Koronavírus információs vonal telefonszáma: 06 80 277 455; 06 80 277 456
Nem független a kassai templomtól Kolozsvár Szent Márton-plébániatemploma, melyet szintén ebben az időben fejeztek be, kapuzatain a kassai kőfaragók munkája mutatható ki. Magyar Jelenlét Honlap család. A korábban elkezdett szentélyt hatalmas csarnok rendszerű hajóval folytatták, melynek csillagboltozatait erősen tagolt, fejezet nélküli pillérek tartják. A harmadik nagy templomépítkezés, a Szent Márton-dóm hajójának befejezése Zsigmond pozsonyi építőműhelyéhez köthető. A mellékhajók és a szentély azonban csak a század legvégére készült el a legmodernebb bécsi stílusnak megfelelően. Szent Erzsébet-plébániatemplom A kolozsvári Szent Mihály-plébániatemplom
Jelentős volt Zsigmond városfejlesztési politikája is. Intézkedéseivel növelte a városok önállóságát, jogokat biztosított nekik. Sokat fejlődött Buda városa, 1395-ben megalapították az óbudai egyetemet, 1408-tól pedig Buda lett a királyi udvar székhelye. 1433-ban valóra vált Zsigmond nagy álma: német-római császárrá koronázták. Luxemburgi Zsigmond személyében szorosan összefonódik a német és a magyar történelem. Megítélése magyar királyként ellenmondásos, de kétségkívül a késő középkori Európa egyik legkiemelkedőbb uralkodója volt. Zsigmond fiú örökös hiányában utódjául leánya férjét, Habsburg Albertet jelölte ki. Egyetlen törvényes gyermeke és örököse lánya, aki a második házasságából, Cillei Borbála királynétól született Luxemburgi Erzsébet királyné. Zsigmond király szekhelye. Tőle származó unokái: Anna (1432–1462), György (1435–1435), Erzsébet, akik még életében születtek, és V. László (1440–1457), akit már az apa, Habsburg Albert sem ért meg. Így egész életében a törvényes fiúörökös nem adatott meg neki, hiszen mind a Mária királynőtől született fia az édesanyjával együtt, mind pedig György nevű unokája a születést követően röviddel meghalt.