Ezt követően a tartomány közvetlenül Magyarországgal volt határos. Az uralkodó Babenberg-ház kihalásával (utolsó tagja, Frigyes herceg a magyarok elleni csatában halt meg 1246 -ban Bécsújhelynél) 1254 – 1259 között magyar koronabirtok, helytartói Gutkeled István, Szlavónia hercege, majd István herceg, IV. Béla fia. Ezt II. Ottokár cseh király uralma követte, míg Kun László 1278 -ban a második morvamezei csatában hatalomra nem segítette a Habsburgokat, akik ezután a többi osztrák tartománnyal együtt birtokolták. Stájerország területének 1918 -ig része volt még Alsó-Stájerország (Untersteiermark) is, amelyet az első világháború után a győztes antant hatalmak a Saint Germain-i békeszerződéssel a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz (a későbbi Jugoszláviához) csatoltak. 1941 -ben a náci Németország annektálta, és a stájer tartományi területeket ismét egyesítette. Stájerország más never say. Alsó-Stájerország 1945 -től ismét Jugoszlávia, annak szétesése után, 1991 -től pedig Szlovénia része. Tartományi ünnepek [ szerkesztés] Szent József márc.
Thal 1995-ben mezővárosi rangot kapott. Lakosság [ szerkesztés] A thali önkormányzat területén 2018 januárjában 2261 fő élt. A lakosságszám 1939 óta növekvő tendenciát mutat, az utóbbi évtizedekben elsősorban a Grazból az agglomerációba kiköltözők miatt. 2015-ben a helybeliek 92, 1%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 2% a régi (2004 előtti), 2, 8% az új EU-tagállamokból érkezett. 1, 4% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1, 8% egyéb országok polgára. Stájerország más never die. 2001-ben a lakosok 77, 1%-a római katolikusnak, 6, 3% evangélikusnak, 1, 5% mohamedánnak, 12, 8% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 14 magyar élt a mezővárosban. Látnivalók [ szerkesztés] A Szt. Jakab-plébániatemplom elődjét, egy fából készült, Szt. Sebestyénnek szentelt kápolnát 1735 építették, feltehetően egy pestisjárvány áldozatainak temetőjébe. 1772-ben ide hozták át a romba dőlt umtertali vár templomából Szt. Jakab szobrát, és innentől kezdve a templom ennek a szentnek a nevét viselte.
Egy sárga útjelző tábla szerint 4:30 órányira van a csúcs, egy más, utána következő tábla viszont 6:30 órában szabja meg az adagot. Most akkor mi van? Elkönyvelem tehát az arany közép igazságát, azaz feltehetően 5:30 órára lesz szükségem a célom eléréséhez. Jól kilépek a széles erdészeti úton mely Hinteregg gazdasági udvarnál ér véget (7:25 –fenti kép). A követendő út fonala itt elhagyja a széles utat és balra felfelé visz, legelők mentén terelget. Még legalább fél órán át szelíd ösvényeken haladok, néhány kapun át ( Gatter), fel és le olyan jóságosan, hogy magam sem hiszem hova indultam. Na, de 7:55-kor aztán bekeményít a terep. Vita:Belső-Ausztria – Wikipédia. Az út kezd felfelé kunkorodni és afféle meredek tüdőköptető válik belőle. Északi irányba kaptatok a Hintereggkogel (2638m) alatt. Meredek és még meredekebb erdészeti utakon, majd kiérek egy elhagyatott hegyi legelőre. A szebb napokat is látott gazdasági épületeket falja az enyészet vasfoga (fenti kép). Érdekes viszont, hogy a mező kaszálva van. A sárguló széna viszont ott fekszik haszontalanul a frissen sarjadó fű között.
1992-1994 között a templomot a neves építész és festő, Ernst Fuchs vezetésével átépítették, aki élénk színekkel és fényhatásokka újította meg az épület belsejét. Oberthal kastélyának helyén már a 12. században állt egy majorság és egy megerődített nemesi udvarház. 1315-1605 között a Windisch-Graetz család birtokolta. 1563-ban Erasmus von Windisch-Graetz reneszánsz kastéllyá bővítette ki az épületet. Ekkor készült az a Graz felé vezető alagút, amely ma már csak néhány száz méterig követhető. 1605-ben Bernhard Walther von Walthersweil, 1622-ben a Schranzenegg-család, 1626-ban Friedrich von Trautmannsdorff gróf szerezte meg. 1656-1661 között a Trautmannsdorffok jelentősen kibővítették a kastélyt, franciakertet és grottókat létesítettek. Karnevál | Karneválok Riviérája Nizza Menton | 8 Napos Buszos Körutazás Karnevál Nizza | Utazási Iroda Nizza. 1798-1841 között a Warnhauser-családé volt, majd a Walterskirchen bárók vették meg, akik skót stílusban átalakították. Néhány tulajdonosváltás után Friedrich Schuster visszaállította az eredeti barokk épületet. A második világháború után itt szállásolták el a brit megszálló parancsnokságot.
Rejtvényeink őse a ma bűvös négyzetként ismert típus. A legrégebbi példánya egy több mint 6000 éves kínai emlékben maradt fenn. Az ábrája a mai érdeklődők számára kissé bonyolult lenne. Kis fekete és fehér körökből állt, ahol a fekete körök a páros, míg a fehérek a páratlan számokat jelölték. Ezt a rejtvénytípust elsőként az egyiptomiak vették át indiai közvetítéssel. Később a görögök jóvoltából Európába is eljutott. Az első keresztrejtvény megalkotója és keletkezésének pontos dátuma ismeretlen. A legenda szerint az első keresztrejtvény típusú fejtörőt egy fokvárosi fegyenc alkotta meg. Egy angol földbirtokos, Victor Orville épp közlekedési szabálysértésért rá kirótt börtönbüntetését töltötte. A ablakrácsokon keresztül beszűrődő fény által a cella falára kirajzolt ábrát töltötte ki önmaga szórakoztatására, hogy valamivel elüsse az időt. A börtönorvos tanácsára elküldte az ábrát az egyik fokvárosi angol lap főszerkesztőjének, aki látott benne fantáziát, és közzétette a lapjában. Stájerország más never forget. Az ábra hamarosan nagy sikert aratott az olvasók körében, és Orville egymás után kapta a megrendeléseket az újságoktól.