Luxemburgi Zsigmond Nürnbergben született 1368. február 14-én. Magyarország második leghosszabb ideig regnáló uralkodója. [1] Német, magyar, cseh királyként és német-római császárként Európa legtekintélyesebb uralkodója volt. Birodalma központját Budán rendezte be, amelyet európai hírű királyi rezidenciává fejlesztett. [1] Reformpárti volt, ami egy újfajta gondolkodásmódból fakadt: azt vallotta, hogy az intézményekhez, a rendszer részeihez hozzá lehet nyúlni, azokat át lehet alakítani, amitől a berendezkedés jobbá is lehet. Ez a gondolat teljesen új volt a korában, mivel a vezérelv addig az volt, hogy ami régóta működik, ahhoz nem szabad változtatni. A praktikus újítások iránti vonzalma megmutatkozott a haditechnika, például az ágyúk használata terén is. Luxemburgi Zsigmond uralkodása, 6.A - Keresztrejtvény. [1] Nagy Lajos halálával kihalt a magyar Anjou-ház férfiága. A bárók három pártba tömörültek, s mind a három pártnak megvolt a maga jelöltje. A Lackfiak Mária vőlegényét, Luxemburgi Zsigmondot jelölték. A bárók nagy része is Zsigmond mögé sorakozott fel, aki 1385-ben vette feleségül Máriát – végül Zsigmondot királlyá is koronázták 1387-ben.
Magas színvonalra fejlődött a magyar ötvösség. Megszaporodott a mezővárosok száma is. A városfal nélküli, ezért nagyobb területű, jobbágyok lakta mezővárosok heti vásárokat tartottak, ezek mellé ipar is települt. Hatalmas építkezések kezdődtek Budán, ahol a király a Friss palotával bővítette a várat. Itt tárgyalt Zsigmond a bizánci császárral is a török elleni segítség ügyében. Luxemburgi Zsigmond uralkodása (1387–1437) | zanza.tv. A rövid életű óbudai egyetem helyett, melyet egy 3 milliós ország nem tudott fenntartani, a magyar diákok később Bolognát és Padovát látogatták. RUBICONline, Tarján M. Tamás: 1408. december 12. | Luxemburgi Zsigmond megalapítja a Sárkányrendet A nikápolyi csata – 1396. szeptember 28. (Idézet Pálosfalvi Tamás: Nikápolytól Mohácsig 1396–1526 című könyvéből, Zrínyi Kiadó, Budapest, 2005)
A szerzők, az adott korszak avatott ismerői közérthető, ám egyben szakszerű összefoglalást nyújtanak mindazoknak, akik múltunk megismerésére törekszenek. A kiváló történészek magas színvonalú munkái páratlan élménnyel ajándékozzák meg azokat, akik elolvassák e köteteket. "Romsics Ignácakadémikus, történész, a sorozat főszerkesztőjeA sorozat kötetei:1. Őstörténet és honfoglalás2. Államalapítás 970-10383. Pogánylázadások és konszolidáció 1038-11964. Nagy uralkodók és kiskirályok a XIII. században5. Az Anjouk birodalma 1301-13876. Luxemburgi Zsigmond uralkodása 1387-14377. A Hunyadiak kora 1437-14908. Mohács felé 1490-15269. Az ország három részre szakadása 1526-160610. Romlás és kiútkeresés 1606-170311. A Rákóczi-szabadságharc 1703-171112. Megbékélés és újjáépítés 1711-179013. A nemzeti ébredés kora 1790-184814. Forradalom és szabadságharc 1848-184915. Luxemburgi zsigmond uralkodása. Neoabszolutizmus és kiegyezés 1849-186716. A dualizmus kora 1868-191417. Világháború és forradalmak 1914-191918. A Horthy-korszak 1920-194119.
