Ez vonatkozik több természetvédelmi amely természetvédelmi terület Közép-Szibéria és a természetvédelmi, a Tunguzka. Geológia A fennsík a szibériai Trapps része, egy hatalmas geológiai régió, amelyet egy nagy vulkánkitörés hozott létre körülbelül 250 millió évvel ezelőtt a perm és a triász geológiai periódusok között. A fennsík gazdag ásványi anyagokban és energiaforrásokban: arany, gyémánt, vas, szén, kőolaj, földgáz. Közép szibériai fennsík éghajlata. Növényvilág A közép-szibériai fennsíkot főként tajga ( fenyő, vörösfenyő stb. ) Borítja, amelyet észak felé haladva fokozatosan erdős tundra, majd tundra váltja fel. Ez utóbbit talajszintű növényzet jellemzi, amely mohákból, páfrányokból és cserjékből áll. Gazdaság A fennmaradó erőforrások ellenére a fennsík alig lakott, rendkívüli éghajlata és a fő településektől való távolsága miatt.
Rejtvényeink őse a ma bűvös négyzetként ismert típus. A legrégebbi példánya egy több mint 6000 éves kínai emlékben maradt fenn. Az ábrája a mai érdeklődők számára kissé bonyolult lenne. Kis fekete és fehér körökből állt, ahol a fekete körök a páros, míg a fehérek a páratlan számokat jelölték. Ezt a rejtvénytípust elsőként az egyiptomiak vették át indiai közvetítéssel. Később a görögök jóvoltából Európába is eljutott. Az első keresztrejtvény megalkotója és keletkezésének pontos dátuma ismeretlen. A legenda szerint az első keresztrejtvény típusú fejtörőt egy fokvárosi fegyenc alkotta meg. Közép-szibériai-fennsík – Wikipédia. Egy angol földbirtokos, Victor Orville épp közlekedési szabálysértésért rá kirótt börtönbüntetését töltötte. A ablakrácsokon keresztül beszűrődő fény által a cella falára kirajzolt ábrát töltötte ki önmaga szórakoztatására, hogy valamivel elüsse az időt. A börtönorvos tanácsára elküldte az ábrát az egyik fokvárosi angol lap főszerkesztőjének, aki látott benne fantáziát, és közzétette a lapjában. Az ábra hamarosan nagy sikert aratott az olvasók körében, és Orville egymás után kapta a megrendeléseket az újságoktól.
Délen nagy mennyiségben kősó - és gipszkészletek találhatók. Nagyobb tájai [ szerkesztés] Anabar-fennsík (Анабарское плато) Angara-felföld (Приангарское плато) Angara-hegyvonulat (Ангарский кряж) Jenyiszej-hegyvonulat (Енисейский кряж) Léna–Angara-fennsík (Лено-Ангарское плато) Léna-felföld (Приленское плато) Putorana-fennsík (плато Путорана) Sziverma-felföld (плато Сыверма) Tunguz-felföld (Тунгусское плато) Viljuj-felföld (Вилюйское плато) Források [ szerkesztés] Székely András. Szovjetunió (I. kötet). Budapest: Gondolat Kiadó, 357–371. o.. ISBN 9632803035 I. kötet (1978) Nagy szovjet enciklopédia, 3. kiadás (orosz nyelven) (1969–1978). Hozzáférés ideje: 2013. január 9. Reljef (Közép-Szibéria domborzata) (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2013. január 8. ) Klimat (Közép-Szibéria éghajlata) (orosz nyelven). január 7. ) szerk. : A. V. Borodko, V. F. Habarov: Nacionalnij atlasz Rosszii (A Közép-szibériai-fennsík északi részének domborzati térképe (orosz nyelven). Moszkva: Roszkartografija, 234-235. Közép -szibériai fennsík. o.
FIGYELEM!!!! A keresőoldal nem rendeltetésszerű használatával történő tudatos szerverteljesítmény-csökkentés és működésképtelenné tétel kísérlete bűncselekménynek minősül, ami büntetőjogi eljárást vonhat maga után! Az oldal adatsoraiban látható információk a Wikipédiáról, keresztrejtvényekből, az oldal felhasználóinak ajánlásaiból, internetes keresések eredményéből és saját ismereteimből származnak. Az oldal adatbázisában lévő adatsorok szándékos, engedély nélküli lemásolása az oldalon keresztül, és más oldalon történő megjelenítése vagy értékesítése szerzői jogi és/vagy adatlopási bűncselekmény, amely a BTK. 422. § (1) bekezdésének "d" pontja alapján három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő! Az oldal tartalma és a rajta szereplő összes adatsor közjegyzői internetes tartalomtanúsítvánnyal védett! Adatvédelmi és Adatkezelési Tájékoztató
A Viljuj felső folyásánál észlelték a Föld legmélyebb permafroszt sávját, vastagsága közel másfél kilométer volt. A fennsík nagy részét a tajga uralja, túlnyomórészt a télen tűit lehullató vörösfenyőből álló ritka-tajga. Az északi hidegebb és a keleti szárazabb területeken a mostoha körülményeket jobban tűrő dauriai vörösfenyő a fő erdőalkotó, mely a magasabb térszíneken csak alacsonyra nő vagy bokorrá satnyul; másutt a szibériai vörösfenyő az uralkodó. A legmagasabb lejtőkön és a lapos tetőkön, ahová a tajga már nem hatol föl, a hegyi tundra a jellemző. Dél felé a tajga sűrűbb, összetétele változatosabb, a vörösfenyő a sötét-tajga örökzöld fajaival: luc -, erdei -, szibériai cirbolyafenyővel keverten jelentkezik. Délnyugaton a sötét-tajga és a világos-tajga egyaránt jelen van. Ásványi kincsek [ szerkesztés] Pozíció a Krasznojarszki határterület térképén Legfontosabb ásványi kincsei: gyémánt, arany, Norilszk körzetében nikkel és rézérc, az Ilim völgyében vasérc. Itt húzódik a Föld legnagyobb kiterjedésű szénmedencéje (Tunguz-szénmedence).
A Transzhimalája az Eurázsiai-hegységrendszer legmagasabb és leghosszabb (2500 km) lánchegységének a Himalájának a része. A Himalája legmagasabb csúcsa a Csomolungma = Mount Everest 8848 m magas. A Himalája felgyűrődését az Eurázsiai-lemez alá tolódó Indo-ausztráliai-lemez idézte elő, tehát két szárazföldi lemez ütközésének az eredménye e magas lánchegység. Az Eurázsiai-hegységrendszer harmadik hegycsomózódása a Himalája K-i végénél (Hátsó-India É-i hátterében) már csak félig sikerült. A Dél-kínai-ősmasszívum az ázsiai fiatal hegyvonulatokat keskeny ráncokká préselte és derékszögben D felé térítette. A magasság csökkenése mellett a hegységövezet kiszélesedett. A vonulatok között apró medencék és magasföldek foglalnak helyet. A Himalája láncai a Hátsó-Indián keresztül folytatódnak D felé. Belső-Ázsia magasföldjeit kelet felé, három nagy töréslépcső választja el a Csendes-óceántól, amelyek legmagasabb részeit íves lefutású hegyek, míg lesüllyedt részeit medencék foglalják el. Ez Kelet-Ázsia, a Pacifikus-hegységrendszer kelet-ázsiai szakasza.