Polt Péter legfőbb ügyész megtámadta Vasvári döntését a Kúriánál, amely kimondta, hogy ezeket a kérdéseket nem teheti fel magyar bíró az Európai Unió Bíróságának. A Kúria álláspontja gyakorlatilag az volt, hogy egyrészt Vasvári "az ügy eldöntése szempontjából nem releváns, az ügy kimenetelét nem érintő kérdéseket tett fel", másrészt a magyar bírói rendszerre vonatkozó jogszabályok uniós bírói felülvizsgálatát kezdeményezte, ami jogszabályba ütközik. Vasvári csaba bio.com. Ráadásul ezután a Fővárosi Törvényszék fegyelmi eljárást indított Vasvári Csaba ellen. Ezután Vasvári újabb két kérdéssel egészítette ki a korábbi hármat: az egyik arra vonatkozott, hogy a egy nemzeti bíróság (a Kúria) megakadályozhatja-e, hogy egy nemzeti bíró előzetes döntéshozatali eljárásban kérdéssel forduljon az EUB-hoz, a másik pedig arra, hogy lehet-e emiatt fegyelmi eljárást indítani egy bíró ellen. Az ítélet értelmezéséhez Bárd Petrától, a CEU Demokrácia Intézetének kutatójától kértünk segítséget. Hogyha a tolmácsolás minősége nem megfelelő, akkor a külföldi vádlott nem fogja érteni a vádat, nem fog tudni megfelelően védekezni, ebből következően a büntetőeljárás nem lesz tisztességes – magyarázta az EUB első kérdésre adott válaszát a kutató.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. A Fővárosi Törvényszék elnöke, dr. Tatár-Kis Péter közleményben jelentette be, hogy visszavonják a központi kerületi bírósági bíróval szemben indult fegyelmi eljárást a bírósági szervezet tekintélyének megóvása érdekében. Az elmúlt napokban számos hamis információ jelent meg a dr. Vasvári Csaba pesti központi kerületi bírósági bíróval szemben indult fegyelmi eljárással kapcsolatban. A rendszer alkalmatlan | Magyar Narancs. A valótlan tartalmú híradások azt a hamis látszatot keltették, mintha dr. Vasvári Csabával szemben a Fővárosi Törvényszék elnöke azért indított volna fegyelmi eljárást, mert nevezett bíró egy előtte folyamatban lévő ügyben az Európai Unió Bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett – áll a közleményben. Le kell szögezni – ahogyan azt a Kúria vonatkozó ítélete is megtette –, hogy bármely bíró jogosult szabad belátása alapján, legjobb szakmai meggyőződése szerint az Európai Unió Bíróságának előzetes döntését kezdeményezni.
Felülbírálta a Kúria döntését az Európai Unió Bírósága KÖVETKEZIK Polt Péter legfőbb ügyész megtámadta Vasvári döntését a Kúriánál, amely kimondta, hogy ezeket a kérdéseket nem teheti fel magyar bíró az Európai Unió Bíróságának. A Kúria álláspontja gyakorlatilag az volt, hogy egyrészt Vasvári "az ügy eldöntése szempontjából nem releváns, az ügy kimenetelét nem érintő kérdéseket tett fel", másrészt a magyar bírói rendszerre vonatkozó jogszabályok uniós bírói felülvizsgálatát kezdeményezte, ami jogszabályba ütközik. Vasvári csaba bíró. Ráadásul ezután a Fővárosi Törvényszék fegyelmi eljárást indított Vasvári Csaba ellen. Ezután Vasvári újabb két kérdéssel egészítette ki a korábbi hármat: az egyik arra vonatkozott, hogy a egy nemzeti bíróság (a Kúria) megakadályozhatja-e, hogy egy nemzeti bíró előzetes döntéshozatali eljárásban kérdéssel forduljon az EUB-hoz, a másik pedig arra, hogy lehet-e emiatt fegyelmi eljárást indítani egy bíró ellen. Az ítélet értelmezéséhez Bárd Petrától, a CEU Demokrácia Intézetének kutatójától kértünk segítséget.
A különbség az, hogy ott nem az eljáró lengyel bírónak volt büdös a jogállamisághelyzet, hanem az íreknek: ott fogtak ugyanis el egy lengyel drogdílert, és a kérdés az volt, hogy ki lehet-e őt adni a hazájának, részesülhet-e korrekt bírósági eljárásban egy olyan országban, ami ellen pont a bírói függetlenség aláásása miatt van folyamatban a 7-es cikkes szankciós eljárás. Felülbírálta a Kúria döntését az Európai Unió Bírósága. Akkor az Európai Bíróság arra jutott, hogy automatikusan önmagában amiatt, hogy egy 7-es cikkes eljárás folyamatban van, nem lehet megtagadni a kiadatást egy tagállamnak. Ez csak akkor lehetne automatikus, ha az összes többi tagállam képviselői a Tanácsban egyhangúsággal már megszavazták, hogy az adott tagállam megsérti az euróópai értékeket, így a jogállamiságot. Amíg ez nem történik meg, addig is lehet fenntartásokkal kezelni az adott tagállam igazságszolgáltatási rendszerét, és akár meg is lehet tagadni a kiadatást, de ehhez az kell, hogy abban a konkrét ügyben tényleg meglegyen az esélye, hogy az adott drogdíler nem részesül pártatlan és korrekt büntetőeljárásban.
"Aggodalommal fogadtuk az ítéletet. Ezek szerint egy magyar bíró törvénytelenül járhat el pusztán azzal, hogy kérdéseket intéz az Európai Unió Bíróságához. A büntetőügy felfüggesztése miatt korábban Polt Péter legfőbb ügyész nyújtott be jogorvoslatot a Kúriára, és a legfelsőbb bíróság neki adott igazat.
Igazából még egy rendes elutasításra sem méltatták, az a pályázat, amelyen ő elindult, beszédes módon mindig eredménytelenül zárult, méghozzá azzal a sokatmondó indoklással, hogy a "munkaszervezést, munkaterhelést érintő változások igazgatási szempontból indokolatlanná tették az álláshely betöltését". Jelentsen ez bármit is. Csakhogy ezt az érvelést Handó saját maga cáfolta meg azzal, hogy Vasvári pályázataival egy időben is kiírt álláspályázatokat. Vasvári csaba biron. Ráadásul mindeközben nem változott az ítélőtáblán engedélyezett bírói létszám sem. S amúgy is kilóg a lóláb: időközben vidékről két bírót is felrendeltek az ítélőtáblára: még júniusban – vagyis, amikor még élt az utóbb eredménytelenné nyilvánított pályázat. Feledi Tamás Miskolcról, Katona Tibor pedig Szegedről érkezett. Vagyis nehezen indokolható meg, hogy miért ne lett volna szükség azokra az állásokra, amelyeket a PKKB-s bíró megpályázott, s legalábbis papíron "meg is nyert". Hacsak nem az a baj, hogy Vasvári – aki 2004 óta bíró, és például ő mentette fel Szilvásy György egykori titokminisztert – túlságosan autonóm, ahogy kollégái tarják róla.