Ocskay László most már kerülte a harcot. Olyan volt már a lelke, mint a gyűrű, amiből a drágakő kihullott, csak a veszteségre emlékeztet. A hajdani dicsőség mezején csak a szégyen tarlója maradt. A késő bánatot (az ebgondolatot), a visszasíró emlékezetet csak a bor tudta elaltatni. Nem is portyázott már, csak kóborolt. Nem kereste a harcot, csak a tivornyát. Eltékozolt egy esztendőt; alászállva minden becsületben.
A drámai konfliktusokat, látványos csatajeleneteket, személyes drámákat, az útkeresést előtérbe helyező zenés darab a magyar sors örökké visszatérő kérdését boncolgatja. Melyik az igazabb út? Mit tehet egy vezető egy kiélezett helyzetben? Hogyan ítélhető meg egy áruló tevékenysége? Végsőkig, az utolsó csepp vérig kell harcolni, vagy tárgyalni kell a jövő reményében? Ezek mellett a legnagyszerűbb emberi érzés, a szerelem mindenható erejét mutatja meg, melyre a mai világunkban ha lehet még nagyobb szükségünk van, mint bármikor. Szereplők OCSKAY LÁSZLÓ, kuruc brigadéros, majd császári generális CSISZÁR ISTVÁN SZUNYOGHY OZMONDA, grófnő KUCZMANN ÁGNES TISZA ILONKA, Ocskay hitvese CSONKA DÓRA CSAJÁGHY MÁRTON, hadvezér, Tisza Gábor barátja SIPOS IMRE BERCSÉNYI MIKLÓS, a magyar hadak fővezére MÉSZÁROS ÁRPÁD ZS. TISZA ISTVÁNNÉ ZSUZSANNA, nagyasszony, Ilonka anyja XANTUS BARBARA JÁVORKA ÁDÁM, II. Rákóczi Ferenc titkára PUSKÁS DÁNIEL.
kötet, IV. fejezet A szerző további könyvei: A szerző összes könyve