Kiszámításánál a rendelkezésre álló adatok részletessége dönti el, hogy milyen pontos értéket kaphatunk. A számlálóban, ha pontosan akarnánk számolni, az adott időszakban a szállítók felé felmerült összes költséget kellene szerepeltetni, ennek összeállítására azonban a pénzügyi beszámolók ritkán adnak lehetőséget a társaságon kívüli elemzők számára. Vállalaton belüli elemzéseknél természetesen a pontos érték is számítható, külső elemzéseknél általában a nettó árbevételt állítják a mutató számlálójába, ami ismét várhatóan fölfelé torzítja a mutató értékét. a b d e g h i k l m o p r s t v teljes lista Készletek forgási sebessege Megmutatja, hogy a cég milyen gyorsan adja és veszi a készleteit egy bizonyos idöintervallumon belul. Számolási mód: Készletek forgási sebessége = árbevétel/készlet vagy Készletek forgási sebessége = értékesítés közvetlen költsége/átlagos készletállomány Ezután az idöintervallum napjait el lehet osztani a megkapott forgási sebességgel, és megkapjuk, hogy hány nap alatt cserélődik ki a készletállomány.
félév Készlet 01. 01. Készlet 07. 01 Készlet 12. 31. Szoknya 50 000 60 000 10 000 11 000 Nadrág 15 000 25 000 7 500 12 500 Zakó 75 000 100 000 20 000 21 500 a) Számold ki az átlagkészletet! b) Számold ki a forgási sebességet fordulatokban és napokban is! c) Számold ki az áruforgalmi mérlegsor hiányzó adatát! Jó munkát! A házi feladat 1. és 2. feladatának megoldását ide kattintva tudod leellenőrizni. A 3. feladat megoldását pedig itt találod! Ugye Te is tudod, hogy a feladatok megoldását csak regisztrált, s bejelentkezett felhasználók érik el? Ha még nem regisztráltál, akkor MOST tedd meg! Hidd el, megéri! Ha tetszett a bejegyzés, kérlek oszd meg ismerőseiddel!
A nevezőben a szállítóállomány átlagos értéke szerepel, amelynek kiszámítására a korábban említett szempontok érvényesek: Ezen mutató értelmezésénél is az összehasonlítás hozhat eredményeket. Ha egy társaságnál a mutató értéke nagyon magas, az arról tanúskodik, hogy a társaság nagyon jó fizetési fegyelemmel rendelkezik, vagy szállítói erre kényszerítik. Ez azonban nem feltétlenül előnyös a cég számára, ha piaci pozíciója alapján erősebb alkupozícióban van szállítóival szemben. Ha a mutató nagyon alacsony a szektor átlagához képest, az jelentheti a vállalat rossz fizetőkészségét vagy -képességét, de egyben azt is, hogy a vállalat képes diktálni a fizetési feltételeket szállítóival szemben. 2010. A készletek forgási sebessége a vállalati vezetőket egyik legjobban érdeklő, a vállalat készletgazdálkodását legjobban jellemző átfogó mutató. Értéke azt mutatja meg, hogy a cégnek hányszor sikerült a vizsgált időszak alatt átlagos készletállományát értékesítenie. A mutató számlálójában az adott időszaki értékesítés közvetlen önköltsége áll, mivel a készleteket önköltségen tartják nyilván.
Jó üzletmenetű társaságoknál nem kell, hogy ez a mutató 1 fölött legyen, ahol azonban készletértékesítési problémák jelentkeznek, a kötelezettségek teljesítéséhez szükséges, hogy a magasabb likviditási fokú eszközök önmagukban is fedezetet nyújtsanak a kötelezettségekre. 2010. Ez a mutató a szállítóállomány kihasználtságát vizsgálja. A mutató értéke a vizsgált társaságoknak a szállítókkal szembeni fizetési fegyelméről, fizetési hajlandóságáról tanúskodik. Hasonló jellegű mutató, mint a készletek forgási sebessége vagy a vevők forgási sebessége. Kiszámításánál a rendelkezésre álló adatok részletessége dönti el, hogy milyen pontos értéket kaphatunk. A számlálóban, ha pontosan akarnánk számolni, az adott időszakban a szállítók felé felmerült összes költséget kellene szerepeltetni, ennek összeállítására azonban a pénzügyi beszámolók ritkán adnak lehetőséget a társaságon kívüli elemzők számára. Vállalaton belüli elemzéseknél természetesen a pontos érték is számítható, külső elemzéseknél általában a nettó árbevételt állítják a mutató számlálójába, ami ismét várhatóan fölfelé torzítja a mutató értékét.
szín, méret stb. ) pusztán azért, mert Copyright © 2022 - info kukac econom pont hu
Ezután lássuk a megoldást! a) Elsőként nézzük a képletet, melynek segítségével ki tudod számolni az átlagkészletet! Átlagkészlet = (Nyitókészlet+Zárókészlet)/2 A megadott adatokból látszik, hogy két félévre kell számolnod az adatokat. Így az első félév nyitója a jan 1. és zárója a (elvileg a 06. 30 záró adat, de az egyben a 07. 01. nyitó adat is. ) 07. 01-i adat. Ez az adat egyben a következő félév nyitója, melynek zárója a 12. 31. Ezek alapján lássuk a számolást! I. félév: Szoknya: (10 000+ 11 000)/2= 10 500 Nadrág: (7 500 + 11 000)/2= 9 250 Zakó: (20 000 + 21 500)/2= 20 750 II. félév: Szoknya: (11 000+ 10 000)/2= 10 500 Nadrág: (11 00 + 12 500)/2= 11 750 Zakó: (21 500 + 25 000)/2= 23 250 A szöveges értékelésről sosem szabad megfeledkezned, mert értékes pontokat veszíthetsz! Az adatokból láthatod, hogy a szoknyáknál nyáron volt a legmagasabb a készlet, de a két félévben nem változott az átlagkészlet. Nadrág esetében az év folyamán folyamatosan emelkedett a készlet, ennek köszönhetően a második félévben magasabb volt az átlagkészlet.