A biztonságos internet napot (Safer Internet Day) 18. alkalommal rendezik meg. A keddi eseményen a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézete (NBSZ NKI) a közösségi média veszélyeire hívja fel a figyelmet. A közösségi média kiemelt szerepet tölt be az emberek közötti kapcsolattartásban. Az elmúlt csaknem egy évben a koronavírus-járvány miatt ez még fontosabbá vált, hiszen számos országban - köztük Magyarországon is - különböző korlátozásokat vezettek be, az online közösségi oldalak révén viszont legalább virtuálisan lehetett tartani a kapcsolatot az ismerősökkel, barátokkal, rokonokkal. A statisztikák alapján Magyarországon a Facebook az egyik legnépszerűbb közösségi média platform, melynek felhasználói bázisa folyamatosan növekszik. A közösségi média felhasználó körében a fiatalabb korosztály a legaktívabb, ami különösen problémás a kiskorúaknál. A legtöbb közösségi oldal használatára vonatkozó korhatár 13 év, azonban a felhasználók valódi életkorának ellenőrzése nem biztosított.
A közösségi média jó dolog. Sok előnye van gyermekeinkre nézve is. Azonban rengeteg hátránya és veszélye is, melytől neked kell megóvnod őket. Mutatjuk, mit tegyél azért, hogy gyermeked biztonságban legyen az interneten is. A közösségi média elterjedésével még szélesebbre nyílt az az ajtó, amit az internet nyitott előttünk. Nem csak szeretteinkkel vált egyszerűbbé a távolsági kommunikáció, mint addig valaha, hanem rengeteg új dolgot is felfedezhettünk, amelyekre korábban csak hosszadalmas keresgélés után bukkanhattunk volna rá. Nem csoda tehát, hogy a gyerekeket is "beszippantották" az online hálózatok, és még azon sem kellene meglepődnünk, hogy a fiatalabb generációnak már a kisujjában van a legújabb platformok kezelése. Természetesen számukra is rengeteg pozitívumot tartogat a közösségi média, de figyelembe véve, hogy az élet egyéb területein sem igazán tapasztaltak még, fontos észben tartani, hogy az online világban is komoly veszélyek leselkedhetnek rájuk. Beszélnünk kell ezekről a dolgokról – ezért készült ez a cikk is.
A közösségi média használata – ahogy a cikk elején már utaltunk rá – nagyon jó dolog, azonban legyünk észnél, mert csak így kerülhetjük el a bajt.
Egy viccesnek tűnő, sértő bejegyzés, vagy egy lencsevégre kapott részeg pillanat most még viccesnek tűnhet, de ezeket később a felsőoktatási intézmények és a munkaadók is felkutathatják, ha szeretnének többet megtudni jelentkezőikről. Szülőként erről is el kell beszélgetned gyermekeiddel, és a későbbiekben is fontos, hogy emlékeztesd őket a meggondolatlan döntések hosszútávú következményeire. Cyberbullying, avagy online zaklatás Az egyszerű cukkolástól a többszemélyes, szervezett lejárató kampányokig, az online zaklatás számos formában megjelenhet. Ez a fajta viselkedés nem egyedi az interneten, hiszen a gyerekek éretlen természetéből adódóan gyakran előfordul az iskolákban is. Persze ez nem jelenti azt, hogy helyes dologról van szó, de az interneten mégis másképpen zajlik az effajta zaklatás menete. Az egyik fő különbség az, hogy az online zaklatás során a támadó fél nem látja a másik reakcióját. Bizonyos esetekben csupán a heves reakció látványa is elég ahhoz, hogy a zaklatás abbamaradjon, vagy hogy akár a támadó fél magától bocsánatot kérjen.
A munkáltatónak épp ezért célszerű szabályoznia a nevében tett nyilatkozatok megtételének módját, rendelkezni az előzetes egyeztetés kötelezettségéről. "Gyakran hallhatjuk azt, hogy internet nem felejt. Mindez egy olyan alapigazság, amit érdemes jól megjegyeznie minden alkalmazottnak, de igazán csak azok a munkavállalók tudják átérezni, akik könnyelműen, általuk esetleg kifejezetten szűknek tartott körben osztották meg véleményüket, képeiket ismerőseikkel, még is bajba kerültek. Ez különösen igaz a közösségi oldalakra, amelyek felhasználási szabályzatai alapértelmezésben széles körű hozzáférést engednek a felhasználók adataihoz. A közösségi oldalakon a munkavállalók által elkövetett jogsértések körére pedig számos példát találunk. A leggyakoribb ezek közül a munkáltatóra tett sértő vélemény, de üzleti titok kiszivárogtatása is előfordul. Nem számít ritkának az sem, hogy a munkavállaló jogosulatlanul igénybe vett betegszabadságára úgy derül fény, hogy például egy koncerten vagy külföldön készült fényképet tesz közzé magáról.