Cím: Az emberi erőforrás menedzsment jövője, a virtuális HR, a totális kiszervezés, co-sourcing és társaik Szakdolgozat célja: bemutatni a HR szakma jövőjét, és mindazokat az új technikákat, amelyek trendeket vetíthetnek előre, illetve ezzel összefüggésben feltérképezni a trendeket. Hipotézis: a HR paradigmaváltáson megy keresztül VAGY: a HR a 21. Szakdolgozat hipotesis minta dan. században soha nem látott kihívásokkal szembesül; a HR fejlődése paradox: finanszírozottságában kezdi elveszíteni súlyát a gazdálkodáson belül, de fontossága nagyobb, mint valaha. Érted már, hogy miért nem tudsz hipotéziseket felállítani a téma ismerete nélkül? Tovább a következő szakdolgozati tippre >> Hasznosnak találod az írást? Ajánlj minket! És ha úgy érzed erről a Google-nak is tudnia kell, akkor klikk a +1 gombra!
Kvalitatív kutatás sosem lehet reprezentatív, az adatok nem számszerűsíthetők! Feltáró jellegű, tehát nem egy hipotézisből indul ki, a hipotézis az eredménye lesz! Népszerű kvalitatív módszerek: Interjú: alapvetően egyéni, de akár lehet páros Kiscsoportos interjú: 4-5 fős Fókuszcsoportos interjú: 6-12 fős Szakdolgozatnál hagyományos interjúból 15, kiscsoportosból 2-3, fókuszcsoportból 1-2 darabot kérnek. A fókuszcsoportos kutatás a legizgalmasabbak, de ne ugorjunk fejessel a vízbe! Nagyon komoly előkészületet és moderátori tapasztalatot igényel, kezdőknek nem ajánlott. Amennyiben biztosra akarunk menni, válasszuk a hagyományos interjút. Szakdolgozat | Szakdolgozat konzultáció. Primer vagy szekunder adatok? Mielőtt belevetnénk magunkat a kérdőív/interjú összeállításába, alaposan nézzünk utána a témának! Egyfelől segít tisztázni a fogalomrendszert, másrészt megalapozza az elméleti hátteret. Már meglévő kutatásokat szekunder adatforrásként hasznosíthatunk. A szekunder adatok segítenek a probléma meghatározásában, a kutatási kérdések összeállításában, a primer adatok értelmezésében.
Nem is lehet, hiszen mindkét formánál ugyanarra a címre dolgozol és ugyanazt az állítást szeretnéd igazolni vagy megcáfolni. Jelentős eltérések a tartalmi részeknél jelentkeznek. A témavázlatnál a fejezetcímek logikailag követik a későbbi dolgozat tartalmát. Az egyes fejezeteket bontod tovább alfejezetekre, melyek adott témarészhez kapcsolódnak. Az irodalomjegyzékbe jellemzően jó sok könyv és szakcikk kerül, hiszen itt még nem látod világosan, melyik könyvre lesz szükséged valójában és melyikre nem. Ezzel szemben a szinopszisnál kifejtős részek követik egymást. Ennél a formánál a szakirodalmi anyagok bemutatása domináns. Ez azt jelenti, hogy itt kevesebb szakirodalmat jelölsz meg, de azokat már ismerned kell. Tanácsok szakdolgozathoz: hogyan fogj neki a munkának?. Nem csak a szerző nevét és a mű címét kell feltüntetned, hanem tudnod kell, miről szólnak a könyvek. Sőt, a szinopszis egyik fejezete kifejezetten a szakirodalmak tartalmi részére épül. A tartalmi eltérésekből adódóan a témavázlat és a szinopszis elkészítési ideje is eltérő. A témavázlatnál a cím és hipotézis választással indítasz.
Kérdőív vagy interjú? Kvantitatív vagy kvalitatív? Primer vagy szekunder? A szakdolgozatos kutatások nehezebbek, mint hinnénk. Mielőtt összecsapnak fejünk felett a hullámok, tegyük tisztába az alapokat! Mit kutatunk? Ez a legfontosabb eleme minden szakdolgozatnak. Ha rosszul fogalmazzuk meg a kutatási kérdést, az egész munkánk úgy fog eldőlni, akár egy kártyavár. Gondoljuk át, hogy az adott témakörön belül mit akarunk vizsgálni. Egyáltalán lehetséges-e vizsgálni? A kutatási kérdés egy adott probléma, vagy jelenség köré kell hogy épüljön. Miért szeretik az emberek jobban a Cocát a Pepsinél? Mi alapján választanak a két márka közül? Inkább komoly vagy egyéjszakás kapcsolatokra használják a Tindert? Biztos népszerűbb a fiatalok körében a Facebook, mint az Instagram? Minden egy helyen a szakdolgozat kutatási módszereiről!. Ha megvolnánk, illeszthetjük is hozzá a megfelelő kutatási módszertant. Kvantitatív kutatás Minden, ami kérdőív. Alapgondolata, hogy az emberi viselkedés, magatartás számszerűsíthető. Ha pedig ez így van, a kapott adatokat statisztikai elemzésnek vethetjük alá.