gazdasági turizmus: - születési turizmus, - agroturizmus ◄--- Előző lap: Útipatika ---► Következő lap: Orvosi konzultáció Jegyzetek ↑ WTO (2009) World Tourism Highlights, 2009 edn. World Tourism Organization, Madrid; (accessed 11 September 2012). ↑ ↑ Comprehensive Guide Wilderness & Travel Medicine, E. pyright 2005. Adventure Medical Kit. Útipatika/Előszó – Wikikönyvek. ↑ Preparing Your Patients for Travel: A Pharmacist's Role in Tra-vel Medicine sa Durham, PharmD, CTH Jeffery Goad, PharmD, MPH cturer, Clinical Pharmacist Asso-ciate Professor Edith Mirzaian, PharmD Lecturer in Clinical Pharmacy University of Southern California, School of Pharmacy Los Angeles, CA Thursday, February 4, 2010 10:30am – 12:30pm.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Útipatika sportolók részére Extrém sport a skydiving. Michael Schumacher 2007-ben. Sportolók, extrémsportolók útipatikája [ szerkesztés] Nagy szakmai és médiavisszhangot váltott ki M. Útipatika/Speciális utazók/Útipatika sportolók részére – Wikikönyvek. Schumachert ért fatális kimenetelű síbalesete. Azóta a csoportos, főleg iskoláscsoportoknak szervezett sporttáborokhoz gyakran kérnek orvoskísérőket. Értelemszerűen az orvosi elsősegélynyújtás a fő szempont és kiváltképpen az extrém sportokkal foglalkozó rész a sportokkal összefüggő egészségi problémák és azok ellátás. A felnőtt sportolókon kívül a gyermekek, az időskorúak és a krónikus betegségben szenvedők is sportolnak, vagy szeretnék azt űzni. Ezért a biztonságos felkészülés ismeretanyaga a traumatológiától a belgyógyászati ismereteken keresztül a bőrgyógyászati tudnivalókig kell, hogy terjedjen. A versenypályákon történt baleseteknél nincs mód elővenni az elsősegély tankönyvet. De a szálláson felmerülő egészségügyi problémákat éppen úgy meg kell tudni oldania, mint a betegbiztosítóval történő egyeztetést.
Az utazó aktuális állapotának felmérése, a beteg állapotának egyensúlyba hozatala, a gondos biomedicinális profilaxis alkalmazása és a megfelelő gyógyszerelés kialakítása még a hosszabb távú külföldi utazást is lehetővé teszi. Ehhez természetesen az utazási tanácsadó, a kezelő- vagy gondozó orvos és a beteg jó együttműködése szükséges. Magán egészségügyi biztosítás. A tanácsadó figyelme az orvosi ténykedéseken kívül ki kell hogy terjedjen a beteg külföldön esetlegesen szükségessé váló gyógykezelésének lehetőségére: a megfelelő utasbiztosítás mellett a célország ellátó hálózatának, a betegséget megfelelően kezelni képes egészségügyi szolgáltatónak a meglétére is. Krónikus betegséggel élőknek utazás előtt mindig fel kell keresniük családorvosukat vagy kezelőorvosukat. Ha az adott orvos nem jártas a szakterületére vonatkozó utazástani ismeretekben, ebben az esetben, konzultálnia szükséges egy olyan kollégájával, aki elvégezte az erre vonatkozó szakképzést és jártas az utazás előtti tanácsadásban.
Tünetek: [ szerkesztés] Több helyen is megmutatkozik. Bőrön, szemen, légutakban, szájban, de a gyomorban is. Mérgezés észlelésekor az első feladat, hogy a méreg további felszívódását megakadályozzuk. Újraélesztéskor először megvizsgáljuk a tudatot, a légzést és a szívműködést. Ezek hiánya vagy rendszertelen működése esetén az újraélesztés ABC-jét betartva segítséget nyújthatunk. Az újraélesztés [ szerkesztés] Átjárható légutak biztosítása: [ szerkesztés] Leggyakrabban a nyelv hátracsúszása miatt következik be a légutak elzáródása, amit a hanyatt fekvés, vagy az eszméletlen egyén fejének feltámasztása idéz elő. Ennek megszüntetésére a fejet hajtsuk hátra, vagy tegyünk kabátot, takarót a mérgezett válla, nyaka alá. A légutak elzáródhatnak idegen anyagoktól (hányadék, vér, stb. ). Ezeket az anyagokat a fej baloldalra való fordításával ill. ujjunkkal távolíthatjuk el. Ez azért fontos, hogy a lélegeztetést ne akadályozza semmi. Idegen test légcsőbe való jutásakor az oldalra fektetés után a mérgezett lapockái közé üssünk határozottan, hogy az a garatba kerüljön, mert onnan ujjunkkal eltávolíthatjuk azt.
Néhány népszerű szabadidősport, mint pl. a síelés – nincs kizárva a tb-ellátás köréből, és az utazási biztosítások sem felárral biztosítják a síelőket – holott kárhányaduk nagyságrendekkel nagyobb, mint a mélyugrásé. ◄--- Előző lap: Meghűlés ---► Következő lap: Torokfájás Jegyzetek ↑ Britt, L. D., Dascombe, W. H., Rodriguez, A. : New horizons in management of hypothermia and frostbite injury. Surg. Clin. North Am., 1991, 71, 345–370. ↑ Durand, F., Kippelen, P., Ceugniet, F. és mtsai: Undiagnosed exercise-induced bronchoconstriction in ski-mountaineers. Int. J. Sports Med., 2005. Apr., 26 (3), 233–237 ↑ Salvatoni, A., Cardani, R., Biasoli, R. és mtsai: Physical activity and diabetes. Acta Biomed., 2005, Suppl. 3., 85–88.