A komplex modell szemléletében a vizsgálat a személy előéletének, anamnézisének megismerésével, az aktuális állapot és a teljesítmény színvonalának megállapításával, illetve a diagnózis több szempont mérlegelésével történő megfogalmazásával történik. Mérés szó jelentése a WikiSzótár.hu szótárban. A diagnózissal párhuzamosan a segítségnyújtás irányait és feladatait is figyelembe veszi, segítő stratégiákat, megoldási javaslatokat fogalmaz meg az élethelyzet módosítására, a hátrányok enyhítésére. Tehát "a komplex gyógypedagógiai-pszichológiai modell az egyént nem 'beteg'-nek, hanem a környezetével aktív kapcsolatban álló személynek tekinti, aki, ha (bizonyos kórformák, hallás-, látás-, mozgás-, beszédsérülés, központi idegrendszeri ártalom esetében) hordozója is egy adott állapotnak, képes a változásra és környezetének alakítására" ( Gereben, 2004. 93. ).
A diagnosztikus folyamatban többféle megközelítésmód létezik, melyek a probléma jellegétől függően, illetve a vizsgáló szakemberek vagy mások által feltett kérdésektől, a szakmai felkészültségtől, továbbá a körülményektől függően alkalmazható. A diagnosztikus munka alapfeltétele, hogy olyan zavartalan körülmények között vizsgáljuk az egyént, amelyben a képességei maximumát nyújthatja, és megismerhessük, hogy mely képességterületei segítik vagy hátráltatják a társadalmi beilleszkedését ( Gereben, 2004). 1. 1. ábra: A diagnosztikus megközelítési lehetőségek (forrás: Gereben, 2004; 94. Diagnosztizáló mérés - Lexikon ::. o. ) Az ábrán jól láthatók az egyes diagnosztikus megközelítési módok, melyeket a továbbiakban Gereben (2004) alapján ismertetünk: Státusdiagnosztika Az aktuális állapot megismerése, feltárása, megfogalmazása egy adott időszakban Lehetőség a fejlettségi szint komplex megítélésére egy bizonyos életkorban (pszichológus, orvos, logopédus, fejlesztőpedagógus számára) Részképesség, részteljesítmény (pl.
A diagnosztikus, helyzetfeltáró értékelés kezdetben a tanterv értékelését jelentette. Az 1970-es években alakult ki a diagnosztikus értékelés meghatározásának szűkebb értelmezése, amely az iskolában zajló folyamatokra és a tanulók diagnosztizálására – személyiség-összetevők, tudásterültek – irányult. "A diagnosztikus értékelés az előzetes tudás és a tanulási alkalmasság megállapítása abból a célból, hogy a következő folyamat irányításához a szükséges döntéseket meg lehessen hozni. Diagnosztizáló mérés jelentése magyarul. " [10] A diagnosztikus értékelés eredménye olyan információk együttese, amely meghatározza a tartalom, a módszerek, az eszközök, a szervezési módok és formák megválasztását. A pedagógiai értékelés kutatói hangsúlyozzák, hogy a diagnosztikus, fejlesztő értékelést nemcsak a folyamat elején lehet alkalmazni, hanem bármely pontján. A tanév elejei diagnosztikus értékelés: A tanuló jelzést kap arról, hogy mely területen, milyen szintű és mértékű elmaradása van a követelményhez ás a tanulótársaihoz viszonyítva. A pedagógus megszervezheti az oktatási folyamatot, kijelölheti a tanuló vagy a tanulócsoport számára a tartalmi elemeket, a programokat, a módszereket és az eszközöket.
Ezek a kezelések a következők: Stressz és fájdalom csökkentés alternatív megközelítése – degeneráció, sérülés, fájdalom, anyagcsere, hormonok, neurológia, relaxáció, alvásjavítás, emésztés, jól lét, oxigén ellátás, izom felépítés, rugalmasság, koordináció, immunstimulálás, krónikus fáradtság, gyulladásgátlás, tanulási nehézség, vércukorszint, paraszimpatikus-, szimpatikus-, és autonóm idegrendszer harmonizálása.