Pityu és sógora egy-egy fél báránnyal. Nem lesz üres immár a húsvéti ünnepi asztal. Ennek örömére a nap is kisüt. Gazda és lánya a munka végeztével megisszák jól megérdemelt italukat.
Szerintük román vidékről érkező juhászok fogják megtölteni a húsvéti piacot, ahol egyszerre több tíz bárányt el tudnak választani az anyajuhtól. "Mi leghamarabb április közepén-végén vágjuk le őket, élő súlyban 17 lejt kérünk értük" – magyarázta egy magyarkapusi gazda, akinek öt báránykát ellettek idén a juhok, de mint elmondta, akkora időeltolódással, hogy kénytelenek várni a vágással, míg mindegyik állat "felgyarapodik annyira, hogy húsa is legyen". Húsvéti bárány surya bonaly. A mészárszékekben Marosvásárhelyen és Kolozsváron is 30 és 33 lej között ingadoznak a bárány kilójának ára, viszont alig 4-5 fél bárányt hoznak naponta mindkét megyében. "Így is megveszem, mert ki tudja, vajon a hét végéig még lesz-e" – magyarázta a egy marosvásárhelyi hölgy, aki egy fél bárányért csaknem 140 lejt fizetett. Húsvéti sonkával pedig a megye két nagyobb farmja látja el a lakosságot. "Nem divat már Magyarországról hordani a sonkát, ott vegyszerekkel füstölik, mi pedig hagyományosan szeretjük" – mondta egy asszony, aki a hazai sonkának kilójáért 32 lejt fizetett.
A fűzfa barkája a virágvasárnapi szentelés révén lett szimbolikus tárggyá. A magyar népi hitvilágban a bajok elűzésére és gyógyításra is használták. Eresz alá dugták, hogy megvédje a házat a tűzvésztől, állatoknak adták, hogy jobban menjenek, sőt emberek is fogyasztottak egy-egy barkaszemet a hideglelés ellen. A mediterrán területeken a VI–VII. századtól kialakult pálmaszentelés és pálmaágas körmenet kellékét helyettesítették nálunk a barkával. Forrás: Pexels Húsvéti húsdömping és jelképes ételek A húsvéti étkezésekre általában egész évben várunk, ilyenkor a cipó, a sonka, a tojás és a torma is a reggeli része, nem csak egy kávé és pár falat zabpehely. Közeleg a húsvéti főszezon, mégis csökkent a bárány felvásárlási ára az olasz piacon. Húsvétkor ér véget a negyven napig tartó nagyböjt, a hústól való tartózkodás, innen származik az ünnep magyar elnevezése is. A "húsvéti asztal" szokásköréhez tartozott az étel szentelése, házi áldása, de Molnár Balázs néprajzkutató szerint a rendelkezésre álló szórványadatból is megállapítható, hogy a XX. század fordulójára kihal ez a szokás.