Nagy Lajos végakaratában mindkét országát idősebbik lányának, Máriának szánta. A király halála után Máriát Magyarországon megkoronázták, de a lengyel nagyurak ragaszkodtak ahhoz, hogy új uralkodójuk Krakkóban tartsa székhelyét. Lajos özvegye, Erzsébet kénytelen volt engedni, és Mária húgát, Hedviget küldte Lengyelországba. Hedviget összeházasították a pogány litván fejedelemmel, Jagellóval, aki Ulászló néven elfoglalta a lengyel trónt és megalapította a Jagelló-dinasztiát. Magyarországon az urak Mária királyságát (1382-1387) csak időlegesnek tekintették és az utódlás kérdésében az ország három pártra szakadt. Luxemburgi Zsigmond uralkodása. Az egyik tábor Zsigmond királyságát támogatta, Erzsébet királyné a francia király öccsét szemelte ki trónörökösnek, a harmadik jelölt Károly, az Anjou-ház utolsó nápolyi sarja volt. A bárói családok szabályszerű szövetségeket, ligákat alakítottak, hogy saját jelöltjeiket ültethessék a trónra. A küzdelemből végül Zsigmond került ki győztesen, aki a bárók akaratából lett király, és ezért nagy árat kellett fizetnie.
Másrészt – és ez az előző folyománya volt –, a nemesség addigi előjogát, mely szerint nem köteles a határokon túl harcolni, az 1397-es temesvári országgyűlésen eltörölték. Sőt, mi több elrendelték, hogy a földbirtokosoknak a jövőben – jobbágyaik számától függően – katonát kell állítaniuk. Ezzel gyakorlatilag az európai államok közül elsőként hazánkban jött létre állandó hadsereg. És még ez is kevés volt a sikerhez. Luxemburgo zsigmond uralkodása. Ezért aztán több kiegészítő megoldást is alkalmazott Zsigmond, például 1429-ben ismét behívta az országba a nem sokkal korábban hontalanná vált Német Lovagrendet (emlékeztetőül, Zsigmond ekkor már német király is), akik azonban pár év alatt akkora veszteségeket szenvedtek, hogy feladatukat többé nem tudták ellátni. Más uralkodónak már ekkora kihívás is sok lett volna, azonban Zsigmond ezen kívül megerősítette a kezdetben jelképes uralkodói hatalmát, megszűntette a keresztény egyházszakadást, leverte a huszitákat, megbirkózott a magyar polgárháborúval, az ellene lázadókkal, s mintegy mellékesen számtalan diplomáciai szövetséget kötött.
Innentől öccsét, a jóval tehetségesebb magyar királyt tekintették tényleges fejüknek, de Zsigmond csak bátyja halála után lett hivatalosan is cseh uralkodó (1420). Zsigmond mindig is császár akart lenni mint apja volt, ám ez az álom csak élete vége felé, 1433-ban teljesült, amikor a pápa Rómában fejére tette a császári koronát.
A II. világháború végén a várossal együtt a palota is romba dőlt. Újjáépítése során a Hauszmann Alajos által tervezett neobarokk külsőt egyszerűbb homlokzat váltotta fel, és a beomlott kupola helyébe az épületegyüttessel kevésbé harmonizáló új kupola épült. Nemcsak a háború pusztításainak, hanem az újjáépítésnek is áldozatául estek az egykori enteriőrök. A Királyi palota környezetét egykor díszítő szobrok közül ma is több látható. A Szent György téri kapu Duna felé eső pillérén a Turul madár Donáth Gyula alkotása (1903). A Magyar Nemzeti Galéria főbejáratánál, eredeti helyén áll Savoyai Jenő emlékszobra, Róna József műve (1900). A főbejárat előtt két oldalon, egy-egy önálló talpazaton áll Ligeti Miklós két szobra, Csongor és Tünde. Eredetileg az első szintre felvezető ún. Habsburg Lépcsőt díszítették. Az egykori Szent Zsigmond kápolna északi homlokzata előtt Stróbl Alajos Mátyás kútja című szoborcsoportja (1904) állít emléket Mátyás királynak, és egyúttal utal a palota történetének fénykorára.